Fontos azonban oda figyelnünk ezekre az eszközökre, olykor a rendeltetési célnak megfelelően használva is okozhatnak balesetet, és akár tüzet is. Az NFH adott néhány tanácsot ahhoz, hogy biztosan ne legyen tragédia az idei fűtési szezonban:
1. Kulcskérdés az elhelyezés helyes megválasztása (a használati útmutatóban megtalálhatjuk az erre vonatkozó előírásokat).
2. A fűtőkészülékeket a nagy hőkibocsájtás miatt ne tegyük közel gyúlékony anyagokhoz (különös tekintettel a függönyökre).
3. A ventillátoros hősugárzókban a fűtőszál hőjét egy ventilátor fújja ki. Ha a ventilátor meghibásodik, vagy szennyeződések bekerülése miatt forgása lelassul, akkor a készülék hűtése lecsökken, ami a készülék túlmelegedéséhez vezethet.
4. Vannak ventillátorral nem rendelkező készülékek is, mint pl. a kvarccsöves hősugárzó, és az olajradiátor. Ezek a fűtőberendezések jellemzően földelt kialakításúak.
5. A földelt készülékek esetén a csatlakozódugónak védőérintkezőkkel kell rendelkeznie, valamint azt, hogy a kettős szigetelésű készülékeknél várhatóan nem lesz megfelelő a jól ismert lapos dugó, mert az csak 575 W-ig terhelhető, a hőkészülékek pedig jellemzően ennek a többszörösén üzemelnek.
6. A hálózati vezetéknek rendelkeznie kell tehermentesítővel, ami megakadályozza a vezeték ki-be mozgását a belépési ponton, így a villamos csatlakozás nem terhelődik, és a vezeték nem tud kiszakadni a készülékből ezzel áramütés kockázatát okozva, valamint benyomódni sem, mely szintén veszély forrása lehet.
Szintén áramütés-veszélyes, ha a kezelőszerv rögzítése nem megfelelő, az könnyen eltávolítható, és az alatta lévő kezelőelem szigetelése nem megfelelő.
7. Ha a burkolat egyes részei vagy a kezelőszervek a megengedett értéknél magasabb hőmérsékletre melegednek, akkor égési sérülést okozhatnak.
7+1. Ha a készüléket nem megfelelően tervezték vagy építették meg, akkor még a biztonsági előírásokat betartva is balesetet vagy tüzet okozhat.
Csökkentik a személyi kifizetéseket, lefelezik a vezetőséget, irodákat zárnak be. 
