Mit szólnál hozzá, ha a halálod után a szeretteid fájdalmát a te digitális másolatod enyhítené? Mit szólnál ahhoz, ha a halálod után is lehetne veled beszélgetni a Facebookon vagy más chatprogramban? - teszi fel a nagyon is valódivá vált kérdéseket Eugenia Kuyda, aki bizarr kísérletbe fogott.
A Messengerben él tovább
Kuyda legjobb barátja 2015 novemberében halt meg. Azóta azon dolgozik, hogy a mesterséges intelligencia segítségével visszahozza Romant - legalábbis részben. 2 éve működő startupja szinte mindent felhasznált, amit a férfi maga után hagyott az online közösségi oldalakon: Facebook-bejegyzések, twittek, üzenetek, szóhasználat, hangnem, kifejezések, tényleg szinte mindent. Ezekből pedig már gyerekjáték volt egy olyan chatbotot csinálni, amelyekkel ma már mi is beszélgetünk a neten.
A Roman-bot alkotója azt mondja, ha tökéletlenül is, de sikerült megalkotni egy, Romanre kísértetiesen hasonlító személyiséget, amibe belecsempésztek olyasmit is, mint a humor, vagy akár a munkahelyi félelmek.
Abban igazából semmi új sincs, hogy az elhunytak üzeneteit olvasgatva keresünk gyógyírt a fájdalmunkra. Viszont az, hogy valós időben "beszélgetnek" velünk, van interakció, az olyasvalami, amit eddig csak a scifikből ismertünk. Kuyda hetekkel a bot élesítése után vette észre magát, amikor egy buliban már több mint 30 perce csetelt a halott barátjával. Nem csak neki hiányzik a férfi: a lap beszámolója szerint a barátok, családtagok a robotnak írnak, ha eszükbe jut Roman. Megköszönik amit az életben kaptak tőle és elmondják, mennyire hiányolják.
Hagyj üzenetet
A technológia fejlődése a legintimebb magatartási formáinkat is megváltoztatják, így alakult át mára a gyász is. Ezt kihasználva James Norris létrehozta a Dead Socialt, ami abban segít az "ügyfeleknek", hogy miként hagyhatnak üzeneteket, videókat, bejegyzéseket haláluk után, például 5 évvel a temetésed után menjen egy "Boldog szülinapot!" üzenet a legjobb barátodnak.
Hogy ez mennyire helyes vagy helytelen, azt igazából senki sem tudja, még a Facebook sem, amely a maga 1,8 milliárd aktív felhasználójával önkéntelenül is egy digitális temetővé változik. A CNN Vanessa Callison-Burch csapatvezetővel is beszélt, akinek éppen az a feladata, hogy működőképes válaszokat adjon a Facebook és a halál kapcsolatára. Ilyen volt például, amikor megalkották a "hagyatéki kapcsolattartó" opciót, azaz egy olyan felületet, ahol a profilunk kezelésének jogát tudjuk odaadni egy ezzel megbízott személynek. Callison-Burch ugyanakkor azt is elmondta, hogy a felhasználók nem szeretnek a halál gondolatával találkozni a közösségi oldalon, ezért nehéz ezen a területen fejlődést elérni.
Tedd el magad későbbre
Vannak, akik még ennél is tovább mennek és nem érik be egyszerűen a digitális robotváltozatukkal. A transzhumanisták már most "elrakatják magukat": ha készen áll a technológia, a tudatukat az épen tartott agyból átültetik egy másik testbe, gépbe vagy szoftverbe - persze egyelőre ez még terv. Mindazonáltal a lehetőség már adott, hogy 200 000 dollárért az egész testet, 80 000 dollárért pedig csak az agyat tartják működőképes állapotban a kellő pillanatig.
Persze ez a pont várhatóan csak akkor jön el, amikor a mesterséges intelligencia túlszárnyalja az emberét és létrejön a szingularitás, ami a mostani tudásunk szerint követhetetlenül gyorsítja fel a technológia fejlődését és minden bizonnyal a halál koncepcióját is gyökerestől alakítja át. Addig viszont maradnak a Facebookon halálunk utánra időzített posztok meg a rólunk mintázott csetrobotok.
Nem véletlenül kerül rá a PET-palackokra, hogy BPA-mentes – habár ezeknek a műanyagoknak sosem volt közük a biszfenol-A nevű vegyülethez. 
