Ifjabb Reményi Antal, a Reményi Csomagolástechnika Kft. szakértője összegyűjtött néhány praktikus tudnivalót, amivel a cégek lefaraghatnak a megnövekedett költségeikből.
Így változtak a csomagolási díjak
Először is vegyük végig, hogy kikre vonatkozik, és mit takar a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (EPR díj).
“Uniós célkitűzés, hogy 2040-re a hazai szilárd hulladékok 65%-a újrafeldolgozásra kerüljön. Ennek egyik lépéseként 2023. július 1-jén jelentősen megváltoztak a magyar hulladékgazdálkodás szabályai, és ekkor vezették be a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszert, vagy más néven EPR rendszert is” - idézte fel ifj. Reményi Antal a tavalyi változásokat.
Az EPR díj mértéke, és a díjfizetők köre törvényileg szabályozott (8/2023. (VI. 2.) EM rendelet). A belföldi gyártókon kívül azoknak a cégeknek is díjat fizetniük, akik külföldről hoznak be terméket (importálnak) és azt első belföldi értékesítőként forgalomba hozzák vagy saját célra felhasználják. Tehát minden olyan cégnek, amelyik Magyarországon csomagolóanyagot használ.
A nyáron bevezetett változások hatására a csomagolóanyagok után fizetendő díjak többszörösükre nőttek, így például a műanyag csomagolások korábbi 57 forintos kilogrammonkénti termékdíja 219 Ft EPR díjra változott. Lássuk, hogyan mérsékelhetőek a fizetendő díjak.
Ezekre érdemes odafigyelni a fóliák kiválasztásánál
Sokan ahelyett, hogy a termékek minőségét és méterárát vennék alapul, kilós árral kalkulálnak, így fals eredményt kapnak, hiszen nem ez az elsődleges összehasonlító tényező.
“Egy fólia teljesítőképessége nem a műszaki paramétereiből vagy a vastagságából eredeztethető, hanem abból, hogy az milyen minőségű anyagból készül. A kibocsátott mennyiség össztömegének csökkentésével mérsékelhetők a költségek, és ez nincs összefüggésben a méterben nyilvántartott mennyiséggel” - foglalta össze a legfontosabb kitételeket ifj. Reményi Antal.
A vastag fóliák helyét vékonyabb, mégis erős fóliák veszik át. Korábban a fóliák 20-25 mikron vastagságúak voltak, amit vékonyabb fóliák váltottak fel. Ma már akár 8-10 mikron vastagságú technikai gépi fóliák is elérhetőek.
Egy másik lényeges dolog, ami az utóbbi időben került előtérbe, hogy milyen csévén van a fólia; a környezetvédelem és a költséghatékonyság jegyében az eddigi akár 800 grammos csévéket, 200 grammos csévékre cserélték. Sőt, akár cséve nélküli termékek is elérhetőek.
Nyújtható fóliák; egy újabb megtakarítási lehetőség
Gépi csomagolás esetében fontos tisztában lenni a csomagológépek műszaki lehetőségeivel. A legtöbb gép alkalmas a nyújtható fóliák előnyújtására, így növelhető a méterszám, ez pedig még tovább javíthat a mérlegen és így jobb a fólia rögzítőképessége is
A nyújtható fóliákból leginkább a magas raklapszám mellett működő logisztikai és gyártó cégek profitálhatnak (például üdítőital gyártók).
“Egy modern csomagológép egyszerűbbé és gyorsabbá teszi a csomagolást, és napi 10-15 raklapszám mellett már körülbelül 2-3 év alatt visszahozza az árát. Mi 6500 db raklappal szoktuk a megtérülést számolni. Tapasztalataink szerint az átlagos megtakarítás 20-75 százalék közötti. Az hogy pontosan mennyi, az a cég egyedi tulajdonságaitól függ. A várható megtérülés egy audit során könnyen megbecsülhető” - mondta el ifj. Reményi Antal.
A nyújtható fóliákat úgy alakították ki, hogy a gépi nyújtás során minőségvesztés nélkül lehessen növelni a hosszukat. A legmodernebb nyújtható fóliák akár 400 százalékig nyújthatók.
Az új EPR rendszer nem csak kihívásokat hozott, hanem lehetőséget is kínál a vállalatoknak, hogy felülvizsgálják és optimalizálják csomagolási stratégiájukat. A fenti tanácsokat megfogadva pedig már rövid távon is sokat spórolhatnak a cégek a csomagolási költségeiken.
(marketing: DLX MEDIA)