Bár az arány csökken, de még mindig a legtöbb magyar fiatal továbbra is az alacsonyabb árat nevezte meg a hamis áru vásárlásának legfőbb motivációjaként. Többségük idén is az eredeti terméket gyártó cégeket jelölte meg a hamisítás legnagyobb károsultjainak, ugyanakkor harmadával nőtt azoknak a válaszadóknak a száma, akik már tisztában vannak a negatív gazdasági és társadalmi hatásokkal is - derült ki a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) és a TÁRKI közös kutatásából, amelyet a Privátbankár.hu-nak küldtek.
A kutatás szerint 2017-tel összehasonlítva 2018-ban jelentősen visszaesett azoknak a válaszadóknak az aránya, akik az elmúlt egy évben bármilyen hamis terméket vásároltak: a 2017-ben mért 40 százalékos arányhoz viszonyítva több mint 12 százalékpontos javulást jelent (27,5%). Közülük ugyan minden második megkérdezett (51,6%) többször is vásárolt hamis árut, de a 2017-es adatokat vizsgálva (53,9%) ez több mint 2, a tavaly előtti arányokat tekintve pedig csaknem 11 százalékpontos csökkenést jelent.
Fontos az ár, de látszik a változás
Idén jelentősen visszaesett az ár szerepe a fogyasztók végső döntésének meghozatalában: a válaszadók több mint fele (54,8%) ugyan az alacsony ár miatt döntött a hamis termék megvásárlása mellett, de ez csaknem 14 százalékponttal kevesebb a tavalyi évinél (68,6%).
A felmérés kitért a hamisításból származó gazdasági károk megítélésére is: a válaszadók 48,7 százaléka szerint az olcsóbb hamisítványok az eredeti termékek gyártóit károsítják meg a legjobban, 31 százalékuk pedig úgy véli, hogy a fogyasztókra nézve van a leginkább negatív hatásuk.
Úgy tűnik azonban, hogy a hamis termékekkel közvetlen kapcsolatba nem kerülő szereplők egyre jelentősebb szerepet töltenek be az interjúalanyok körében, hiszen a több mint 6 százalékpontos növekedéssel idén már 18,6 százalékuk gondolta úgy, hogy a társadalom vagy az állam is kárt szenved a hamisítványok megvásárlásával.
Óriási vitákat vált ki a NAZA. 
