Gyászos vége is lehet a fekete pénteknek – hogyan ne verjenek át?

Tipikus feketepénteki jelenet az USA-ban.

2016-ban a teljes online forgalom 5 százaléka, tavaly pedig már 7,4 százaléka realizálódott ezen az egy napon. Azonban a Black Friday már nem csak egy nap, sok cég már egy vagy két héttel korábban meghirdette a maga akcióját, a kereskedők mellett pedig a csalók is igyekeznek meglovagolni ezt a hullámot.

A hamis webáruházak 2017 óta nagyságrendekkel nagyobb mértékben tűntek fel, és mindig az aktuális trendekhez igazodnak: míg nyáron nyaraláshoz és üdüléshez kapcsolódó termékekkel lepik el az internetet, karácsony közeledtével főleg a játékok, elektronikai cikkek, valamint az okoseszközök a slágerek, és természetesen a Black Friday is kiemelt időszak számukra, ekkor különböző webshopokon keresztül szinte hihetetlennek tűnő kedvezményekkel kecsegtetnek  – hívja fel a figyelmet Solymos Ákos, a Quadron Kibervédelmi Kft. szakértője.

Csábító ajánlatokkal támadnak

Ha gyanúsan olcsó hirdetést látunk, mindig bizonyosodjunk meg arról, hogy nem hamis webáruházból készülünk rendelni. Az ilyen oldalak kinézete nagyon egyszerű, a domain nevet pedig általában pár hete vagy hónapja jegyezték be – sokszor kifejezetten a Black Friday alkalmából, hiszen ezeknek az új portáloknak nincs rossz előélete. (Erről ezen az oldalon magunk is meggyőződhetünk.)

Szintén fontos jel, hogy a regisztrációhoz bármilyen adatot megadhatunk bármilyen mezőben, telefonszámnál például összevissza karaktereket. Ez azért lehet gyanús, mert a valós áruházak törekednek az adattisztaságra, hiszen ha nem jó például a cím, akkor a csomag nem fog odatalálni, ám a hamis webáruházakban a regisztráció után már vásárolhatunk is – ennek viszont nem szabad örülni! Szintén óvatosságra int, ha a webáruház tulajdonosa minden kapcsolati és egyéb adatot elrejt az érdeklődők elől.

A hamis webáruházak elkérik a kártyaadatainkat is. A kártyáról azonnal levonják a vásárlás összegét, sok esetben pedig a megadott kártyaadatokat el is adják az internetes feketepiacon.  Fizetés után a vásárló pedig az örökkévalóságig várhatja a megvett terméket. Ha csalásgyanús weboldalt vagy ilyen reklámot észlelünk.

Hol buknak el a cégek?

A Black Friday népszerűségének növekedésével természetesen egyre nő az akciókkal kapcsolatos fogyasztói panaszok száma is, annak ellenére, hogy a fogyasztóvédelmi hatóságok évről évre próbavásárlásokat hajtanak végre ebben az időszakban, eljárást indítanak a megtévesztően akciózó kereskedőkkel szemben és a fogyasztók figyelmét külön is felhívják a leggyakoribb megtévesztésekre. Nagyon gyakori például, hogy a meghirdetett akcióban gyorsan kifogy a kedvezményes áron kínált árukészlet, a kereskedők nem létező, fiktív árakból adnak kedvezményeket, vagy hatalmasnak tűnő akciót hirdetnek, de az akcióba bevont termékek köre valójában nagyon szűk.

Dr. Miks Anna, a Deloitte Legal versenyjogi csapatának vezető ügyvédje szerint fontos, hogy a kereskedelemmel foglalkozó cégek ne csak a mindennapi gyakorlatukban, hanem a kiemelt profittal kecsegtető adventi-karácsonyi időszakban is a fogyasztóvédelmi szabályok betartásával hirdessék termékeiket, akcióikat. Ebben segítséget nyújthat az, ha a vállalkozások a kereskedelmi kommunikációjukat még annak közzététele előtt tőlük független szakmai testülettel vagy ügyvédi irodával véleményeztetik.

Ez a preventív intézkedés egyrészt segíthet a fogyasztóvédelmi szabályoknak való megfelelésben, másrészt egy esetleges későbbi versenyhivatali eljárás során jelentős bírságcsökkentési tényező lehet a GVH fogyasztóvédelmi bírságközleménye szerint.

Napi bevásárlás a Wal Martban a tavalyi fekete pénteken.

Ezekre figyeljünk a vásárlás során

A fekete péntek közeledtével az Innovációs és Technológiai Minisztérium is összefoglalta, mire érdemes figyelni a vásárlóknak. A tárca kiemeli: külön figyelmet kell fordítani a vásárláskor az e-kereskedő által adott kuponokra, utalványokra, hogy valóban érdemi kedvezményt tartalmaznak-e vagy további ingyenes juttatást adnak (pl.: ingyenes házhozszállítás).

Érdemes fokozott elővigyázatossággal eljárni az olyan honlapokról történő rendelés esetén, amelyek feltűnően nagy árengedménnyel csábítanak vásárlásra, miközben nem található információ az eladóról, és közvetlen kapcsolat sincs feltüntetve (pl. csak egy űrlapon lehet kommunikálni, és nincs fizikai címe a vállalkozásnak).

Minden internetes vásárlás előtt javasolt információkat szerezni a kiválasztott webáruház üzemeltetőjéről, aki köteles feltüntetni a nevét vagy cégnevét, fizikai címét, székhelyét és elérhetőségeit. A próbavásárlások gyakorlati tapasztalatai alapján, érdemes külön is megnézni a kiválasztott webáruház elérhetőségi adatait. Ez azért fontos, mert a magyar nyelvű honlap, a .hu végződés, valamint a magyar nyelvű reklámok nem feltétlenül jelentik, hogy hazai kereskedőtől rendelünk.

Fontoljuk meg azt is, hogy valamivel kedvezőbb árért lemondunk-e az utólagos terméktámogatásról (pl.: szerviz, alkatrész), mert az utólag felmerülő igényérvényesítés külföldi kereskedőkkel szemben hosszadalmasabb és nehézkesebb lehet a fizikai távolság, nyelvi nehézségek, magasabb költségek miatt. Ha később mégis probléma merül fel az online vásárlással, célszerű a honlapon szereplő információkat akár képernyőképként is elmenteni.

Az internetes vásárlás előtti tájékozódást segíti a súlyos jogsértést elkövető webáruházakat összegyűjtő adatbázis is, amely itt érhető el. Az adatbázis tartalmazza azokat a vállalkozásokat is, aki teljesítették a határozatban foglaltakat, és így fogyasztóvédelmi szempontból már megfelelően működnek.

Az e-kereskedelemre is vonatkozik, hogy a termék árát, vagy a szolgáltatás díját egyértelműen, adóval és egyéb járulékos költségekkel (pl.: szállítási díjjal) együtt kell feltüntetni. A webáruházak általában többféle fizetési módot adnak a vásárlónak, amelyek közül a legbiztonságosabb az utánvét. Internetes vásárlásokhoz webszámla is igényelhető a számlavezető banktól, amely azért biztonságos, mert a webáruház a főszámlához nem férhet hozzá, és elég olyan összeggel feltölteni a webszámlát, amely az adott vásárláshoz elegendő. Bankkártyával történő előre fizetés esetén visszaterhelésre (chargeback) is van lehetőség, ha a kifizetett termék nem érkezik meg.

A webáruházak a kiszállítási mód tekintetében általában többféle lehetőséget kínálnak, feltüntetve a szolgáltatót (pl.: posta, nemzetközi futárcég), a várható kiszállítási időt és a szállítási díjat. A szállítási határidőt a raktárkészlet és a futárcéggel kötött megállapodása alapján a webáruház határozza meg. Ha a termék jelentős késéssel érkezik, a fogyasztóvédelmi hatóság eljárást indíthat megtévesztő gyakorlat miatt, hiszen sok vevő éppen azért rendelte meg az adott cégtől az árut, mert az gyors szállítást ígért.

Mikor bonthatjuk ki a csomagot a futár előtt?

Amennyiben a vásárló a futár előtt akar meggyőződni a termék sértetlenségéről, akkor olyan webáruházat kell választania, amely szállítási feltételei között ezt a lehetőséget biztosítja. Ebben az esetben a vásárló aláírásával nemcsak a csomag, hanem a termék sértetlenségét is igazolja. Egyéb esetekben a futár kizárólag a csomag sértetlen átadásáért felel.

Amennyiben a termék nem felel meg, vagy a vásárló meggondolta magát, a termék átvételétől számított 14 napon belül indokolás nélküli, elállási jog illeti meg. Gyakori probléma, hogy az interneten rendelt, de az üzletben személyesen átvett termékekre nem ad a kereskedő elállást, holott a vásárlónak erre is lehetősége van. Ezen felül több webáruház csak akkor venné vissza a terméket elállás keretében, ha a vásárló eredeti csomagolásban küldi vissza azt, pedig az elállási jog nem köthető többletfeltételekhez, így az eredeti doboz megőrzéséhez sem.

Két héten belül kell visszakapni a pénzt

Ha a fogyasztó eláll a szerződéstől, vissza kell juttatnia a terméket a kereskedőhöz, a vállalkozás pedig haladéktalanul, de legkésőbb 14 napon belül köteles visszatéríteni a fizetéssel azonos módon a vételárként megfizetett teljes összeget, ideértve a szállítási díjat is. Az elállási jog nem korlátlan, a kereskedőnek egyes termékkörökre nem kell elállási jogot biztosítania. Ilyenek például a gyorsan romló élelmiszerek, kibontott csomagolású CD/DVD/szoftver, letöltött programok, vagy a fogyasztó egyedi utasításai alapján gyártott termékek.