Fogyasztás szempontjából évek óta stagnálás jellemzi a magyar piacot, ráfordítás arányában azonban egy emelkedő trendet láthatunk: míg két évvel ezelőtt egy év alatt 650 tonna édességet vásároltunk, összesen 2,7 milliárd forint értékben, addig idén 656 tonnára már 3,4 milliárd forintot fordítottunk. Ha szétnézünk a boltok polcain, könnyen megtaláljuk az okot: mára gyakorlatilag teljesen eltűntek az olcsó, kakaómasszából készült termékek, a vásárlók ma már a minőségi, de drágább termékeket keresik, mondta el Sánta Sándor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének elnöke.
Továbbra is a csokoládémikulás és a szaloncukor a legkeresettebb termékek, előbbinél, mint kiderült, a méret a lényeg – a vásárlók harmada tervez kicsi (50g) figurát vásárolni, a megkérdezettek háromnegyede azonban a 60-100 gramm közötti „közepes” mérettel számol. Az óriási, 150 grammnál nagyobb figura kevésbé népszerű, ilyet mindössze a válaszadók 3 százaléka tervez vásárolni. A kínálat egyébként bőséges: mikulásból 130 féle van jelenleg a boltokban, átlagosan 50 és 3000 forint közötti áron, ez természetesen kiszereléstől is függ.
Ízekben a hagyományos a nyerő
A csokoládék tekintetében egyre több étcsokit fogyasztunk, 50 év felett pedig egyértelműen a minőségibb, kevésbé édes csokoládét fogyasztják a magyarok. Ízesítést tekintve a hagyományos „sima” ízek mellett egyértelműen a mogyorós a favorit, ezt a magyarok háromnegyede szereti, ezt követik a különböző nugátos, aszalt gyümölcsös termékek.
Érdekes világpiaci trend a karamell előretörése, ezt jelenleg minden országban egyre inkább keresik – aki most adná a fejét csokoládékészítésre Sánta Sándor szerint, annak karamellás és feketeerdős ízzel érdemes betörnie a piacra. A sós ízek, bár Franciaországban nagyon népszerűek, nálunk nem tudnak betörni a piacra, a lakosság alig 2 százaléka nyitott a sós csokira.
Ami nélkül nincs karácsony: szaloncukor
|
Tudtad? A szaloncukrot már a 14. században is gyártották Franciaországban, Magyarországon az 1850-es években kezdték el gyártani. ebben az időszakban még csak 17-19 fajta létezett. Ma már hungarikumnak tekinthető, ilyen édességet ugyanis nem gyártanak más országokban. A Konzum-szaloncukor óta nagyot változott a világ, jelenleg 100 fajta különböző ízesítéssel találkozhatunk a polcokon. |
A szaloncukor még mindig elengedhetetlen kelléke a karácsonynak, az ízesítést tekintve viszont, bár a gyártók folyamatosan igyekszenek új ízekkel meghódítani a piacot, még mindig a zselés a legnépszerűbb, a fogyasztók kétharmadánál enélkül elképzelhetetlen a karácsony.
Ezt a marcipános, a trüffeles, a kókuszos, a különböző likőrös változatok követik, az izgalmasabb ízekre, így a karamellás, a mogyorós és a fekete erdős szaloncukrok már kevésbé népszerűek, fűzte hozzá Benke Anna, a Magyar Édességgyártók Szövetségének főtitkára. A felmérésben résztvevők kétharmada egyébként nem várja meg a fadíszítést, már jóval karácsony előtt elfogy egy-egy csomag szaloncukor a háztartásban. Átlagosan elmondható, hogy egy család legalább háromféle ízt vásárol – ebből az egyik biztosan zselés.
A legnagyobb akadály: az egészség
Ahogy az élelmiszeriparban szinte mindenhol, a csokoládégyártóknál is kulcsfontosságúvá vált az egészséges, különféle „mentes” termékek gyártása. Ennek köszönhetően már diabetikus termékekkel, de egyre több laktóz- és gluténmentes figura jelenik meg a polcokon, emellett ma már kaphatunk 70 százalékos csokoládéból készült paleo-mikulást is, mondta el Sánta Sándor. A fogyasztók azonban kevésbé nyitottak az egészséges életmódra: hacsak valaki nincs ráutalva az ilyen termékek fogyasztására, a vásárlók továbbra is a hagyományos, cukros édességeket keresik.
Ennek egyik fő oka, hogy a most kapható egészségesebb változatok ízvilága jelentősen eltér a már ismert, hagyományos ízektől, emiatt nehezebben nyitnak rá az emberek – érdekes módon, akárcsak az ízeknél, itt is a fiatalok a bevállalósabbak.
|
| Fotó: Magyar Édességgyártók Szövetsége |
Kézművesek viszik előre az ipart?
Az elmúlt 20 évben, a nagy gyárak bezárása óta nincs nagy ipari édességgyártás Magyarországon, a piacon kapható termékek 85-86 százaléka importból származik. Emiatt rendkívül fontos szerepet kapnak a kisebb, kézműves csokoládémanufaktúrák, akik különböző innovációkkal próbálják megvetni a lábukat a hazai és a nemzetközi édességpiacon.
Az újításokat és a magyar édességkultúra öregbítését egyébként már ötödik éve díjazza a szakma, idén az Édességipari díjat a ChocoMe alapítója, Mészáros Gábor nyerte el. A korábban közgazdászként dolgozó csokigyáros 6,5 évvel ezelőtt alapította a cégét, a csokoládégyártásba szenvedélyből kezdett bele. A szakma fortélyait Belgiumban, Franciaországban és Olaszországban sajátította el a legnevesebb csokoládémesterekről, elmondása szerint jelenleg Magyarországon nincs megfelelő oktatás, ahol ezeket el lehetne sajátítani. Nem ez az első díja, korábban az International Chocolate Awards már kitüntette, a világ legjobb fehércsokis drazséját ő készítette el.
Mit hoz a jövő?
Sánta Sándor szerint az édességfogyasztásnak továbbra is az a célja, hogy egy pillanatnyi „örömöt, boldogságot hozzon az ember életébe”, így attól nem tart, hogy a magyarok kevesebb édességet fogyasztanának. Jelenleg az átlagos magyar napi kalóriabevitel alig 2-3 százalékát teszik ki az édességek, ami egészen egészségesnek mondható, nem mindegy azonban, hogy milyet eszünk. A márkás, minőségi, valódi csokoládéból készült termékek népszerűsítése továbbra is kulcsfontosságú a szakma számára.
Az ízek iránti ragaszkodás miatt nehezebb új tartalmat kínálni a vásárlóknak, nagy áttörést az új technológiai eszközök hozhatnak: a jelenlegi gépekkel gyakorlatilag bármilyen, akár személyre szabott csokoládét is lehet gyártani, így a belbecs mellett a külső is nagyon sokat számít, ha édességről van szó. Összességében, lévén egy stagnáló piacról van szó Magyarországon, az idei évre nézve egy 1-2 százalékos növekedéssel számolnak – ez azonban még így is egy előrelépés lehet a korábbi évekhez képest.
A japán gazdaság összetett teljesítményindexe emelkedett februárban, sorban a 9. hónapban, 2022 augusztusa óta a legmagasabb szintre. 
