Az Európai Unió Bírósága közölte az iránymutatásait abban az ügyben, ahol a német wifi-hotspot szolgáltatókat (kávézók, éttermek, közterek, gyakorlatilag bárki) kötelezték volna arra, hogy védjék le jelszóval a szabadon használható wifiket, hogy így akadályozzák az illegális letöltéseket - tájékoztatták a Privátbankárt. Szerzői jog csapott össze a szólásszabadsággal.
| A konkrét üggyel Tobias McFadden ügyét vizsgáló német bíróság fordult az unió legfelsőbb bírósági szervéhez iránymutatásért: a Sony ugyanis beperelte McFaddent azért, mert a boltjában valaki illegális zeneletöltésre használta az ingyenes wifit. A Sony szerint ez megsérti az e-kereskedelmi direktívákat. A német bíróságok első körben azt mondták, nem tehető felelőssé az üzemeltető, de fontolóra kell venni a nyílt wifik jelszóval védetté tételét. McFadden - aki egyébként a német Kalózpárt tagja - viszont úgy véli, nem büntethető a szolgáltató azért, amit a felhasználók követnek el és jelszavas védelemre sem kötelezhető. McFadden célja leginkább az, hogy fejlődjön a kisebb internetes hozzáférést biztosítók védelme, mivel őket vonja felelősségre a törvény, szemben a nagy szolgáltatókkal, mint például Deutsche Telekom. |
Röviden az iránymutatásról: Az ügyben eljáró főtanácsnok álláspontja szerint a nyilvánosság számára ingyenes wifi hálózatot kínáló bolt-, bár- vagy hotelüzemeltetők nem felelősek a hálózat felhasználója által elkövetett szerzői jogi jogsértésért. Ugyanakkor az ítélet szerint az üzemeltetővel szemben a jogsértés abbahagyására vagy megelőzésére irányuló eltiltó bírósági határozat hozható, de nincs lehetőség arra, hogy őt az internetkapcsolat kikapcsolására, annak jelszóvédelemmel való ellátására, vagy az azon keresztül futó adatátvitel általános körű vizsgálatára kötelezzék.
A Bíróságot annak pontosítására kérték fel a németek, hogy az a vállalkozó, aki gazdasági tevékenysége körében nyilvános és ingyenes wifit működtet, milyen mértékben tehető felelőssé a hálózat valamely felhasználója által elkövetett szerzői jogi jogsértésért.
A mai napon közzétett indítványában Maciej Szpunar főtanácsnok úgy véli, hogy a felelősség korlátozását az olyan, McFaddenhez hasonló személyekre is alkalmazni kell, akik a fő tevékenységükhöz képest kiegészítő jelleggel nyilvános és ingyenes wifi hálózatot üzemeltetnek. Véleménye szerint nem szükséges, hogy az ilyen személy szolgáltatóként jelenjen meg a nyilvánosság előtt, továbbá hogy kifejezetten népszerűsítse tevékenységét a potenciális ügyfelei körében.
Hosszabban, a főtanácsnok szerint:
nem szükséges annak vizsgálata, hogy az irányelv hatálya abban az esetben is kiterjed-e a nyilvános wifi hálózat üzemeltetésére, ha az minden más gazdasági összefüggést nélkülöz.
Sőt, pénzbírság sem szabható ki ilyenkor, illetve a perköltségek térítése sem. Ugyanakkor pontosítja, hogy az irányelv a szolgáltató felelősségének ilyen módon történő korlátozásával nem nyújt számára védelmet a pénzbírság kiszabásával járó, jogsértő magatartástól eltiltó bírósági határozatokkal szemben. A nemzeti bíróság a jogsértő magatartástól való eltiltás alkalmazása során azonban köteles meggyőződni arról,
- hogy az intézkedések különösen hatékonyak, arányosak és visszatartó hatásúak,
- hogy azok valamely konkrét jogsértés megszüntetésére vagy megelőzésére irányulnak, és nem foglalnak magukban általános nyomon követési kötelezettséget,
- és hogy az alapvető jogok, tudniillik egyrészt a véleménynyilvánítás, a tájékozódás és a vállalkozás szabadságának joga, másrészt a szellemi tulajdonjog közötti megfelelő egyensúlyt tiszteletben tartják.
Másrészt a főtanácsnok úgy véli, hogy főszabály szerint nem ellentétes az irányelvvel azon jogsértő magatartástól való eltiltás, amely annak címzettjére hagyja a meghozandó konkrét intézkedések megválasztását.
Ugyanakkor a jogsértő magatartástól való eltiltás iránti kérelmet elbíráló nemzeti bíróság feladata, hogy megbizonyosodjon arról, hogy rendelkezésre állnak-e az uniós jogból eredő korlátozásokkal összeegyeztethető, megfelelő intézkedések.
Jelszavas wifi = cenzúra
A főtanácsnok úgy véli, hogy a wifi hálózat jelszóval védetté tételére irányuló kötelezettség mint a szerzői jog internetes védelmének módja nem tartja tiszteletben azt a követelményt, hogy megfelelő egyensúly álljon fenn egyrészt a szellemi tulajdonjog védelme, amelyben a szerzői jog jogosultja részesül, másrészt a vállalkozás szabadságának védelme között, amelyben az érintett szolgáltatásnyújtók részesülnek.
A jogszerű tartalmú adatátvitelhez való hozzáférés korlátozása ezenkívül a szólásszabadságnak és a tájékozódás szabadságának a korlátozásával járna.
Tehát a kötelező jelszavas védelemi, mint a szerzői jog internetes védelme módjának az esetleges általános körű alkalmazása a társadalom egészére nézve olyan hátránnyal járhat, amely meghaladhatja az e jogok jogosultjai számára jelentett potenciális előnyöket.
