Már a munkavállalók vannak jobb alkupozícióban, nem a munkáltatók – interjú Szimeiszter Sándorral, a JYSK vezérével

A KSH adataiból ugyan nem nagyon látszik, de kiskereskedők azt tapasztalják, hogy a magyar fogyasztók többet költenek az áruházaikban, mint korábban. A JYSK-nél mennyire látszik a forgalom növekedése?

A mi üzleti évünk szeptembertől augusztusig tart, így a 2024-es évet is a nyár végén zártuk le. Ennek az időszaknak az eleje még döcögős volt, ha azonban csak a naptári évet nézem, akkor nem panaszkodhatunk. Elég szép növekedést értünk el az eladott termékek mennyiségében és a vásárlók számában is. A lakásfelszerelési cikkeket kínáló áruházláncok, így a JYSK is gyorsan megérzik a gazdasági gondokat. A 2008-as pénzügyi válság utáni  leállás például azonnal jelentkezett nálunk, ám akkor is előbb kezdett el növekedni a forgalmunk, mint más tartós fogyasztási cikkekkel foglalkozó kiskereskedők értékesítése. Mi nem a piacunk prémiumszegmensét célozzuk meg, aminek szerepe lehetett abban, hogy idén meg tudtuk ragadni a vásárlók fantáziáját.

Ehhez nem kellett szortimentet váltani? Azaz új, esetleg olcsóbb termékeket a polcokra tenni? 

Nem. A koronavírus-járvány, a magas infláció, a kedvezőtlen árfolyamváltozások miatt nemcsak Magyarországon, hanem világszinten is gyengébben sikerült az előző évünk.

Elsősorban az ellátási láncokkal, a beszerzési árakkal voltak gondok.

Ezt sikerült korrigálni, így 2024-ben még csökkenteni is tudtuk az árainkat. Ami a szortimentet illeti, egy-egy elosztóközpontunk – egy ilyen bázisunk Magyarországon is van –  több országot lát el úgy, hogy a választék különböző. Nem nagyok az eltérések: olyan 60-70 százalék azonos és 30-40 százalék változik. Előfordul, hogy csak a termékek színei eltérőek, mert a különböző országokban más színek a népszerűek. Érdekesség, hogy a paplan- és a párnaméretek minden országban eltérőek. Mások a megszokott, elfogadott nagyságok. Ehhez próbálunk alkalmazkodni.

A magyarországihoz hasonlóan alakult a JYSK elmúlt éve a három országban, amit irányít?

Görögországban is jó évünk volt. A görög társadalom a tíz évvel ezelőtti adósságválság után jól összeszedte magát, a covidot is szerencsésen átvészelték és két évvel ezelőtt nekilendült infláció sem volt olyan magas náluk, mint Európa más országaiban. Úgy látom, hogy a görög piac továbbra is ígéretesen alakul.

Ausztriában ugyan nincsenek olyan hullámvölgyek az üzleti környezet alakulásában, mint Magyarországon, viszont alacsony a gazdasági növekedés és az európai átlagnál jobban megugrott az infláció. Ezért az osztrák lakosság vásárlói hangulata viszonylag rossz.

Ugyanakkor a JYSK forgalma ott is nőtt körülbelül hat százalékkal nőtt az előző üzleti évben.

A JYSK nagy versenytársai a város széli nagyáruházaik után kisebb boltokat nyitnak a városközpontokban, míg a dán vállalat eleve ezen a terepen mozgott. Változik a koncepció a megjelenésük miatt?

Úgy négy-öt ezelőtt volt egy egységes boltkoncepciónk. Ebben az szerepelt, hogy 1300 négyzetméteresek legyenek az áruházak, amiből 950 négyzetméter az eladótér. Ezt rugalmasan kezeljük, ami lehetővé tette azt is, hogy majdnem az összes budapesti plázában megjelenjünk kisebb eladóterekkel. Ez különben a márkaépítés szempontjából fontos, így tudunk többek között közelebb kerülni a fiatalabb generációhoz.
 

A potenciális vásárlóknak meg a parkolás a gond a környéken...

Azt tapasztaltuk, hogy megoldják a vevőink ezt a helyzetet. Egyébként, aki kíváncsi arra, hogyan lehet parkolni a zsúfolt belvárosokban, annak érdemes lehet megnézni, hogyan csinálják a görögök. Ott a parkolást „művészetté” fejlesztették.

Visszatérve a kisebb plázás boltokhoz, Magyarországon minden üzletünk nyereséges. Természetesen a plázás boltoknak is megvan a maguk szerepe a hálózatunkban, de a JYSK stratégiája elsősorban a nagyobb, önálló üzletek fejlesztésére fókuszál.

A boltokkal kapcsolatos hír, hogy megnyitották a 100. áruházukat. Ez már a plafon vagy még jelentősen bővíteni akarják a hálózatot?

Magyarország területét ezzel a száz üzlettel nagyjából elég jól lefedtük. Az a célunk, hogy a sűrűbben lakott térségekben mindenki elérhesse egyik áruházunkat egy órán belül. Magyarországon vannak kisebb települések, ahol még tudnánk nyereséges üzletet üzemeltetni. Azt biztosan állíthatom, hogy nem lesz 150 JYSK-áruház az országban.

Fontos lépés, hogy most indultunk Ózdon, ahol sokáig nem találtunk üzlethelyiséget: ez volt az utolsó 30 ezer lakos fölötti település, ahol nem volt áruházunk. Nagyatád is egy kisebb település, ahol megjelentünk. Itt érdemes talán megjegyezni, hogy eddig erősen Európához kötött vállalatként működött a JYSK. Próbálunk új lehetőségeket, piacokat keresni, ezért két éve nyitottunk Törökország felé és jövőre megjelenünk Marokkóban is.

A magyarországi vevők előre félnek attól, milyen árakat hoz a forint gyengülése a boltokban. Mit várhatnak a JYSK-nél?

Egyelőre biztosan nem lesznek áremelések. Mi nem kötünk úgynevezett hedge-üzleteket azoknak az országoknak a valutájára, amelyekben jelen vagyunk, hogy fedezzük az esetleges árfolyamveszteséget. Napi árfolyamon könyvelünk és nagy előnyét látjuk annak, hogy Magyarországon van az elosztóközpontunk.

Az itt elérhető áru beszerzési ára alapján számoljuk el az értékesítést, ami kettő és öt hónapra jutó eladásokat fedez. A készlet lassan árazódik át, ezért lassabban és fokozatosan nőhetnek az árak, amit a termékkínálat változása mérsékelhet.

 Hogyan kezelik a kiskereskedelemben jelentkező munkaerőhiányt?

A JYSK-nél éves szinten 25 százalék körül alakul a fluktuáció, ami tudomásom szerint más áruházláncokkal összehasonlítva nagyon kedvező arány. Az élelmiszerláncoktól inkább üzletvezetői posztokra igazolnak hozzánk új kollégák.

Próbálunk az átlagosnál magasabb béreket adni: indulásként a minimálbérnél 15-20 százalékkal nagyobb összeget kínálunk, emellett sok juttatást is biztosítunk.

Mindenki kap például egy bónuszt, ami az üzlete teljesítménye alapján jár. Emellett munkavállaló-barát skandináv munkaszervezéssel dolgozunk, ez nagy önállóságot kínál a hét-tíz fős csapatoknak, amelyekben a kollégáink dolgoznak. Ahogy hallom, a diszkontokra például nem igazán jellemzőek a laza szervezeti keretek.
Úgy vélem, már minden munkaadó észrevette a magyarországi kiskereskedelemben, hogy vége a 15 évvel ezelőtt jellemző helyzetnek, amikor a munkaadók uralták a munkaerőpiacot. Jelenleg az a helyzet, hogy a munkavállalók vannak jobb alkupozícióban, mert kevesebben vannak, mint akkor. Mi mindent megteszünk, hogy megtartsuk a jól dolgozó kollégákat.

Fizikai áruházlánccal rendelkező kiskereskedelmi cégek tudomásom szerint pestiesen szólva macerásnak tartják az online értékesítést. Nem hoz sok pénzt, viszont sok szervező munka van vele. Hogyan áll ezen a téren a JYSK?

Nálunk gond nélkül működik. Odafigyelünk a költségekre, mert a termékeink árai nem lehetnek magasabbak, mint amibe a fizikai boltban kerülnek. A szállítást általában nem tudjuk ingyen vállalni, de vannak olyan akcióink, amikor nem kérünk ezért pénzt. Az online értékesítésünk nő, amiben megint csak szerepe lehet annak, hogy Magyarországon van a JYSK áruelosztó központja.

Elmondhatom azt is, hogy nem érezzük a Temu megjelenését az e-kereskedelemben.

A mi kínálatunkhoz hasonló termékkel foglalkozó magyarországi webshopoknak persze más tapasztalataik lehetnek, amit sajnálok, de minket nem ingatott meg a kínai áruözön, amit a Temu hozott a magyarországi online piacra is.

A mesterséges intelligenciát egyre több kiskereskedelmi lánc állítja csatasorba. Hogyan hasznosítja a JYSK a mesterséges intelligenciát a működésében?

A termelés, a beszállítás oldaláról lehet szerepe az MI-nek, de attól még nagyon messze vagyunk – már ha valaha eljutunk idáig –, hogy a mesterséges intelligencia mondja meg, hogyan nézzen ki belülről egy JYSK-áruház. A mi választékunk nagyon emberközpontú. Személy szerint soha nem hittem abban, hogy erről többet fog tudni az MI, leszámítva, hogy gyorsabban el tudja számolni, miből, mennyi fogyott egy adott időszakban.
Sok kiskereskedőt izgat, és a mesterséges intelligenciát is segítségül hívja, hogy kitalálja, hogyan lehet a vásárlót az üzletben irányítani. Hogyan lehet egy adott vevő vásárlását mindenféle eszközzel, okos trükkökkel – mi van szemmagasságban és hasonlókkal – növelni. Én ebben soha nem hittem.

Inkább a jó márkák erejében hiszek, a jó árazásban, a termékek jó minőségében. A kiskereskedő akkor végzi jól a munkáját, ha ki tudja találni, mire van és főként, hogy mire lesz szüksége a vevőinek. Ez a szakmája, ehhez kell értenie. Az MI adhat segítséget ebben, ötleteket, de végül az embernek kell dönteni. A jó tervezést, az előrelátást – legalábbis egyelőre – nem tudja átvenni az embertől a mesterséges intelligencia.