<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
7p
Sok szó esik mostanában a rezsicsökkentés kapcsán a lakossági energiaárakról, miközben a politikusok annyi sarat dobálnak egymásra, amennyit csak tudnak. Valójában 2010-ig a jobboldali és a baloldali kormányok egymáshoz nagyon hasonlóan emelték a lakossági energia árát – de korántsem passzióból.

A Statisztikai Hivatal (KSH) egészen 1960-ig közli honlapján a pénzromlás mértékét, azon belül pedig a lakossági energiaárak inflálódását, azaz drágulását. Ha ezeket az árindexeket négyévente elosztogatjuk egymással – tehát például a 2010-es értéket a 2006-ossal –, akkor nagyjából megkapjuk, hogy melyik kormány alatt átlagosan mennyivel mentek fel az energiaárak. Azért csak nagyjából, mert volt már példa év közbeni, például júliusi emelésre, amit az éves átlagot tartalmazó statisztikából már nem lehet elkülöníteni.

Ebben győzött az MDF

Íme az eredmény, amint első grafikonunkon látható. Ami feltűnő, hogy a későbbi kormányok emelései szinte eltörpülnek a kilencvenes évek árszáguldása mellett. A csúcstartó a rendszerváltás utáni első, az MDF-kormány, amelynek idejében 248 százalékkal, azaz 3,5-szeresükre emelkedtek a háztartási energiaárak. Nem sokkal maradt le azonban a következő MSZP-kormány sem, amely majdnem pontosan háromszorosra emelt.

 

Arra azért nem árt emlékezni, hogy a kilencvenes évek nagy része a két számjegyű, évi 20-35 százalékos infláció jegyében telt. A rendszerváltás után az addig államilag kézivezérelt gazdaság jelentős része versenyképtelennek bizonyult, gyárak sorát zárták be és százezrek váltak munkanélkülivé, a GDP alaposan visszaesett. A forint folyamatosan veszített értékéből, és sorozatosan le kellett értékelni, ami további pénzromlást gerjesztett. (Első ábránkon a forint/dollár árfolyam is szerepel.)

 

Az a bizonyos piacgazdaságba való átmenet

A másik lényeges tényező, hogy a rendszerváltás előtt az energiaárakat, ahogy sok más termék és szolgáltatás árát is, mesterségesen alacsonyan tartották. Jellemző, hogy 1960 és 1975 között – a fentebb linkelt adatsor tanúsága szerint – egy fillérrel sem emelkedett az árszintjük, később pedig sok évig csak az inflációnál alacsonyabb mértékben emeltek, ami az olajválságok néven is ismert nemzetközi energiaár-robbanás közepette nagyon eltérítette az árakat a gazdasági realitásoktól.

A kilencvenes években tehát nem csak az inflációval, hanem jóval afeletti mértékben is emelni kellett az árakat, hogy végre legalább közelítsenek a világpiaci árakhoz. Korántsem lehet azt mondani, hogy az akkori kormányok ezt úri passzióból tették, egy súlyos anomáliát, a tervgazdaság egyik örökségét szüntették meg vele.

Jobbos, balos dettó emelt

A következő két, jobb- illetve baloldali kormány 1998-2002 és 2002-2006 között majdnem egyforma mértékben, 38-39 százalékkal emelte a lakossági energiaárakat. (Már amit emelt, mert a csökkenő jelentőségű szén és tűzifa ára már régen piaci volt). Ezek közül az első négy évben 39, a másodikban viszont csak 20 százalék volt az átlagos pénzromlás, még mindig nem alacsony, de jóval kisebb, mint korábban. A dollár, amellyel a nemzetközi piacokon számolnak, egyenesen gyengült forintban számolva, ami segíthette az energiahordozók beszerzését.

Évek Átlagos fogyasztóiár-idex vált.
Ebből: élelmiszer Háztartási energia Egyéb cikkek, üzemanyagok Szolgáltatás Nettó bér vált. USD/HUF vált.
2012/2010 9,8% 12,9% 12,3% 13,9% 6,5% 8,7% 5,9%
2013/2010 11,7% 16,1% 2,8% 14,4% 10,3% 12,4% 3,4%
2010/2006 25,3% 32,4% 61,5% 19,7% 23,0% 19,5% 8,9%
2006/2002 20,4% 20,7% 38,3% 15,9% 25,1% 42,9% -14,9%
2002/1998 38,9% 34,8% 38,9% 45,4% 47,1% 71,9% 2,8%
1998/1994 114,2% 106,7% 204,4% 105,6% 120,7% 93,0% 97,9%
1994/1990 141,7% 132,1% 248,3% 163,9% 166,9% 131,7% 80,1%
(Forrás: KSH, MNB, MSZOSZ)






Ezután 2006-tól 2010-ig ismét valamivel jobban megugrottak az árak, több mint 60 százalékkal négy év alatt. Összességében a sokat kárhoztatott „elmúltnyolcévben”, 2002-től 2010-ig 99,8 százalékkal, tehát lényegében duplájára emelkedtek, ez azonban egy dupla ciklus, ha felezzük, nem kiugróan magas az emelkedés az előzményekhez képest.

Durván elszállt a piaci ár

Akinek a pénztárcája bánja, és amúgy is alig van pénze, annak persze éppen elég kiugró ez a duplázódás, főleg, hogy a nettó átlagbérek ez idő alatt „csak” 62-63 százalékkal nőttek (nominálisan, 77 653 forintról 132 620 forintra). Valamint feltételezhetjük, hogy ha a kilencvenes években bőven az infláció felett emelték az energiaárakat, akkor előbb-utóbb csak el kellett érniük egy gazdaságilag elfogadható szintre, meg kellett volna szakadnia a nyakló nélküli emelések sorozatának. Vajon akkor, 2006-2010-ben már tényleg nem volt indokolt ekkora emelés, vagy volt valami más is emögött?

(Forrás: Wikipedia, EIA)

A Wikipedia oldalán is megtalálható, egy amerikai kormányhivatal által készített régebbi grafikon szerint, legalábbis a gázárak területén, igen, volt. Látható, hogy a Nagy-Britanniai szállítású földgáz ára 2007-2008-ban rövid idő alatt két-háromszorosára emelkedett. (Barna vonal, a másik kettő Európában nem mérvadó.) Vagyis durván elszállt a földgáz európai piaci ára. (Két további grafikon a témában a Statoil honlapján, illetve az ENI honlapján, mindig az európai gázár lényeges.)

A Gazprom is emelt

Magyarország persze nem ugyan onnét kapja a nem éppen könnyen szállítható földgázt, mint a britek, hanem nagyrészt ugyanattól a szereplőtől, a világpiactól némileg elzárva, Keletről, a Gazpromtól, csővezetéken. Az árak az egyéni tárgyalásokon is múlnak, de hosszabb távon a világpiaci folyamatoktól sem lehetnek teljesen függetlenek – a világpiac igenis begyűrűzik előbb vagy utóbb a hazai gázárakba is, hacsak valaki ki nem fizeti a különbséget. Ahogy a szocializmus „nem gyűrűzik be”-politikája sem volt örökkön örökké tartható, bár kétségtelen, hogy sokáig bírta.

Tanulságos a brit The Economist idei cikkének ábrája, amely tartalmazza a Gazprom által Európa-szerte – tehát nem csak Magyarországon – elért gázárat (sötétkék oszlopok), és kiderül belőle, hogy az is hasonló, talán valamivel kisebb emelkedésen ment keresztül, mint az északi-tengeri gázár.

A cikk egyébként arról szól, hogy az európai fogyasztók hogyan harcolnak a Gazprom hegemóniája ellen, alkudják le az árakat, keresnek alternatív beszerzési forrásokat. Az utóbbi években ezzel sikerült elérniük, hogy a Gazprom által a piaci ár felett kért felár jelentősen csökkenjen.

A többiek is megjárták, nem csak mi

Érdekes a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal archív grafikonja is, amelyből kitűnik: 2005 és 2009 között a kelet-európai térség és a Balkán szinte minden államában két-háromszorosára nőtt a lakossági gázár. Ami persze szintén nem vigasztalja azokat, akiknél kikapcsolják a gázt vagy a villanyt.

(Forrás: Magyar Energetikai Hivatal, Mekh.hu)

A rezsicsökkentés átmenetileg nyilván könnyebbséget jelent, kérdés, hosszabb távon mennyire tartható fenn. Ha már a világpiacnak ki vagyunk szolgáltatva, akkor az lenne a legjobb, ha a bérek is utolérnék, vagy legalább közelítenék az EU-átlagát, amitől azonban még nagyon mesze vagyunk. Magasabb bérből vagy nyugdíjból nyilván sokkal könnyebb lenne kifizetni ugyanazt a számlát.

Közmunkások és menedzserek

Ahogy a Guruló Hordó energetikai és közgazdasági blog szerzője írja: „A termékek egy jó részének, és az energiának is nagyrészt nemzetközi ára van, így hiába alacsonyabb nálunk a bérszínvonal 60%-kal, mint Németországban, a plazmatévét nem adják nálunk annyival olcsóbban. És a kenyeret sem. Mint ahogy egy gyerekeit egyedül nevelő közmunkás nő sem kapja olcsóbban a kenyeret a pékségben, mint az Audiból kipattanó menedzser.”

(Forrás: Magyar Energetikai Hivatal, Mekh.hu)

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Vásárló Csúcsra ért az áremelkedés, rekordszinten a családi nagybevásárlás ára
Gáspár András, Valkai Nikoletta | 2021. október 7. 15:26
Októberben idei csúcsára ért az éves áremelkedés mértéke: kétszámjegyű drágulást mértünk a hazai hipermarketekben. 24 ezer forint közelébe, mindenkori csúcsra emelkedett a havi nagybevásárlás ára; a drágulást továbbra is az étolaj és a margarin vezeti, te tucatnyi termék drágult 10 százalékot meghaladó mértékben tavaly októberhez képest.
Vásárló Még mindig nehéz helyzetben van a hazai turizmus
Privátbankár.hu / MTI | 2021. október 7. 09:52
Sokkal kevesebb külföldi turista nyaralt Magyarországon, mint a járvány előtt.
Vásárló Vevőcsúcsot dönthet az idei Black Friday
Márkázott tartalom | 2021. október 4. 16:19
Egyre többen terveznek a Black Friday akcióival.
Vásárló Romló járványadatok: hogyan várják a cégek a negyedik hullámot?
Kollár Dóra - Valkai Nikoletta | 2021. október 3. 05:34
Az elmúlt hetekben egyértelműen növekedés volt tapasztalható a koronavírus-statisztikákban Magyarországon, így eljött az ideje annak, hogy feltegyük a kérdést, mi lesz akkor, hogyha valóban megérkezik a negyedik hullám? Több kkv-t kerestünk meg azért, hogy megtudjuk, hogyan zajlik felkészülésük arra, hogyha ismét beüt a krach.
Vásárló A legnépszerűbb családtámogatási formát keresed? Mutatjuk!
Márkázott tartalom | 2021. október 2. 14:10
  Mi a legnépszerűbb családtámogatási forma ma Magyarországon? A kormány Otthonteremtési programja az ingatlanvásárlást könnyíti meg a gyereket tervező családok számára. Sajnos sokan a támogatás nélkül nem tudnának belevágni az ingatlanvásárlásba. Ebben a bejegyzésben megnézzük, hogy milyen segítségek érhetőek el jelenleg a családok számára, és hogy jelenleg melyik a legnépszerűbb.
Vásárló Megvan, mikor nyílik a jegybank múzeuma az egykori Postapalotában
Privátbankár.hu / MTI | 2021. október 1. 11:33
A pénzmúzeumra jövő márciusig kell várnia az érdeklődőknek.
Vásárló Mi a különbség az egyes hitelek között?
Márkázott tartalom | 2021. október 1. 10:46
Az életben adódnak helyzetek, amikor elsősorban valamilyen hitel, például egy gyorskölcsön nyújthat megfelelő segítséget számunkra. Lehetséges, hogy új ház vagy autó finanszírozása a célunk, de előfordulhat az is, hogy egy váratlan orvosi beavatkozás miatt van szükségünk plusz pénzre. A pénzintézetek piaca ennek megfelelően széleskörű hiteltípus kínálattal rendelkezik. Azonban kevés az olyan ember, akinek ne okozna fejtörést ezek között eligazodni. Ezzel a cikkel azoknak szeretnénk segíteni, akik szeretnének eligazodni az egymástól különböző hiteltípusok között.
Vásárló Idén ősszel ezt a három telefonos kiegészítőt érdemes beszerezned!
Márkázott tartalom | 2021. szeptember 30. 10:14
Az ősz kétségkívül az egyik leglehangolóbb évszak, nem csoda, ha a kedved is hasonlóan borongós, mint az időjárás. Mielőtt azonban teljesen átadnád magad az őszi depressziónak, vesd bele magad a kütyük világába és szerezz be néhány új kiegészítőt! 
Vásárló Itt a világ leggyorsabb töltője: negyed óra alatt bármilyen villanyautót feltölt
Privátbankár.hu | 2021. szeptember 30. 10:08
A mai napon az ABB piacra dobja innovatív all-in-one elektromosjármű-töltő berendezését, mely a társaság szerint a piac jelenleg leggyorsabb töltője.
Vásárló TikTok hirdetéstípusok - Ismerd meg őket
Márkázott tartalom | 2021. szeptember 30. 10:05
Minden amit a TikTok hirdetéstípusokról tudnod kell Ha úgy határoztál, hogy a TikTok a megfelelő platform a cégednek, és belevágnál a kreatív hirdetések készítésébe, egy kis segítségre lesz szükséged. Hirdetési fiókot kell létrehozni. 
hírlevél
depositphotos