Viszlát, árstop - jön a kényszerített dömpingár
Nagy dolog történt az előző Árkosár-felmérésünk publikálása óta: a kormány bejelentette, hogy úgy hosszabbítja meg az árstopot, hogy egyúttal ki is vezeti azt. Augusztus elsejétől vége annak a piactorzító intézkedésnek, amelyet gyakorlatilag az összes szakmai szereplő régóta elítélt, az MNB pedig kimutatta, hogy a sokszor hangoztatott céljával ellentétben nemhogy csökkentette, hanem inkább növelte az inflációt. Persze most sem hagyja a piaci folyamatokat érvényesülni a kormány: egy rendelettel arra kényszerítik az üzleteket, hogy két hónapon át beszerzési áron árulják az árstopos termékeket, termékkörönként két-két terméket pedig még a beszerzési árhoz képest is 15 százalékkal le kell akciózniuk az üzleteknek - tehát dömpingáron kell adniuk őket. Eddig csak "lehetővé tette" a kormány, hogy veszteséggel értékesítsék termékeiket az üzletek, most azonban kötelezi is őket erre, és még írásba is adta mindezt.
Júliusi Árkosár-felmérésünk így tehát minden bizonnyal az utolsó, amikor még érvényben van az árstop intézménye. A korábban említett újabb korlátozó intézkedések miatt nem szakad egyben az elmúlt 18 hónap áremelkedése a vásárlók nyakába - főleg hogy bizonyos termékek esetében úgy alakultak a piaci folyamatok, hogy még csökkenhet is az adott termék ára, ha már nem árstopos áron kell majd adni. Mindenesetre a Privátbankár Árkosár felméréssorozat résen lesz: ahogy 16 és fél éve minden egyes hónapban, úgy most is végiglátogattuk, végiglátogatjuk három hazai hipermarket-lánc egy-egy egységét, és beszámolunk róla, hogyan alakul 30 élelmiszerből álló minta-élelmiszerkosarunk ára.
Egyre jobban beüt a bázishatás: 16 havi mélyponton az élelmiszerár-emelkedés!
Ebben a hónapban július 4-én jártuk végig az Auchan, az Interspar és a Tesco egy-egy áruházát. Érdemes felidézni először, hogy mi történt egy évvel ezelőtt: ekkor léptünk be ugyanis a 16 éves felméréssorozatunkban sosem látott, 30 százalék fölötti élelmiszerár-emelkedések idejébe. Innentől kezdve 11 hónapon át maradt ebben a tartományban az árindex. Nem véletlen, hogy pont ennyi ideig: a 12. hónapra elkezdett "beütni" a bázishatás, a korábbi extrém emelkedésekhez képest az idei megugrások százalékos értékben kifejezve már kisebbnek tűnnek. Így történt ez most júliusban is: bár most is jóval drágább a nagybevásárlás, mint tavaly nyáron, hiszen átlagosan 4778 forinttal többet kellett a kasszánál hagynunk ugyanazért a 30 termékért, mint egy évvel ezelőtt, ez már "csak" 16 százalékos éves áremelkedést jelent.
A Privátbankár Árkosár utoljára 16 hónapja járt ennél alacsonyabb szinten, 2022 márciusában.
A 16 százalékos éves élelmiszerár-emelkedés még mindig jelentős - főleg azoknak, akiknek a jövedelme nem emelkedett ennyit tavaly nyárhoz képest - és mindenkinek, akik az elmúlt hosszú időszak EU-rekorder inflációját kénytelenek végigszenvedni. Számos mutató és az áfabevételek alakulása is azt jelzi, hogy a magyar lakosság vásárlóereje jelentős zuhanásban van. A nyugdíjasok például az év eleji 15 százalékos emelésükkel még mindig csak loholnak az árak után - igaz, ők a kosarukba mást pakolnak be, mint egy átlagos kétgyerekes család. Ezért ajánljuk most figyelmükbe laptársunk, az mfor.hu friss cikkét, amely a Nyugdíjas Árkosár adatait elemzi >>
Az előző hónaphoz képest az áruházak összességében csökkentették az áraikat: 530 forinttal került kevesebbe a családi nagybevásárlás most, mint június elején. Ez 1,5 százalékos csökkenést jelent, az előző havi 2,3 százalékos csökkenés után. Felmérésünk eredményeit mindig egy nappal a KSH aktuális inflációs adatközlése előtt tesszük közzé, az egyszerűbb módszertannak köszönhetően pedig gyakorlatilag egy hónap előnyben járunk a hivatalhoz képest. Mindenesetre a mi számaink alapján a pénteki, júniusra vonatkozó KSH-adatközlésben már jó eséllyel az élelmiszereknél is elindulhat a havi szintű árcsökkenés.
Ami az egyes áruházakat illeti: az előző hónaphoz képest a Tescóban csökkentek leginkább az árak (-3,7 százalékkal), viszont itt volt a legnagyobb az éves áremelés (18,7 százalék). Az Auchan az előző hónaphoz képest 1,3 százalékkal lett olcsóbb, éves szinten 17,7 százalékkal lett drágább. Az Interspar ugyan valamivel drágább volt most, mint az előző hónapban (0,6 százalékkal), de az éves emelkedés itt volt a legalacsonyabb (kevesebb mint 12 százalék).
Összességében a családi nagybevásárlás átlagos ára 34 641 forint lett 2023 júliusában. Ezzel kis lépésekben, de tovább távolodtunk a februári, 36 ezer forint fölötti csúcstól, és jelenleg a tavaly november környéki szinten tölthetjük meg a bevásárlókocsinkat a Privátbankár Árkosár-felmérés adatai alapján.
Mindent ott vegyünk, ahol a legolcsóbb? Egy kicsit most könnyebb lett
Ennél valamivel olcsóbban is beszerezhetnénk ugyanezt a kosarat, ha mindent ott vennénk meg, ahol a legolcsóbban adják. Ebben az esetben ugyanis 30 706 forintért is megúszhattuk volna a nagybevásárlást. Azt szoktuk írni, hogy ez azért komolyabb logisztikai felkészültséget és lebonyolítást igényelne, de most az állam a vásárlók segítségére sietett az Árfigyelő oldal elindításával. Bár nem található meg rajta minden, ami a mi Árkosarunkban szerepel, de számos termék esetében viszonylag könnyen összehasonlíthatóak az érintett áruházak árai.
Ettől persze még igaz marad, hogy ha valaki kinézte, hogy hol mit adnak olcsón, még el is kell utaznia az érintett áruházakba - nem valószínű ugyanis, hogy egy helyen kínálnák mindenből a legolcsóbbat. Tehát továbbra sem könnyű a Legolcsóbb Kosarat csak úgy beszerezni, de egy kicsit azért könnyebb lett.
Érdekesség, hogy 6 áruházlánc adatait hasonlítják össze - nekik ez biztosan jelent plusz terhet, hiszen alaposan számonkért adatszolgáltatást kell rendszeresen végrehajtaniuk a hivatal felé, de cserébe ingyenreklámot is kapnak, szépen feltüntetve az akciós áraikat is. Azok az élelmiszerláncok, akik nem szerepelnek ezen az oldalon, könnyen hátrányba kerülhetnek, ha a vásárlók rászoknak az Árfigyelő használatára.
Az új szolgáltatásról egyébként laptársunk, az mfor.hu megkérdezte az utca emberét is. A videót itt találja: „Mindent máshol szedjek össze? Többe kerül a leves, mint a hús!” – az online árfigyelőről kérdeztük a vásárlókat >>
Mi lett olcsóbb? Mi drágább?
És hogy miből jött össze a 16 hónapja nem látott 16 százalékos éves áremelkedés? Nagyrészt itt is a bázishatás mérsékelte a korábbi kiugró mutatókat. Olyan termékek, amelyek egy évvel ezelőtt 100 százalékos emelkedésben jártak, most ugyan még mindig drágulnak, de már jóval szerényebb mértékben: a kenyér például 2022 júliusában 98 százalékos áremelkedésben volt, most megúsztuk "mindössze" 26 százalékkal. A sajt egy éve még 100 százalék fölötti mértékben emelkedett a megelőző évhez képest, most az éves áremelkedés mértéke csak 1 százalékos.
A toplistát ebben a hónapban a chips vezeti közel 63 százalékos drágulással, de dobogóra került a gyümölcsjoghurt (+59,2 százalék) és a túródesszert (+53,5 százalék) is. Összesen 18 termék drágult a vizsgált 30-ból az átlagot meghaladó mértékben tavalyhoz képest, ezek listája:
Az árstopos termékek ára érdemben nem változott, kivéve a liszté, ami 12,2 százalékkal drágább most, mint egy éve, és a tojásé, amit 14,1 százalékkal szerezhetünk be drágábban most, mint tavaly júliusban.
Van két termék, amelyeket olcsóbban szerezhetünk be most, mint egy éve: almát 14,3 százalékkal, margarint 6,1 százalékkal olcsóbban kaphattunk most, mint egy éve. Jól emlékszünk: ezek is olyan termékek voltak, amelyek ára jelentősen, időnként 100 százalékot meghaladó mértékben emelkedett korábban, itt is a bázishatás érhető tehát tetten.
Az előző hónaphoz képest csak 2 termék átlagos ára emelkedett meg jelentősebb mértékben: a száraztésztát bő 12 százalékkal, a vizsgált tömény szeszesitalt közel 15 százalékkal tudtuk drágábban beszerezni most, mint júniusban. Az árstopon kívüli UHT tej ára viszont nagyot esett két áruházban is, így az átlagár 31,8 százalékkal került lejjebb egyetlen hónap alatt. A margarin és a liszt is 10 százalékkal kerül most kevesebbe, mint egy hónapja.
Érdekességek: rejtett áremelés, némi áruhiány
Árkörképünk során felfedeztünk egy árazási érdekességet: újra tetten érhető a csomagolás átméretezésével járó áremelés egy terméknél. A kólák esetében régebben 2,5 illetve 2 literes volt a leggyakrabban vásárolt kiszerelés, ezt azonban a gyártók 2,25 illetve 1,75 literre "zsugorították" - emlékeink szerint valamikor 2015 nyarán. Ennek természetesen egyfajta bújtatott áremelés miatt van értelme: a vevő leveszi a nagyjából megszokott méretű üveget a polcról, nagyjából ugyanannyiért - csakhogy kevesebbet kap a termékből ugyanazon az áron, mint előtte. Most ezen a vonalon lépett tovább az egyik nagy gyártó - úgy tippeljük, hogy ebben követni fogja a másik is előbb-utóbb. Háromból két áruházban ugyanis már csak 2, illetve 1,5 literes kiszerelést találtunk ebből a fajta kólából. Az Árkosár-felmérésben szereplő termékek listája nem nyilvános, de általánosságban elmondható: hasonló esetekben ha olyan termék kiszerelése változik meg, amelyik a kosarunkban is szerepel, azt természetesen rögzítjük, számításainkat korrigáljuk - ez jellemzően áremelkedésként jelenik meg a felmérésben. A változás azt jelenti:
nagyjából 8 év után először vásárolhatunk 2 literes kólát az egyik nagy gyártótól.
A másik érdekesség már nem annyira szokatlan, amióta életben van az árstop: sertéscombot a három meglátogatott áruházból az egyikben egyáltalán nem tudtunk volna venni, egy másikban pedig a legutolsó darab árválkodott a pultban. Az áruhiány mindenesetre nem általános, mert a harmadik áruházban viszont tele volt a pult friss sertéscombbal. És bár az árstop kivezetéséig még van egy pár hét, más áruból nem tapasztaltunk hiányt - az egyik népszerű étolajmárka az egyik áruház polcairól szinte teljesen eltűnt, de bőven volt mivel helyettesíteni. Vagy tényleg elmarad a nagy roham az árstopos termékekért, vagy csak az utolsó pillanatban intézzük ezt is, vagy már annyit bespájzoltak korábban a magyarok, hogy a plafonig van tele a kamra UHT-tejjel, cukorral, liszttel vagy épp étolajjal...
Havi legolcsóbbak: dinnye, sör, fagyi
Ez a három dolog nem feltétlenül passzol össze, ha egyszerre fogyasztjuk őket, a nyári kánikulák idején azonban mindháromra jóval nagyobb lehet a kereslet, mint az év más részeiben (és persze a dinnye esetében nem elhanyagolható szempont az sem, hogy most van a szezonja Magyarországon...). Ezért ebben a rovatunkban - amelyben az Árkosár általános módszertanától eltérve márkára és minőségre való tekintet nélkül vizsgáljuk meg, hol lehet az adott termékeket a legolcsóbban beszerezni - most ezeket jártuk körül.
Az áruházak sorra jelentik be (péládul: Tesco, Aldi, Penny), hogy hamarosan kizárólag magyar dinnyét forgalmaznak majd, amiből akár külföldi áruházaikat is ellátják majd. Július 4-i körképünk idején még nem ez volt a helyzet: a legolcsóbb dinnyét kínáló Tesco Görögországból származó árut adott kilónként 279 forintért. Az Auchanban 349 forint volt az olasz görögdinnye kilója. Az Intersparban szeletelt dinnyét árultak kilónként 419 forintért.
Dobozos sörből is a Tesco kínálta a legolcsóbbat ezúttal, a sajátmárkás Rastinger fél literes kiszerelésben 239 forintért került a polcokra. Az Auchan legolcsóbb félliteres dobozos söre ottjártunkkor a Holsten volt 249-ért, míg az Intersparban Löwenbraut szerezhettünk be 289 forintért.
Dobozos fagylaltból holtverseny született az élen, az Auchanban kapható Soft Ice és a Tesco sajátmárkás Molly's jégkréme egyaránt literenként 799,5 forintért volt beszerezhető, több ízben is. Az Auchan sajátmárkás S Budget fagyija literenként 900 forintért került be a fagyasztókba.
A Hamász megfontolja az izraeli ajánlatot. 
