A korábbi szabad piacot önkormányzati, hatósági díjszabás váltotta fel Budapesten 2013-ban, ennek nyomán jelentősen emelkedtek a taxis tarifák, hozzávetőleg 20-40 százalékkal. (Ezt korábban itt mutattuk be.) Vajon ez azt eredményezte, hogy nemzetközi összehasonlításban nagyon drága lett a budapesti taxi? Nyilván elsősorban a környező, volt szocialista országokhoz érdemes magunkat mérni.

Pozsonyban nincs hatósági ár, az egyik turistáknak szóló információs oldalról az derül ki, hogy bár viszonylag kis város, vagy húszféle taxistársaság létezik, plusz cégekhez nem tartozó taxik is vannak. Ahány cég, annyi tarifa.  Valószínűleg dzsungelharc folyik, több helyen is javasolják a turistáknak, hogy utcai foglalásnál inkább indulás előtt alkudjanak ki egy fix árat. A telefonos rendelés jóval olcsóbb.

Van még, ahol telefonon érdemes

Kevés cég írja ki árait az internetre is, egy ilyet és a Numbeo adatbázisát vettük figyelembe. (Itt az olvasók által beküldött adatokat összegzik egy adatbázisban.) Úgy tűnik, az utcai tarifák magasabbak a budapestinél, a kiállási díj is magas – vélhetően azért, mert relatíve kis város, nincsenek nagy távolságok, másképp nem érné meg kis távolságokra kimenni. Összességében olcsóbb a taxizás, mint idehaza, ha az utcai tarifát sikerül elkerülni.

Varsóban a jelek szerint hatóságilag maximálták a tarifákat, de a Numbeo adatbázisából és két nagyobb taxitársaság áraiból ítélve a kilométerdíjak ez alatt vannak. Jóval alacsonyabb a nappali, mint az éjszakai kilométerdíj, a kiállási díj magasabb, de a kilométer- és a percdíj sokkal alacsonyabb, mint nálunk. A turistákat nagyon óvják a nem hivatalos, a fővárossal szerződésben nem álló taxiktól, a hiénázóktól.

Jó taxiba tessék szállni

„A bukaresti taxik sárgák, mindenütt ott vannak és olcsók, de csak ha a megfelelő taxiba szállsz” – írja az egyik turistáknak szóló oldal. Úgy látszik, a hiénázás kelet-európai jelenség, a nyugati nagyvárosok taxijainál nem találkoztunk hasonló figyelmeztetésekkel. A nem-hiénákat állítólag onnét ismerni meg, hogy rá van festve az ajtóra az ár, és az nem magasabb 1,69 lejnél/kilométer.

Ugyanakkor a jelek szerint erős a verseny, a kialakult piaci ár különböző olcsó szolgáltatóknál eléggé egységesen 1,39 lej, ez derül ki a Taximetre összehasonlító oldal adataiból és a Numbeo adatbázisából is. Ez jelenleg száz forint sincsen, úgyhogy összehasonlításunkban a bukaresti taxik árban verhetetlenek.

Emberi maradványt és elhullott állatot tilos

Imádjuk, amikor az állam vagy önkormányzat weboldalt készít, Belgrád városa például közli angolul az egyes tarifák hatósági árait, de elfelejti leírni, melyik tarifa mire vonatkozik. (De legalább megtudjuk, hogy emberi maradványok és elhullott állatok szállítása tilos.) A taxizás költsége a városban mindenesetre jóval alacsonyabb, mint nálunk, a nappali és az éjszakai tarifával egyaránt.

Szófiára csak egy pillantást vetettünk, a bukarestinél valamivel magasabbak, a belgrádinál valamivel alacsonyabbak az árak. (Itt és itt.) Ljubljanában számos tarifát találtunk és szintén nagy a különbség telefonos és utcai fuvar között, az egyik cégnél például 0,77 euró és 1,29 euró, majdnem kétszeres. Így elfogadtuk a Numbeo átlagárát. A kilométerdíj így 40 fillérrel magasabb lett, mint a budapesti, de a kiállási díj jóval alacsonyabb, így inkább olcsóbbak valamivel nálunk.

Prága lett a legdrágább

Egy prágai kalauz is úgy kezdi, „hogy kerüljük el a problémákat a taxisokkal”, csak regisztrált, céghez tartozó taxiba szálljunk, amelynek ajtaján ott a száma és a tarifa. Az önkormányzat által maximált árak vannak, de találtuk nyomát annak, hogy ebből szoktak árangedményt adni a cégek. Így feltüntettük a Numbeo átlagárát is. Mindenesetre ez az ár is valamivel magasabb, mint a budapesti, így a kelet-európai kategóriában kis különbséggel ugyan, de Prága lett a legdrágább taxizós város, nem Budapest.

Münchenben sávos rendszer van, az első öt kilométeren drágább, majd öt és tíz kilométer között és tíz felett sávosan olcsóbb a kilométerdíj. Viszont sokféle felárat számolnak fel, felár van csomagonként, állatokra, sőt a taxirendelésre is.

Centiméterrel mérik

Berlinben is többféle felár van, olyannyira, hogy ezek együttes összegét szükségesnek tartották 13 euróban maximálni. A csomagokon kívül például a kártyás fizetésért is elkérnek 1,5 eurót. A hét kilométeren felüli távolságokra 1,5 euró, az az alattiakra két euró a kilométerdíj, ami jelentős különbség. A város persze nagyon nagy.

Bécsben 2012 vége óta érvényesek a hatósági árak, itt is bonyolult sávos rendszer van, szinte deciméterre pontosan megadott díjakkal. A 3,80 eurós kiállási díjért például pontosan 859 métert és 30 centimétert lehet utazni további kilométerdíj nélkül. (Plusz még sávos 20 centes minimumdíjak is vannak a kilométerdíj mellé, itt a rendelet, ha érdekli.) De egyértelműen magasabbak az árak, mint nálunk, főleg a kiállási díj húzós, de azt mondanánk, hogy nem annyival magasabbak, mint a fizetések.

Fél minimálbér egy reptéri transzferért

A párizsi árak nagyon hasonlóak a bécsiekhez, de úgy hírlik, a taxik száma erősen korlátozott, és egyes időszakokban nagyon nehéz kocsihoz jutni.

Londonban van csak igazán bonyolult tarifarendszer, repkednek a méterek, deciméterek (yardok?), másodpercek és tizedmásodpercek a díjtáblázatban. A kiállási díjért például munkaidőben 252,4, éjjel vagy hétvégén 165,4 métert lehet utazni, hétköznap este meg megint más tarifa van érvényben. Mindez azonban nem kendőzheti el, hogy egyértelműen ott a legdrágább a taxi a vizsgált városok közül. Egy éjszakai fuvar a Heathrow reptérről a centrumba 85 fontba, azaz mintegy 35 ezer forintba is belekerülhet.

(A devizákat mai árfolyamon számoltuk át, egy euró=315 forint.)