Nekik ne higgy el semmit: 5 jel, hogy megpróbálnak propagandát lenyomni a torkodon

A "botokat"/robotokat, azaz automatizált fiókokat hatalmas mennyiségben hozzák létre a platform elárasztása céljából - általában azért, hogy valamilyen politikai nézetet támogassanak rajtuk keresztül. Rengeteg vádló vélemény látott napvilágot, mely szerint az angolul beszélő Twitter közösség botokkal árasztotta el a platformot olyan országokból, mint például Oroszország, hogy támogassák az Egyesült Királyságban a Brexitet, vagy promotálják, esetleg rágalmazzák az Egyesült Államok elnökválasztásának résztvevőit.

Ezek a robotok egyszerűen küldhetők harcba és rendkívül hatásos propaganda-eszközök, amelyeken keresztül remekül lehet formálni, vagy éppen megosztani a közvéleményt. És nem is kis számban felbukkanó problémáról van szó: egy tanulmány becslései szerint tavaly a Twitter felhasználók összességének 15 százaléka ilyen bot volt (körülbelül 30 millió).

A közösségi oldalakon ma már szinte mindenki jelen van. A Twitter ugyan Magyarországon lényegesen kevésbé népszerű, mint a nyugati országokban (Trump elnök előszeretettel teszi közzé legfontosabb mondanivalóját ezen a platformon, legyen szó atomháborús fenyegetésről vagy épp külügyminisztere kirúgásáról), de ennek nincs nagy jelentősége: a különböző oldalak között rendkívül egyszerű az átjárás, számos olyan alkalmazás létezik, amellyel automatikusan összeköthető két közösségi oldal, és az egyiken megjelenő poszt automatikusan átkerül a másikra - így egy tweet másodpercekkel később Facebook-posztként is megjelenhet. De honnan tudhatjuk, hogy egy robot posztját olvassuk épp? A Sophos IT-biztonsági cég összeszedett 5 szempontot, ami segíthet a leleplezésben.

1. Minden fiók, ami az alapértelmezett rendszer által adott profilképet használja és a felhasználóneve egy név, amelyet egy csomó random szám követ, az jó eséllyel egy robot.
2. Még egy ránézésre eredetinek tűnő kép is félrevezető lehet. Sok robot közösségi médiából származó publikus profilokból szerez képeket, vagy akár stock fotókat használ fel ahhoz, hogy a profilképének autentikus jelleget adjon. Ha azt sejti, hogy egy profilkép nem eredeti, próbáljon meg egy Google képkeresést végezni ellenőrzésképpen! Esélyes, hogy a kép valaki máshoz tartozik, aki teljesen más névvel szerepel valahol.
3. A robotok által bevetett legújabb trükk a profilleírások generálása (a név alatt szereplő ismertető szöveg), amelyet véletlenszerűen kiválasztott főnevekből és jelzőkből állítanak össze, hogy a profil ettől kicsit hitelesebbnek tűnjön. Ha ez a leírás összefüggéstelennek és érthetetlennek tűnik (például a képen egy bikinis fiatal nő szerepel, miközben a szöveg szerint egy ötunokás, elkötelezett nagypapa), az bizony egy szép nagy figyelmeztetés.
4. A felhasználó értelmes módon kommunikál és értékelhető módon vesz részt a beszélgetésekben, vagy egyszerűen csak állításokat, hashtageket és hivatkozásokat tesz közzé anélkül, hogy bármilyen valós kapcsolatot létesítene a többi felhasználóval? Igen, a kifinomultabb robotok képesek valamiféle oda-vissza jellegű kommunikációra, de a legegyszerűbb változatok egydimenziós módon működnek és csak spamelnek - nem kell tőlük értékelhető választ várni kapcsolatteremtést követően.
5. Amennyiben egy fióknál azt állítják, hogy valamelyik befolyásosabb politikust vagy hírességet képviseli, érdemes ellenőrizni, hogy nem csak egy imposztorról van-e szó. Egy kék "hitelesített felhasználó" pipa található azoknál a Twitter fiókoknál, amelyekről bebizonyították, hogy valóban annak a tulajdonában állnak, akit képviselnek. Azonban ez a jelzés nem szerepel szerepel minden hivatalos fióknál, ezért nem teljesen bolondbiztos. Mindenesetre amikor csak lehet, keresni kell a kék pipa jelzést.

A Sophos hozzáteszi, hogy érdemes a megérzéseinkben is bízni, ha úgy gondoljuk, hogy valami nem stimmel a felhasználó kapcsán, akivel kommunikálunk ez esetben, jelentsük a gyanús fiókot és robotot a közösségi média platform fenntartóinak.

Most mindenkinek törölnie kéne magát a Facebookról?

A közelmúltban derült ki, hogy a Cambridge Analytica nevű adatelemző cég illegálisan szerezte meg a Facebooktól 50 millió felhasználó adatait, és lehet, hogy ezeket felhasználta az amerikai elnökválasztási kampányban. Úgy tűnik azonban, Kenyában sokkal mélyebben belefolytak a választásokba, akár rajtuk is múlhatott az eredmény. Részletek >>

A Facebook adatszivárgási botránya miatt egész mozgalmak bontakoztak ki a cég és szolgáltatása ellen, például “#Deletefacebook” (töröld a Facebook-ot) címkével a Twitteren. Törölte magát például a Facebookról a Massive Attack zenekar, de Elon Musk is eltávolította a Tesla és a SpaceX oldalát a közösségi oldalakról.

Közösségi média nélkül viszont ma már nehéz elképzelni az életünket, főleg hogy a sok hátrány mellett azért számos előnye is van ezeknek - mielőtt elhamarkodottan törölnénk magunkat mindenhonnan, érdemes áttekinteni, milyen (más) lehetőségeink vannak a védekezésre >>

Ömlik az orosz propaganda Magyarországon

Ami biztos: érdemes körültekintőnek lenni, nemrég egy kutatás kimutatta, hogy számos, esetenként rendkívül népszerű hazai oldal például egy az egyben orosz propagandát közvetít a magyar olvasóknak.