Az Európai Fogyasztó Központ éppen ezért kampányt indított és ingyenes segítséget nyújt a határon átnyúló fogyasztóvédelmi ügyekben – mondta Kriesch Attila, az EFK hazai elnöke.
Még mindig nem vagyunk jók a repülésben
Az összes beérkező panasz harmada a légiközlekedéssel kapcsolatos, mivel több népszerű tévhit is terjed. Például nem igaz az sem, hogy automatikusan jár a kártérítés járattörlés illetve késés esetén. Ugyanis ha a légitársaság olyan átfoglalást ajánl föl a törölt járat helyett, amellyel az utas legfeljebb kétórás késéssel eléri az úti célját, nem tartozik kártérítéssel.
Akkor is mentesül a légitársaság a kártérítés fizetése alól, ha rendkívüli körülmény miatt kényszerült a járat törlésére. Az induláskor bekövetkező késésnél csak akkor jár kártérítés, ha a késedelem meghaladja az öt órát.
Gyakori félreértés az is, hogy a légitársaság korlátlanul felelne a poggyász tartalmáért, nemzetközi egyezmények alapján legfeljebb 1300 euró értékig felel, ha a poggyászkárt az utas hét napon belül jelezte – mondta az igazgató.
Az utazási irodáknak sem szabad mindent
Kiss Anita, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság szóvivője arra figyelmeztetett, hogy az előleg befizetése után az utazási iroda csak akkor emelhet árat, ha ez az általános szerződési feltételekben (ászf) szerepel, és ez esetben is csak akkor, ha emelkedett az irodát terhelő adó, változott az árfolyam vagy valamilyen olyan konkrét termék drágult – például a kerozin –, ami miatt drágább az utazás.
Ha az áremelkedés meghaladja a 8 százalékot, az utas elállhat a szerződéstől, és az irodának nem jár semmi. A szóvivő végül kiemelte: az utazók jól teszik, ha dokumentálják a panaszokat – írásban nyújtják be a helyszínen, fotókat készítenek –, mert ez esetben később egy békéltető testület előtti eljárásban nagyobb az esélye a sikeres megtérítésnek.
Külföldi FDI kontra hazai vállalati beruházások. 
