"Gyerekek, sírjatok az anyukátoknak, hogy vegyen nektek főtt kukoricát" – kántálta egy árus régen a zamárdi strandon a szülők legnagyobb bosszúságára. Lányok, sírjatok a barátotoknak, asszonyok a férjeiteknek, hogy ne álljon neki a neten a sportra fogadni – tehetnénk hozzá. Persze a sporthoz, a politikához mindenki tökéletesen ért, így aztán a legtöbben úgysem fogadnák meg.
A bukik eleve előnyben vannak veled szemben
A fogadások egy részénél book maker-ek, azaz profi bukmékerek, bukik adnak ajánlatokat (odds-okat) a többi résztvevő számára. Eleve előnyben vannak a mezei ügyfelekkel szemben, hiszen ők határozzák meg az árakat, egyfajta árrést tartanak fenn, miközben figyelik, a köznép melyik irányba, melyik végkifejletre ad le több fogadást.
Csak a pénz 50-90 százalékát fizetik ki a nyerteseknek
Ha nem jól számoltak, bármikor módosíthatják az árakat, a lényeg, hogy olcsóbban vesznek, és drágábban adnak, a kétféle lehetséges eredmény oddsai között szinte mindig van számukra kedvező különbség, mindig lesz nyereségük. Más oldalról megközelítve, ahelyett, hogy a veszítő játékosok összes elvesztett pénzét kiosztanák a nyertesek között, egy részét megtartják maguknak, ebből származik a nyereségük.
A német Sportwetten King weboldal szerint általában 50-90 százalék között van a kifizetési arány, a maradék az övék. (Hasonlóan egyébként a lottóhoz, totóhoz és sok más szerencsejátékhoz.) Ebből következik, hogy a játékosok összessége mindig törvényszerűen veszít a bolton, hiszen nagy átlagban jóval kevesebb pénzt kapnak vissza, mint amennyit feltettek.
Arbok tömkelege szállta meg a Földet
Olyan ez, mintha az egyik bank 280 forinton adná az eurót, a másik pedig 290-ért venné. Nem kéne mást csinálnunk, mint besétálni az egyik bankba, minden pénzünket euróra váltani, majd a másik bankban eladni az egészet. Azután kezdeni mindent elölről, amíg a lehetőség meg nem szűnik. (Előfordult hasonló a nyolcvanas években például magyar értékpapírokkal.) Mivel nem mindenütt vannak bukmékerek sem, és azok sem egyforma árakkal dolgoznak, az ilyen üzletek egy részét bárki meg tudja kötni.
A futtballözvegy, aki focira fogad
Az igazán profikból „csak” mintegy tízezer lehet a világon a német Fussballwitwe.com oldal szerint, és arra, hogy valaki profi legyen, éveket kell rááldozni, rengeteget kell tanulni és egész nap a számítógép előtt kell ülni. (Valamint nem árt egy nagyobbacska indulótőke sem.) A félprofi vagy ezt a tevékenységet szabadidőben űző lelkes amatőr versenyzők számát viszont csak a jó ég tudja, világszerte százezrek is lehetnek. Ők is mind a hirtelen felindulásból fogadó, eltájolódott, nem racionális, de lelkes szurkoló pénzére utaznak.
A Fussballwitwe egyébként azt jelenti, futballözvegy, „akinek a házassága minden meccs idejére meghal”. A sportfogadással foglalkozó oldalt mégis egy matematikusnő készíti, aki pénzügyi és gazdasági számításokon keresztül jutott el a fogadás matematikai kérdéseiig és gyakorlatáig.
Oddstőzsdék és arbtipp-árusok
A hasonló arbitrázslehetőségek többnyire csak percekig vannak a képernyőn, utána általában lecsap rájuk valaki. Segítenek azonban a játékosoknak olyan oldalak, amelyek vagy más oldalak ajánlatait fogják össze, vagy ahol nincsenek hivatalos bukmékerek, csak a mezei ügyfél játszik, és egyfajta „fogadástőzsdeként”, koncentrált piacként működnek. A legnépszerűbbnek a Betfair.com fogadástőzsde-oldalt tartják. Az átlag fogadó átgondolatlanságának, rendszertelenségének tulajdonította be az IPM 2008-as újságcikke is azt, hogy szerinte „a Betfair felhasználóinak 80 százaléka veszít”.
Más oldalak tucatjai maguk derítik ki az arbitrázslehetőségeket, majd vagy ingyen, vagy előfizetési díjért árulják az ötleteket az érdeklődőknek. Számos ilyen elérhetőségét megkapjuk, ha a Google-be írjuk a „sure”, „bets”, „free” szavakat. (További hasznos kiindulópontok magyarul itt és itt.)
Egyre több az eszkimó és kevesebb a fóka
Az ezzel foglalkozó fórumokat olvasgatva megoszlanak a vélemények arról, hogy érdemes-e ilyen szolgáltatásra előfizetni. Az ember józan paraszti ésszel azt gondolná, hogy ebben az üzletágban aztán fokozottan igaz: aki tudja csinálja, aki nem, az tanítja. Hiszen akinek ez jól megy, nincs szüksége oktatásból, tippárulásból megélni, az keres vele sok pénzt, és kész. Ám a méretek, a tétek korlátozása és más szabályok miatt lehet, hogy ez esetben kicsiben valóban jobban meg lehet csinálni azt, ami nagyban már nem megy.
Egyáltalán, az a benyomása támad az embernek, hogy egyre több az eszkimó, és kevés a fóka. Egyre többen szeretnének ezzel pénzt csinálni, ez azonban egyre nehezebb. Az internetes fogadóirodák is kevéssé kedvelik az ilyen tevékenységet, legalábbis ott, ahol bukmékerek dolgoznak, és gyakran letiltással, számlafelfüggesztéssel, vagy legalábbis a maximális tétek korlátozásával, csökkentésével reagálnak, ha valakit rajtakapni vélnek.
A magyarokra külön pikkelnek?
Sok netes fogadással foglalkozó cég állítólag a szürke zónában mozog, Giblaltáron, Máltán vagy legalábbis Nagy-Britanniában bejegyzett vállalkozás, amelyekkel szemben jogi igénnyel fellépni felettébb nehéz. Így meg is szűnhet az iroda és benn is ragadhat a pénzünk, mielőtt felvennénk.
Kiterjedt, országos intézkedés következik. 
