Sereghajtó Magyarország: ebben labdába se rúgunk Európában

A családok fogyasztási célú költekezése tavaly túllépte a 18 ezer milliárd forintot a blokk.hu felmérése szerint, ami valamivel magasabb az egy évvel korábban mért 17 ezer milliárd forintnál, és mintegy 30 százalékkal magasabb a tíz évvel ezelőtti trendhez képest. Ebben minden benne van, kezdve a boltokban tett vásárlásoktól a szolgáltatások igénybevételén át a vendéglőkben vagy épp utazáskor kiadott összegekig, tudta meg a Privátbankár.hu.

A családi költekezés legnagyobb szelete a boltos vásárlás, ez 2017-ben túllépte a tízezer milliárdos határt, a tendencia pedig 2013 második féléve óta folyamatos növekedést mutat. Ha azonban nemzetközi összehasonlításban nézzük meg Magyarország helyzetét, már nem ennyire vidám az adat: az egy főre jutó fogyasztás tekintetében az Európai Unióban mindössze három ország teljesít rosszabbul nálunk, így bár látszatra sokat költünk, ez sehol sincs a környező országok átlagához képest.

Kajára mindent, tartós javakra csak, ha muszáj

A hivatalos nemzetközi besorolás szerint vásárolhatunk tartós (például bútor), féltartós (ruházat), vagy nem tartós terméket (élelmiszer), továbbá megfizethetünk valamilyen szolgáltatást is. Ezekre azonban, nem meglepő módon, nem azonos arányban költenek a családok, a költekezési csatornáknak a megoszlása a legutóbbi statisztikai adatok szerint például így alakult tavaly:

Ez azt is jelenti, hogy a kiadás összegét, vagy ezen keresztül a puszta arányokat tekintve a legkevesebbet költjük a drágább tartós javakra. Ezeknek egyébként az ára is nehezebben változik, a tartós áruk piaca 2007-ig növekedést mutatott, köszönhetően a családok különböző fajta hitelfelvételének megugrásának – ekkor szaporodtak el a devizaalapú kölcsönök is. A válságot követően azonban 40 százalékkal visszaesett a tartós termékek iránti kereslet, és egészen 2011-ig kellett várni, mire egyáltalán fordulópont érkezett a trendben. A jelenlegi helyzetben még mindig 15 százalék hiányzik a válság előtti állapot eléréséhez.

Kormányzati intézkedés nélkül most se lenne semmi?

Az egyes termékkategóriák között is óriási különbségek vannak. A bútorpiac például szintén közel felére esett a válságot követően, tavaly már azonban, köszönhetően az új lakások építésének és az ingatlanpiac felpörgésének, már megközelítette a tíz évvel ezelőtti szintet.

A nagyobb háztartási gépek piaca lassabb növekedést mutat (itt egyébként a válság után 35 százalékos volt a visszaesés), a kormányzat intézkedései azonban (mint például a hűtő-, mosógép- és kazáncsere programok) ezt a piacot is újraindították, az áruházak nagy akcióhullámai pedig további lendületet adnak neki – elég csak a nálunk is egyre nagyobb népszerűségnek örvendő Fekete Péntekre gondolni.

Kütyüre bármennyit hajlandóak vagyunk kiadni

A híradástechnikai cikkek iránt óriási az érdeklődés, ugyanakkor a korábbi, televízióra fókuszáló trend lassan eltolódott a mobil eszközök felé. Ez a piac szintén 40 százalékot esett a válság után, jelenleg mintegy 20 százalékkal marad még el a korábbi szintektől. A kilábaláson sokat segít, hogy több tabletet és telefont vásárolnak a magyarok. A kisebb háztartási eszközök piacán egyértelműen a konyhai kisgépek viszik a prímet, különösen a porszívókra nagy a kereslet.

A nagyobb tartós cikkek közül nem maradhat ki az autóvásárlás sem. Ahogy arról már korábban írtunk, a magyarok sajnos nem lehetnek büszkék az autóikra, a hazai állomány ugyanis rettenetesen öreg, ráadásul – már csak árából adódóan – a használt autók piaca virágkorát éli, ami miatt egyre több és több csotrogány kerül az utakra.