Nem csupán Magyarországon okoz komoly gondot az infláció, azon belül az élelmiszerárak megugrása, hanem az Egyesült Államokban is. Ez arra utal, hogy egyre inkább szerepet játszhatnak benne globális tényezők. Az elmúlt év vége különösen rosszul alakult. A hírportál idézi az Egyesült Államok munkaügyi minisztériumának adatát, amely szerint 2024 decemberében 18 százalékkal volt magasabban az élelmiszerek ára, mint 2023 utolsó hónapjában. Eközben az ezeken túli áruk és szolgáltatások áremelkedése mindössze 0,3 százalékos volt. Így jön ki a pénzromlás 2,9 százalékos átlagos üteme.
A háttérben az ismét kirobbant madárinfluenza-járványt, az extrém időjárást és a beszállítói láncokra nehezedő nyomást jelölte meg a Wall Street Journal jelentése.
Fotó: Pixabay
Az élelmiszerárak 2019 óta 28 százalékkal nőttek, ami számos családot nehéz helyzetbe hoz. Dönteniük kell, hogy lemondanak-e bizonyos élelmiszerekről vagy olcsóbb alternatívákat keresnek. A tojásnál látjuk a legkirívóbb drágulást, nem függetlenül a szárnyasokat tizedelő járványtól. Ennek az árucikknek az ára 37 százalékkal ment fel egy év alatt. Összességében a szakértők úgy látják, hogy az infláció már nem pusztán gazdasági jelenség, hanem az amerikaiak millióinak élelmiszer-biztonságát veszélyeztető szociális probléma – derül ki a Yahoo News-on megjelent összeállításból.
Átszoktak a vevők
A helyzet hátterében egyértelműen megjelenik a globális felmelegedés. A kávé és a kakaó ára az alapanyagaik termőterületét sújtó folyamatos szárazság miatt ment fel az elmúlt években. Más termények esetén hasonló a helyzet.
Az élelmiszer-termelő cégek egy része igyekszik lenyelni a növekvő alapanyagárakat, mások olcsóbb beszerzési források után néznek. A vásárlóknak eközben az árak váltak a legfontosabb választási tényezővé. Sokan átszoktak a hagyományos áruházakból a diszkontokba járásra. Egyre többen mellőzik a gyári márkás termékek vásárlását és váltanak a boltláncok saját márkás árucikkeire. Nőtt a jelentősége az élelmiszer-pazarlás elkerülésének.
Hétfőn kora estére erősödött a hazai fizetőeszköz reggelhez képest a főbb devizákkal szemben a bankközi devizapiacon 
