|
| MTI Fotó: Mohai Balázs |
Ha valakinek mindössze 15 millió forint áll rendelkezésére a lakásvásárlásra, azok már biztosan nem tudnak Budára vagy Pest XIII. kerületébe költözni, itt ugyanis ennyi pénzért nem találni panellakást, ezt közölte az Otthon Centrum a Privátbankár.hu-val. A téglalakások esetében egy fokkal jobb a helyzet a fővárosban, de ezért a pénzért elfogadható állapotú lakást inkább csak a pesti peremkerületekben lehet kapni, ahol minden ötödik lakás az értékhatár alatt kelt el. A belvárosban minden tizedik lakás 15 millió alatt kel el, ám borzalmas állapotban.
Családi házak ugyanakkor nem jellemzők a belvárosban, Budán pedig nem akadt 15 millió forintál alacsonyabb áron történő értékesítés. Ugyanakkor a külső Pesten és az agglomerációban minden ötödik családi házat ennél alacsonyabb áron értékesítettek. Az 5 ezer főnél kisebb településeken viszont az értékhatártartományba négyből három ingatan belefért, míg a régióközpontokban ez az arány csak 38 százaléka volt, a többi városban pedig legalább 50 százalék.
Mi a helyzet vidéken?
Vidéki városokban is érezhetően apadnak az olcsóbb ingatlanok. Az 50 ezer főnél népesebb városok panel kínálatának kétharmada ugyan még 15 millió forint alatt van, de az értékesített ingatlanhoz képest ez 15-20 százalékos csökkenést jelent. Ennél is látványosabban apadt ugyanakkor az olcsóbb téglalakások aránya vidéken. Az 50 ezer főnél kisebb városokban a kínálat fele ugyan az értékhatár alatt van, ez azonban arányaiban harmadával kevesebb az értékesített lakásállományhoz képest, sőt a 25-50 ezer fős városokban közel felével kisebb ez az arány. A megyei jogú városokban pedig a kínálat már csak harmada van 15 millió forint alatt és ez az értékesített állományhoz képest szintén harmadával kevesebb ingatlant jelent.
15 millió forintnál nem drágább családi ház Budapesten belül csak a pesti peremkerületekben akad, ott is csak a kínálat 4 százaléka, amely a már értékesített lakások arányaihoz képest 15 százalékkal kevesebb lakást jelent. Aki siet az agglomerációban találhat még valamit, ahol kínálat 11 százaléka nem haladja meg a 15 millió forintot. Közép-Magyarországon kívül az 50 ezer főnél kisebb települések kínálatának közel fele nem drágább 15 millió forintnál, ez azonban az értékesített állományhoz képest 20 százalékkal alacsonyabb arány, míg a nagyobb városokban a kínálat csupán harmada, a régióközpontokban negyede nem drágább 15 millió forintnál (tehát a családi házak többsége, már a vidéki nagyvárosokban is drágább).
Mik a mostani kínálat legjei?
Lehet azért találni 15 millió forintnál nem drágább téglalakást Budapesten is, kérdés, hogy megéri-e. Erre példa a VIII. kerületi Orczy tér közelében 100 éve épült, 26 négyzetméteres, mellékhelyeséget nem tartalmazó lakás. A XVIII. kerületi Liptáktelepen viszont ezért a pénzért már egy 30 négyzetméteres, felújított, földszinti lakás is kapható. Budapesttől távol már más a helyzet: Pécsett például 80 négyzetméteres, igaz felújításra szoruló, teraszos lakás kapható 15 millió forintért. A nyugat-magyarországi Csepregen ebből a pénzből egy négy lakásos tárásházban, kiváló állapotú, 51 négyzetméteres, kétszobás lakás, garázzsal és közös használatú kerttel vásárolható.
Budapesten akad néhány példa családi házra, mely közül említést érdemel a XVIII. kerületi Liptáktelepen, 36 négyzetméteres, egy szobás ház. A másik véglet pedig a Nyíregyházához közeli Sényőn, kiváló állapotú, 79 négyzetméteres, kétszobás családi ház, amely szintén 15 millió forintba kerül, míg a köztes méretű városokban, a családi házak állapota, az említett két példa között van.
A FAO árindexe kedvező irányba mozdult. 
