Mario Draghi jelenlegi elnök 2019 október végén távozik az EKB kormányzói székéből egy meglehetősen intenzív 8 éves szolgálat után, aminek legfontosabb eredménye talán az, hogy még ma is létezik a közös pénz. Az EKB vezetői széke az egyik legfontosabb európai pozíció, ami 2019-ben új gazdát keres; Draghi utódjának kell kivezetnie az eurózónát az ultralaza monetáris politika korszakából.
Akit a legjobbnak tartanak, jó eséllyel nem nyer
24 közgazdászt kérdezett meg a Financial Times a lehetséges jelöltekről, közülük heten Benoît Cœurét, az EKB igazgatótanácsának egyik tagját nevezték meg lehetséges legjobb utódként. Azt azonban, hogy tényleg Cœurére esik a választás, mindössze egy szakember tartotta esélyesnek.
|
| Benoît Cœuré Fotó: Flickr / ECB |
A finn Erkki Liikanen viszont 8 közgazdász szerint is valószínű választás - még ha egyébként csak hárman mondták is azt, hogy ő a legjobb jelölt.
Ami mellette szól, az a jegybanki és a politikai tapasztalat kombinációja: Finnországban pénzügyminiszter volt, az Európai Tanácsban pedig uniós biztosként dolgozott. A nyáron távozott a Bank of Finlandtől, előtte ő volt a legtovább tagja az EKB kamatmegállapításért felelős tanácsának. Fontos szerepe volt a banki szabályozás átalakításának a globális pénzügyi válság után egy brüsszeli tanácsadó testület vezetőjeként.
|
| Erkki Liikanen |
Benoît Cœuré és Erkki Liikanen mellett François Villeroy de Galhau, a Banque de France kormányzója is az esélyesek között van, az FT felmérése szerint hatan számítanak arra, hogy őt nevezik meg Draghi utódjaként.
Nem bírnának egy keménykezű németet a franciák
Jens Weidmannt, a német Budesbank elnökét korábban egyértelműen esélyesnek gondolták az EKB elnöki székére, mostanra azonban a 24-ből csak 3 válaszadó szerint van realitása az ő kinevezésének. Ennek hátterében az áll, hogy idén állítólag Merkel kancellár azt mondta: inkább az Európai Bizottság vezetését kellene elvinnie egy németnek, nem pedig az EKB-ét. Weidmann ráadásul nem igazán népszerű más nagy európai országokban - leginkább a franciák nem csípik, miután Weidmann nem támogatott egy csokor olyan intézkedést, ami az eurózóna stagnáló gazdaságát stimulálta volna. (A franciák és az olaszok szerették volna lazábban értelmezni az uniós költségvetési szabályokat az elmúlt években, a német viszont ezt soha nem volt hajlandó támogatni; sokszor figyelmeztetett a túlságosan laza monetáris politika veszélyeire is.)
|
| Jens Weidmann |
A szakértők szerint bárki is lesz az utód, jó eséllyel a Draghi-vonalat viszi majd tovább. Érdekesség, hogy Németország korábban még sosem adott EKB-elnököt (és jó eséllyel most sem fog): az olasz Draghi előtt 8 évig a francia Jean-Claude Trichet vezette a közös jegybankot.
Az októberi utódlással kapcsolatban sok minden eldőlhet már májusban, az európai parlamenti választásokon. Macron francia elnök és Angela Merkel német kancellár "birkózik meg" azon, ki adhat jelöltet az Európai Bizottság élére; ha ezt a munkát tényleg egy német viszi, az növelné egy francia EKB-elnökség esélyét. Ha Macron jelöl vezetőt a Bizottság élére, akkor az EKB-elnök valamelyik északi országból érkezhet. És persze ott vannak még az eurószkeptikus országok: a folyamatot tovább bonyolíthatja az ő esetleges előretörésük az EP-választáson.
Az ukrán elnök elismerte, hogy jelenleg nem tudnak minden elfoglalt területet visszafoglalni.
