A számok számunkra rosszabbak, mint valaha: az eredmények szerint a magyar tanulók annál is gyengébbek, mint amilyenek az utolsó mérésnél, 2012-ben voltak, a természettudományos és a szövegértési kompetenciák soha nem zuhantak még akkorát, mint most. Minden területen bőven az OECD-országok átlaga alatt vagyunk – írja az Index.
A helyzet sosem volt jó, évek óta az átlag mögött vagyunk, de nemhogy javulnánk, hanem egyre inkább visszaesünk. Legutóbb az látszott, hogy főleg matematikából estek vissza a magyar gyerekek, a kedden nyilvánosságra hozott legfrissebb, 2015-ös tesztekből származó adatok pedig már azt jelzik, hogy ugyanerre a szintre vagy még ez alá süllyedtek a pontszámaink szövegértésből és természettudományos kompetenciákból is.
Az OECD-országok átlaga 493 és 500 pont között szokott lenni, a magyar diákok most már csak 472- 477 pontot hoznak. A magyar gyerekek eredményei három év alatt, 2012-höz képest átlagosan 17 ponttal lettek rosszabbak természettudományból. Szövegértésből is majdnem ekkora, 15 pontos a visszaesés.
Hátul kullogunk
A PISA-felmérést három évente végzik el. Ez a legátfogóbb és egyben a legnagyobb presztízsű nemzetközi oktatási vizsgálat, ami ennek megfelelően a világ nagy részén a helyi oktatáspolitikák megítélésének legfontosabb mércéjévé vált. A most nyilvánosságra hozott friss eredmények a 2015-ös tesztekből származnak.
A világ élmezőnyében most is főleg kelet-ázsiai országok vannak, valamint olyan európai oktatási bezzeggyerekek, mint a sokszor hivatkozott finnek, vagy az elmúlt években szélsebesen felzárkózó észtek. Az észt példa azt mutatja, hogy posztszovjet országban is lehet kiemelkedő sikert elérni, de összességében azért egyértelmű a trend: minél fejlettebb, minél gazdagabb egy társadalom, annál többet tudnak az iskolások.
Mint látható, Kelet-Közép-Európában csak a szlovákok vannak mögöttünk. A csehek alulról súrolják az európai átlagot, míg a néhány éve átfogó oktatási reformot megvalósító lengyelek egyértelműen a legsikeresebbek, ők már a világ élmezőnyéhez kezdenek felzárkózni. Eközben egy terület sincs, ahol a magyar diákok legalább viszonylag jók lennének.
Hagyományosan rosszul szerepelünk a teszten, rosszabbul, mint más iskolai felméréseken, és ennek általános vélemény szerint a legfőbb magyarázata, hogy a PISA nem azt a lexikális tudást méri, ami a magyar iskolákban még mindig meghatározó, hanem kompetenciákat, azt, hogy a tanulók mennyire képesek ismereteiket iskolán kívüli szituációkban alkalmazni. Ez az, ami látványosan nem megy nagyon sok magyar gyereknek – sem szövegértésben, sem természettudományos területen, sem matematikában.
Mivel magyarázzák?
A számok még frissek, és nyilván sok vita lesz azok értelmezésükről, az Emmi oktatási államtitkársága még csak egy gyorsértékelést osztott meg a sajtóval. Kiemeltek néhány módszertani sajátosságot, ami szerintük részben magyarázhatja a romló adatokat – a digitális tesztek és néhány feladattípus szokatlan lehet a magyar gyerekeknek, ezen kívül a legtöbb kitöltő nálunk kilencedikes, míg sok országban tizedikesek voltak –, és azt is hangsúlyozták, hogy a rossz teljesítményünk összefügg azzal, hogy Magyarország szegényebb a legtöbb előtte végző országnál.
Összességében azonban nem lehetett azt érezni, hogy kínosan akarnák magyarázni a bizonyítványt. Az Emmiben tartott tájékoztatón olyan alapproblémákat emeltek ki, amelyek a magyar oktatási rendszerból fakadnak, és nem egyszerűen a mérés sajátosságaiból. Egyrészt, ők is úgy értelmezik az eredményeket, hogy a tantervi tudást a magyar diákok nem képesek iskolán kívül kamatoztatni.
Ez különösen abból látszik, hogy éppen néhány napja jött ki egy másik nemzetközi oktatási mérés eredménye, amiben ehhez képest a magyar diákok kifejezetten jól szerepeltek. Ez a TIMSS, amiben hagyományosan rendben vagyunk, most is átlag feletti eredményeket produkáltak a negyedikes és nyolcadikos gyerekek, matekból például a finnekkel és a lengyelekkel vagyunk nagyjából egy szinten.
Ezt ugyan most lehet a PISA-val szembeállítani és mutogatni, de látni kell, hogy a két teszt nem ugyanazt méri. A tudás alkalmazására fókuszáló PISA-val szemben a TIMSS azt vizsgálja, hogy a gyerekek tudják-e, amit a tanterv szerint tudniuk kell, vagyis, hogy megtanítja-e az iskola, amit a tanterv előír.
A német kormány alaposan megvizsgálja a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsát, amelyet Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és volt védelmi főnöke ellen adott, de nem tesz további lépéseket addig, amíg ők nemterveznek németországi látogatást. 
