Amikor a bank nem ad hitelt, akkor jönnek ők a képbe

Privátbankár.hu: Mennyire jellemző, hogy egy magyar cégnek eszébe jut a kockázati tőke, mint lehetséges forrásbevonás?

Katona Zsolt, az MFB Invest vezérigazgatója

Katona Zsolt: A kockázati tőke, mint forrásbevonási lehetőség már számos KKV számára ismert, azonban ez az ismertség még jelentős mértékben bővíthető. Kiemelt hangsúlyt kell fektetnünk a kockázati tőkebefektetések jellemzőinek megismertetésére, amelyre kiváló lehetőséget nyújtanak a szakmai konferenciák, szimpóziumok, befektetői-vállalkozói találkozók – ezeket mi magunk is egyre erőteljesebben igyekszünk felhasználni erre a célra. A hazai gazdaságpolitika irányító szerveivel és kiemelt szereplőivel szoros együttműködésben arra törekszünk, hogy a legszélesebb kör értesüljön a magyar kormány és az Európai Unió által biztosított ilyen típusú forrásbevonás lehetőségéről.

Az MFB Invest a Magyar Fejlesztési Bank tőkeági finanszírozási kompetencia-központjaként elsősorban fejlesztési tőkebefektetéseket hajt végre a fejlődésük érettebb fázisában lévő vállalatokban, és ebben a vállalati körben egyre nagyobb ismertségre és elismertségre tettünk szert az elmúlt években. Azt tapasztaljuk, hogy egyre több vállalat keres meg bennünket tőkebevonási szándékkal, és ezt a folyamatot szeretnénk a jövőben is erősíteni marketing tevékenységünk révén. A kockázati- és magántőke befektetések összege Magyarországon megközelítőleg 90 millió euró volt 2016-ban, amely az ötödik legmagasabb összeg volt Lengyelország, Csehország, Litvánia és Románia után. 

PB: Állami, uniós támogatás mellett már korábban is volt kockázatitőke-típusú forrást biztosító program a magyar cégekhez, ez milyen eredményeket hozott?

KZs: Az európai uniós finanszírozású programok közül feltétlenül kiemelendő a Jeremie program, amely tavaly zárult le, és amelynek keretében több mint 280 cégbe fektettek be a program alapkezelői mintegy 105 milliárd forint értékben. A befektetések révén számos arra méltó KKV jutott forráshoz, amelynek segítségével meg tudta valósítani fejlesztési-növekedési célkitűzéseit. Az egyes befektetések értékesítése még csak éppen  elkezdődött, ezért a pénzügyi értelemben vett eredményekről még nehéz beszámolni.

A tavalyi évtől kezdve a magyar állam is jelentős forrást biztosít a Hiventures részére, amely az MFB Invest 100%-os leányvállalata révén kifejezetten az inkubációs, a magvető és a növekedési fázisban lévő vállalkozásokba fektet be. A befektetési, kihelyezési periódus elején tartó Hiventures alapkezelő jelenleg több mint 50 milliárd forint befektethető tőkével rendelkezik, amely összeg olyan vállalkozók számára is elérhető, akiknek a cége még csak inkubációs, magvető illetve induló fázisban van. A Jeremie program ezt a vállalkozói kört csak igen kis arányban finanszírozta, így a Hiventures tevékenysége igazán hiánypótló a hazai piacon.

PB: Az alacsony kamatok, az olcsó hitel korában hogyan lehet versenyezni a banki finanszírozással? Milyen esetekben lehet érdemes a tőkeági finanszírozást választaniuk a cégeknek?

KZs: A kockázati tőkebefektetők nem elsősorban a bankokkal versenyeznek, hanem a hazai és a külföldi kockázati tőkebefektetőkkel, akiknek a hozamelvárása csak részben függ az alapkamattól. Kockázati tőkebevonással olyan esetekben célszerű tervezni, amikor a bankok nem hajlandók hitelágon finanszírozást biztosítani a vállalkozás számára, amelynek oka lehet az, hogy a vállalat már nem tud fedezetet nyújtani, eladósodottsági szintje elérte a maximumot banki szempontból, illetve olyan újdonságról van szó, amelynek a kockázati szintje a bankok által még nem vállalható. Ez utóbbi kör számára nyújthat megoldást a Hiventures, míg az előbbiek számára az MFB Invest.

PB: A tőkéért cserébe tulajdonrészt kell adniuk a cégeknek - nem riasztja ez el a tulajdonosokat?

KZs: A vállalkozások alapító tulajdonosai valóban kisebb tulajdoni aránnyal fognak részesedni a kockázati tőkebefektető belépését követően, azaz a tőkeemelés után tulajdoni hányaduk csökkenni fog, azonban a friss forrás bevonásával megvalósíthatóak lesznek a fejlesztési és növekedési terveik, ennek révén a vállalkozás piaci értéke megnő, és végeredményben a lecsökkent tulajdoni hányaduk értéke magasabb lesz, mint a korábbi nagyobb részesedésük értéke.

Katona Zsolt, az MFB Invest vezérigazgatója

Az eredeti tulajdoni arányok feladásától tehát nem kell félni, valójában az elért növekedésből ők is részesednek, a nagyobb tortából egy kisebb szelet értékesebb lehet, mint fordítva. Mind az MFB Invest, mind a Hiventures kisebbségi tulajdoni hányadot szerezhet a célvállalatokban, alapvetően pénzügyi befektetőként viselkednek, így a társaság feletti többségi irányítási jog is az eredeti tulajdonosoknál marad.

PB: Mekkora cégekkel foglalkozik az MFB Invest, milyen összegű beruházásokhoz adnak forrást?

A 2006-ban alapított MFB Invest fejlesztési tőke-befektetőként tevékenykedik a magyar tőkepiacon, lefedve számos iparágat: aktív befektető többek között a gépiparban, az energetikában, az egészségügyben, a feldolgozóiparban, valamint a szolgáltatási és technológiai szektorokban is. Az MFB Invest befektetési stratégiájának fókuszában a növekedési, érettebb életciklusban lévő, jellemzően tőkeigényes beruházás előtt álló kis- és középvállalatok állnak, de a társaság szerepet vállal zöldmezős projektek tőkeági finanszírozásában is.

Az MFB Invest legalább 500 millió forint tőkeigényű tranzakciókban elsősorban kisebbségi tulajdonosként vesz részt. Célja, hogy a befektetést követő 4-7 éven belül értékesítse részesedését, exitet hajtson végre. A társaság fontos feladatának tekinti, hogy pénzügyi és üzleti tapasztalatait felhasználva a portfóliójában lévő vállalkozások tevékenységét folyamatosan támogassa.

PB: Melyek voltak az elmúlt időszak legfontosabb befektetései?

KZs: Az elmúlt időszakban több ígéretes befektetést hajtottunk végre, többek között a gépgyártás terén, amelynek keretében a célvállalatunk különböző iparágakban tevékenykedő társaságok számára fog magas technológiai színvonalú gyártóberendezéseket előállítani. A befektetést az MFB Invest egy konzorcium tagjaként valósította meg, amelynek eredményeként közel 150 új munkahely jön létre a következő években. A tavalyi év során a Hiventures elődjével, a Corvinus Kockázati Tőkealap-kezelővel folytatott közös munka keretében megvalósított befektetések között szeretném megemlíteni a Monsun-t, amelybe 100 millió Ft tőkét fektettünk. A vállalkozás alacsony foszfáttartalmú háztartás-vegyipari tisztítószereket, mosó géleket, öblítőket és egyéb termékeket gyárt, amelyek a versenytársak termékeinél kevésbé terhelik a környezetet. Végül a VirtDB nevű vállalkozást szeretném megemlíteni, amely olyan innovatív szoftver megoldásokat hoz létre és vezet be a nemzetközi piacra, amelyek megoldást nyújtanak a Big Data és üzleti intelligencia technológiákat használó cégek adatelérési problémáira. A társaságban 340 millió Ft összegű tőkeemelést hajtottunk végre.

A teljesség kedvéért meg kell említeni, hogy a Hiventures leányvállalatunk 20 milliárd forint összegű MFB-s befektetésünket kezeli, amely kiegészül az Európai Unió által biztosított 30 milliárd Ft tőkével.

PB: És a legfontosabb exitek?

KZs: A tavalyi év során végrehajtott exitek közül a kaposvári PET Medicopus-ban és a HunguestHotels Montenegro-ban szerzett részesedésünk értékesítése emelendő ki. A PET Medicopus számára a ma elérhető legkorszerűbb PET diagnosztikai eszköz befogadására alkalmas épület megvalósítására nyújtott tőkebefektetést az MFB Invest, a másik társaság pedig színvonalas hotel-szolgáltatással foglalkozik Montenegróban. Ebben az évben a budapesti székhelyű Mediterrán Kerámia Kft-ben és a kecskeméti Jampolo-ban fennálló tulajdoni részesedésünk értékesítésére került sor. A Mediterrán Kerámia nyomtató- és fóliázó berendezés beszerzésére, a nyomdaipari és marketing tevékenységet végző Jampolo szintén nyomtató beszerzésre kapott tőkebefektetést az MFB Investtől.

Katona Zsolt, az MFB Invest vezérigazgatója

Mind az MFB Invest, mind a Hiventures az aktív befektetési tevékenységét ebben az évben kezdte meg, a tervezett exitekre a befektetési politikánkkal összhangban 5-7 év múlva kerül sor, bízunk benne, hogy ezek között számos sikertörténet is lesz.

PB: Nemrég együttműködési megállapodást kötöttek a Budapesti Értéktőzsdével - mi ennek a célja, mit várnak tőle?

KZs: Az MFB Invest és a BÉT vezetői által aláírt együttműködési megállapodás egyik kiemelt pontja, hogy a nyilvános részvénykibocsátást, IPO-t tervező állami- és magántulajdonban lévő társaságok tőzsdei bevezetésére való felkészítésében együttműködjünk. Ezen fő célhoz kapcsolódóan olyan területeken is szoros együttműködésre törekszik a két szervezet, mint a tőzsdeérett vállalatok azonosítása, kiválasztása és a nyilvános részvénytársasággá válás folyamatának a támogatása, a tőzsdére lépést megelőző vállalat-átvilágítás eszköztárának bővítése, a vállalati átláthatóság növelésének ösztönzése, de a felelős vállalatirányítási rendszerek kialakításának, bevezetésének és fejlesztésének elősegítése is egy olyan terület, ahol az MFB Invest és a magyar tőzsde közösen kíván erőfeszítéseket tenni.

Várakozásunk szerint a jövőben egyre több vállalkozás fogja igénybe venni a tőzsdei megjelenést forrásbevonási célból, ennek érdekében már a felkészülés szakaszában is segítséget szeretnénk nyújtani számukra a tőzsdével közösen, hogy hatékony támogatást kapjanak a tőkeági finanszírozáshoz való hozzáférés terén.