Az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) főigazgató-főorvosa, Oroszi Beatrix elmondta, a gyanús esetek közül hármat kizártak, 34 esetben pedig a laboratóriumi vizsgálatok még folyamatban vannak.
Az elmúlt napokban Csongrád megyében 391 embert oltottak be kanyaró-mumpsz-rubeola (MMR) elleni kombinált oltással.
Oroszi Beatrix elmondta, Magyarországon kívül nyolc európai országban alakultak ki kisebb, lokális járványok, például Ausztriában, Franciaországban vagy Olaszországban. Ezekbe az országokba az utazást nem korlátozzák, a kivétel ez alól Románia.
Az oltást azoknak javasolják, akik kanyaróval fertőzött országba utaznak, és a betegség elleni védettségük nem teljes körű, tehát csak egy oltást kaptak, vagy nem estek át a kanyarón. Nem ajánlják az utazást a 15 hónapnál kisebb gyermekek esetében sem, és annak sem, aki a közeljövőben gyermeket tervez, vagy jelenleg várandós.
Alapvetően jól védettek vagyunk
Magyarországon 1969-ben vezették be a kanyaró elleni védőoltásokat, amelynek köszönhetően a 47 éven aluli lakosság döntő többsége kapott legalább egy kanyaró elleni oltást. A hosszú távú védettség kialakítása érdekében 1989-től két alkalommal, 15 hónapos, majd 11 éves korban kapnak oltást a gyerekek. Az elmúlt két évtizedben Magyarországon az úgynevezett átoltottság meghaladta a 98 százalékot. Hazai eredetű kanyarómegbetegedés 2002 óta nem fordult elő, és az elmúlt 15 évben behurcolt, illetve behurcolással összefüggő esetből is csak tizenkettőt jelentettek Magyarországon.
A kanyaró súlyos fertőző betegség, amelynek kezdetben influenzaszerű tünetei vannak: torokfájás, köhögés, magas láz. A beteg a tipikus kiütések megjelenése előtt négy nappal már fertőzhet, és a fertőzőképesség a kiütések eltűnését követően még négy napig tart.
A villamosenergia-rendszerről készített digitális másolat segítségével felgyorsíthatóvá válik az autógyárak energiarendszerének megtervezése, modernizálása. 
