Hirdetés

A 20 éves után jöhetnek a nyugdíj- és a zöldkötvények – interjú az ÁKK vezérigazgatójával

Csabai Károly, 2020. január 23., 06:07

A piaci viszonyok függvényében a tervezett 120 milliárd forintnál akár nagyobb értékben is értékesíthet az idén az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) az új, 20 éves kötvényből – közölte a Privátbankár.hu-nak és az Mfor.hu-nak adott interjúban Kurali Zoltán, az ÁKK vezérigazgatója, aki szerint korai még 30, 50, 100 éves papírokban gondolkodni. Kijelentette, hogy a MÁP Plusz kondícióin egyelőre nem terveznek változtatni, annak ellenére sem, hogy azok állománya a vártnál jobban gyarapodik, már több mint 3300 milliárd forintnál jár. Még ebben a félévben a nyugdíjkötvény és a zöld devizakötvények is debütálhatnak – az utóbbiak először nagy valószínűséggel jenben.

Kurali Zoltán, az ÁKK vezérigazgatója. Fotók: Bánkuti András
Kurali Zoltán, az ÁKK vezérigazgatója. Fotók: Bánkuti András

A legfrissebb hír az állampapírpiacon, hogy dollárkötvények visszavásárlására nyitott tendert az ÁKK. Mit lehet erről tudni, mi ennek a célja?

Hirdetés

Maximum egymilliárd dollár össznévértékig szeretnénk a korábban kibocsátott, magas kamatozású dollárkötvényekből visszavásárolni. Az amerikai tőkepiaci szabályoknak megfelelően azonban sok mindent még nem mondhatunk el. Az aukció ajánlattételi időszaka öt üzleti nap múlva zárul, az allokáció eredménye pedig az azt követő napon dől el. Részleteket majd akkor tudunk közölni. Célunk, hogy csökkenjen a devizaadósság kamatterhe, tovább mérséklődjön az államadósság devizarészaránya, valamint a külföldi kézben lévő tulajdoni hányad.

A múlt héten debütált a 20 éves államkötvény Magyarországon, ilyen hosszú időre még nem bocsátottak ki papírt. Meglepte, hogy a meghirdetett 15 milliárd forintnál kétszer annyira is volt kereslet?

A várakozásainknak megfelelő az eredmény, talán még kicsit jobb is annál, úgyhogy örülünk neki. Figyelembe kell venni, hogy a keresletet tekintve erős volt a múlt hét, a többi állampapírból is viszonylag sok kelt el.

S ha már ekkora volt az igény, miért nem emelték 2 milliárdnál jobban a végül értékesített mennyiséget?

A meghirdetettnél végül nem két, hanem közel 8 milliárddal többet bocsátottunk ki, mivel az aukciót követő, úgynevezett nem kompetitív jellegű másodpiaci forgalomban is eladtunk belőle. Így az összesen bevont forrás 22,8 milliárd forint lett.

Ezzel már ki is pipálták a 120 milliárd körüli idei terv közel egyötödét, noha tervezetten még van hátra öt aukció. Emelnek a kereten?

Megítélésünk szerint ebből a papírból körülbelül 120 milliárdot tudunk eladni, de ez a szám nincs kőbe vésve. Fenntartjuk a lehetőségét annak, hogy a piaci kereslet-kínálati viszonyokhoz igazítsuk a kibocsátási mennyiséget.

És hogyan értékeli a 3,01 százalékos átlaghozamot az államadósság szempontjából?

Az adósságkezelőnek hozamelvárása nem lehet, az intézményi állampapírpiacon elfogadja azt a mindenkori hozamszintet, ami kialakul a piaci versenykörülmények hatására, a régóta követett, transzparens aukciós folyamat keretében. Mindenesetre a már futó állampapír-sorozatok hozamgörbéjét megnézve azt látni, hogy ez a 3,01 százalékos éves átlaghozam úgymond teljesen a helyén van.

Miért pont 20 éves lejáratú lett az új kötvény? Felmerült a hosszabb, esetleg 30, 50, 100 év is?

Az ilyen hosszú futamidejű államkötvények kibocsátásának még nincs itt az ideje, fokozatosan kell az intézményi állampapírpiacot fejleszteni. A hazai hosszú távú befektetők – lásd nyugdíjpénztárak, biztosítók – súlya egyelőre nem akkora, mint mondjuk egy eurózónás országban. Alapos tervezés előzte meg a kibocsátást, hiszen októberben kezdtük el a munkát, és sokat gondolkodtunk azon, mi a jó stratégia. Az folyamatos igény, hogy az állampapírok hátralévő átlagos futamidejét meghosszabbítsuk. Az alacsony kamatok miatt ez történik most a világon mindenhol. A piaci szereplőkkel, az elsődleges állampapír-forgalmazókkal és egyes befektetőkkel is konzultálva gondolkoztunk azon, hogy a már futó, 2038-ban lejáró 2038/A államkötvény állományát próbáljuk-e növelni vagy hozzunk létre egy új, hosszabb lejáratú konstrukciót. Eleinte, amikor valamit nulláról kezdünk, mindig kicsi a likviditás. Itt részletesen ki kellett elemezni a hazai és külföldi befektetők várható reakcióját.

Hiába kereskednek a 20 éves kötvénnyel az elsődleges forgalmazók, a nagybefektetők akkor kezdenek érdemben érdeklődni iránta, amikor bekerül egy prominens nemzetközi kötvényindexbe. E tekintetben számunkra a legjelentősebb a JP Morgan Global Bond Index helyivaluta-része, amelybe csak 1 milliárd dolláros (körülbelül 300 milliárd forintos) kibocsátott állományi értéktől lehet bekerülni. Ebbe a 2030-ban lejáró fix forint kötvényünket például tavaly októberben vették fel. Nyilvánvaló, hogy amikor egy papír bekerül egy indexbe, akkor sokkal likvidebbé válik, az úgynevezett index-követő befektetők kvázi automatikus befektetései eredményeként. Megállapítottuk tehát, hogy a 20 éves kötvény indulásához elsősorban a hazai keresletet kell elősegítenünk, ez az első és legfontosabb lépés.

Kurali Zoltán

S mi indokolta egy új index, a HMAX megalkotását? Nem lettek volna jó barométerek a már meglévők?

Az ÁKK által publikált és a piaci szereplők által referencia benchmarkként használt MAX-index teljesen leköveti a kötvénypiacot, de azt vettük észre, hogy az, a maga öt év körüli átlagos hátralévő futamidejével nem feltétlenül nyújt megfelelő referenciát, viszonyítási alapot egy ennél hosszabb távra befektető nyugdíjpénztár kezelőjének. Ez ihlette a 3 évnél hosszabb futamidejű kötvények árfolyamváltozását követő HMAX-index létrehozását, ami alapvetően a helyi intézményi befektetők, köztük is a nyugdíjpénztárak, valamint egyes befektetési alapkezelők számára lehet hasznos, akik hosszabb futamidőre kezelnek vagyont. Ugyanakkor azt is meg kell oldani, hogy a bankok is érdeklődjenek az új papír iránt, ehhez pedig az szükséges, hogy legyen 20 éves forintkamatláb-csere jegyzés és fixing (BIRS), amelynek segítségével a banki eszköz-forrásmenedzserek hatékonyabban tudják kezelni a hosszú forintkötvények árfolyamkockázatát. Erre reményeink szerint és az MNB-vel, valamint piaci szereplőkkel történt egyeztetés alapján 2020. első negyedévében sor kerül.

Mindent mérlegelve arra jutottunk, hogy érdemes egy új, a mostaniaknál hosszabb lejáratú, 20 éves papírt elindítani és erre lesz kereslet. Emellett tovább dolgozhatunk azon, hogy az év végi 192 milliárd forintos állományú, 2038-ban lejáró államkötvény, ha nem is gyorsan, de belátható időn belül elérje a bűvös 300 milliárd forint körüli állományt és bekerüljön a releváns nemzetközi kötvényindexekbe is, ezzel hozzájárulva ahhoz, hogy az így elérhető szélesebb befektetői kör várható aktivitása révén a hozamgörbe hosszú vége likvidebb legyen.

A magánszemélyeknél mennyire rúghat labdába a 20 éves kötvény a negyedakkora futamidőre is csaknem 2 százalékponttal magasabb hozamot fizető Magyar Állampapír (MÁP) Plusz mellett?

A 20 éves kötvény annak lehet érdekes, akinek van hosszú távú befektetési portfóliója, amelyben esetleg szerepelnek hosszú távú megtakarítási célok. A 20 éves papírt bárki vásárolhatja, de várhatóan az intézményi befektetők lesznek a legaktívabbak.

A MÁP Plusz esetében egyébként melyek a legfrissebb adatok?

Már 3300 milliárd forint felett jár az értékesítés, 78,1 milliárd a Postán.

Van terv arra, hogy ez utóbbi csatornán mennyit szeretnének értékesíteni?

Nincs tervünk erre vonatkozóan. A kincstári hálózat nagysága adott, a postai eladás célja, hogy egy szélesebb réteget el tudjunk érni, oda is eljusson a „szuperállampapír”, ahol nincs kincstári értékesítés. Olyanokat, akik készpénzzel rendelkeznek, és azt szeretnék nyomdai MÁP Pluszba fektetni díj- és költségmentesen.

Átlagban mennyit vesz egy ügyfél a Kincstárban a dematerializált szuperállampapírból és mennyit a postán, a papíralapúból?

A Kincstárban több milliós, míg a postán néhány százezres értékben. Ezeket az átlagösszegeket most vizsgáljuk a teljes értékesítési hálózat vonatkozásában, meg azt is, hogyan néz ki a budapesti és vidéki vásárlások megoszlása és idősora.

De mi lesz, ha a MÁP Plusz tovább tarol? Okozhat gondot, ha a Pénzügyminisztérium által megcélzott 2023 vége előtt már jóval, akár 2021-ben meglesz a 11 ezer milliárd forintos, háztartások kezében lévő állampapír állomány? Ez ma már közelíti a 8 ezret.

Arra nincs terv, vagy modell, hogy milyen gyorsan kell elérni a 11 ezer milliárdot, és mi történik akkor, ha ez 2023 végénél hamarabb megtörténik. Figyelembe kell venni, hogy a lakosságnak és az intézményeknek szánt állampapíroknál eltérőek az adósságkezelő árazási szempontjai. A lakossági állampapíroknál arra kell törekedni, hogy konzisztens reálkamat legyen elérhető a lakossági befektetőnek. Hosszabb távon arra törekszünk, hogy a MÁP Plusz és az inflációkövető állampapírok (PMÁP) nagyjából azonos reálhozamot kínáljanak. Ezért sem kapkodunk a MÁP Plusz átárazásával. Nekünk, mint adósságkezelőnek az a fontos, hogy kiszámítható és logikus keretrendszerben jelenjen meg az árazási filozófiánk, amivel kalkulálni tud a befektető. Természetesen folyamatosan vizsgáljuk és optimalizáljuk a kamatkiadásokat, méghozzá a teljes adósságportfólió szintjén, annak megfelelően, hogy éppen az adott évi finanszírozási terv és az ÁKK benchmark adósságmutatói mit írnak elő.

Várható a 20 éves kötvényhez hasonló jelentőségű dobás a forintpiacon?

Nem tervezünk újabb kötvényt bevezetni a nagybefektetőknek. Az új papír 2041-ben jár le, ami azt jelenti, hogy nagy biztonsággal még két évig benchmark tud lenni. Minden papírnál az a cél, hogy kialakuljon egy olyan állomány, amely nem túl nagy, de nem is túl kicsi ahhoz, hogy a lehető legszélesebb befektetői kör tudjon azzal kereskedni.

Régóta szó van a nyugdíjkötvény bevezetéséről. Varga Mihály pénzügyminiszter karácsony előtti közlése szerint azt már tavaly el lehetett volna indítani, de aj MÁP Plusz miatt a kibocsátást inkább elhalasztották 2020 első felére. Történt azóta előrelépés ez ügyben?

Történt erőlelépés, de még korai lenne beszélni róla. Már összeállt az a struktúra, ami szerintünk működőképes. Ahogy azt az idei finanszírozási tervünkben felvázoltuk, szeretnénk a lakossági állampapírok futamidején is hosszabbítani, s erre a nyugdíjkötvény bevezetése az egyik és jelenleg legvalószínűbbnek tűnő lehetőség.

S a karácsony előtt belengetett jen- és jüanalapú zöldkötvények mikor debütálhatnak?

A zöldkötvények annyiban térnek el az átlagos kötvényektől, hogy az azok értékesítéséből befolyt pénzeket csak környezetvédelmi jellegű beruházásokra vagy célokra lehet elkölteni. Ez egy jól kialakult sztenderd, ami alapján meg kell határoznunk azokat a jelenlegi és jövőbeni zöld projekteket, amiket hozzá lehet rendelni e kötvényekhez. Ez egy több minisztériumot átölelő munka, az egyeztetések jelenleg is zajlanak, s reményeink szerint legkésőbb a második negyedév elejére befejeződnek. Ezt követően egy tenderen kiválasztunk egy szakértő céget, amely auditálni tudja a programot, vagyis megállapítja, hogy az megfelel-e a sztenderdeknek, majd évente azt is vizsgálja, hogy valóban megvalósulnak-e ezek a befektetések úgy, ahogyan azt ígértük.

Mikor dobhatják piacra az első zöldkötvényeket?

Terveink szerint az első kibocsátást az év közepe felé végre tudjuk hajtani. Ezek a papírok legalább 3 éves lejáratúak lehetnek, de itt is cél a hosszabb futamidő elérése. Az a valószínűbb, hogy először Japánban értékesítünk zöldkötvényt, 30-50 milliárd jen értékben, ami mostani árfolyamon nagyjából 250-400 millió eurónak felel meg. Jüanalapú zöldkötvényekből 1 milliárdot, azaz mintegy 130 millió eurót tervezünk bevonni. De a kibocsátási összegekben van mozgástér, hiszen az idei finanszírozási terv a zöld-, valamint a lakossági devizakötvényekre (PEMÁP) együttesen irányzott elő 1 milliárd eurót, amiből a PEMÁP értékesítéséből várhatóan befolyó bevételt 200-300 millió euróra tesszük. A végleges összeg majd a befektetési piac alakulásától függ.

Visszatérve a zöldkötvényekre, azok kibocsátása kapcsán reményeink szerint olyan távol-keleti befektetőket is be tudunk vonni a forint-állampapírok piacára, akik most még nincsenek jelen a hazai piacon. Erre a japán nyugdíjalapok és biztosítók esetében látunk nagyobb esélyt.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés
Hirdetés

Címlapon

Ingyen utazhatnak az egészségügyi dolgozók

Ingyen utazhatnak az egészségügyi dolgozók

Lapunk kérdésére, miszerint igaz-e, hogy azért érint egyre fiatalabbakat a betegség, mert esetleg a kínai vírus mutálódott, agresszívebb formája fertőz Európában, azt a választ kaptuk a tájékoztatón, hogy bár igaz, hogy fialatokat is megbetegít, de közülük is a krónikus betegséggel élőket. Másik kérdésünkre, hogyan próbálja terelni, lassítani az operatív törzs a járványt, úgy feleltek, hogy kezdetektől fogva minden erővel ezen dolgoznak.  

Hirdetés

További cikkek

Hirdetés

Videók

Utánajártunk

Powered by Saxo Bank
Hirdetés

Privátbankár Árkosár

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Szavazás

Mit tenne, ha arra gyanakodna, hogy enyhe lefolyású koronavírus-fertőzése van?