4p

Az illúziók vége – a racionalitás kezdete –
úgy tűnik el az ESG, hogy velünk marad?

Klasszis Fenntarthatóság 2025 konferencia

2025. november 4., Budapest

Jelentkezzen most!

Peking több szomszéda gyanakodva fogadta az új Selyemút gigaprojekt megindítását. A szakértői körökben mind Brüsszelben, mind Budapesten rendkívül vitatott Belgrád-Budapest vasútvonal építése is megtárgyalásra került Pekingben. A tucatnyi sebből vérző, több száz milliárdos projektet vizsgálva úgy tűnik, mintha a magyar kormány valójában a kínai érdekeket képviselné.
MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs

Pont azokban az órákban, amikor a német kancellár és az új francia elnök meghirdette az újabb Berlin-Párizs tengelyt és az Unió mélyebb integrációját, a magyar miniszterelnök Pekingből szórta kárörvendő jóslatait az általa hanyatlónak és arrogánsnak tekintett Nyugat felé. Bár a kormányzat több éve meghirdetett keleti nyitása komoly kereskedelmi bukás, Orbán tudja, hogy az EU újonnan megalapítandó kemény magjába már akkor sem kapna meghívást, ha erre szándéka lenne.

A keleti nyitás az a magyar kereskedelmi és geopolitikai stratégia, amely felkeltette euró-atlanti szövetségeseink politikai bizalmatlanságát, miközben a despotikus irányítású államokkal összességében csökkent a kereskedelmi forgalmunk az elmúlt években.

Arccal az OBOR felé

Az ’Egy övezet, egy út’ (OBOR) kínai kezdeményezés hétfőn lezárult első nemzetközi fórumán több mint 100 nemzet képviseltette magát Pekingben. Kína több szomszédja azonban távolságtartással kezelte az új Selyemút felavató eseményét, olyannyira, hogy India egyetlen kormányhivatalnokot sem küldött az eseményre.  Az indiai stratégákat komolyan zavarja az a kínai gyorsút-vasút-olajvezeték folyosó (China-Pakistan Economic Corridor), amely Nyugat-Kínából indulva halad Pakisztán egyik kikötőjébe.

A színfalak mögött Moszkva is bizonyos fenntartásokkal él. A Kreml ugyanis az OBOR egyik fő színterének számító Közép-Ázsiát a saját hátsó udvarának tekinti, és nem szívesen enged át regionális befolyást Pekingnek. A Nyugat is egyelőre három lépés távolságból figyel: nem véletlen, hogy sem az amerikai, sem a német, sem a japán első számú politikai vezető nem tisztelte meg az eseményt. Az EU sem állt ki a kínai megaprojekt mellett, mivel hiányolja az átláthatósági, fenntarthatósági és közbeszerzési eljárásbeli garanciákat.

Kinek az érdeke a Belgrád-Budapest megaprojekt?

A szakértői körökben mind Brüsszelben, mind Budapesten rendkívül vitatott Belgrád-Budapest vasútvonal építése is megtárgyalásra került Pekingben. A kínai sajtó kiemeli, hogy a megaprojekt pénzügyi támogatása is megvitatásra került, ami – tegyük hozzá – már 2013 óta napirenden van.

Káncz Csaba

Hszi Csin-ping elnök nagyra értékeli Magyarország keleti nyitás politikáját, mert az remekül illeszkedik Kína új Selyemút politikájába, a terjeszkedés egyik hídfőállásaként – írja a lap.

Nos, az addig nagyon is érthető, hogy milyen kínai globális geopolitikai érdekek hajtják a vasútvonal építését, de mi az üzlet ebben hazánk számára?

Az eddig megismert tervek szerint ugyanis Peking kifizettetné velünk az óriásberuházás teljes költségét, 467.5 milliárd forintot - sőt elvárják, hogy azt kínai cégek építsék, és kínai mozdonyok és kocsik szállítsanak rajta. Holott ebből az összegből a fél magyar vasutat fel lehetne újítani, beleértve a szárnyvonalakat is. Peking ráadásul nem vállal garanciát a szállítási mennyiségekre.

Az EU Bizottság illetékesei februárban a Financial Timesnak úgy nyilatkoztak, hogy elsősorban a beruházás pénzügyi megvalósíthatóságát vizsgálják, emellett Brüsszelnek aggályai vannak azzal kapcsolatban is, hogy a beruházás során megsérthették az uniós szabályokat azzal, hogy nem írtak ki közbeszerzést.

Ebben hol van a magyar érdek?

Az is világos, hogy Pekingnek égető szüksége van egy nagyobb referenciamunkára az EU-n belül, és az OBOR keretében a balkáni útvonalon hatolhatnának be áruikkal Európába. De az még nem világos, hogy vajon szállítanak-e majd árut a szerelvények a visszafelé tartó úton is? Az is közismert tény, hogy maguk a vasútvonalak - szemben az autópályákkal - önmagukban nem vonzzák a gyárakat, de még a logisztikai központokat sem.

Nem tekinthető véletlennek tehát, hogy a hazai kormányzat titkosította a megaprojekt megvalósíthatósági tanulmányát – amelyet egyébként információink szerint két hét alatt fércelt össze egy konzorcium. A Figyelő korábbi számítása szerint az áruforgalom függvényében - napi 4,4 vonattal számolva - 2400 év (!) alatt térülhet meg a beruházás. Környezetvédelmi hatástanulmány nem készült, miközben a vonal természetvédelmi területeket is érint. Egészen úgy tűnik tehát, mintha ebben a tucatnyi sebből vérző mega-projektben a magyar kormány valójában a kínai érdekeket képviselné.

Káncz Csaba jegyzete

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Ebbe a hét új városba lehet Budapestről elrepülni
Privátbankár.hu | 2025. október 25. 15:11
Indul a téli menetrend Ferihegyen.
Makro / Külgazdaság Így alakulna a nyugdíj kormányváltás esetén
Privátbankár.hu | 2025. október 25. 14:12
A DK bemutatta nyugdíjprogramját és nyugdíjkalkulátort indított.
Makro / Külgazdaság Magyar Péter szerint látványos vereséget szenvedett a Fidesz
Privátbankár.hu | 2025. október 25. 13:12
A Tisza Párt elnöke videóval bizonyítja, hogy ők voltak többen október 23-án.
Makro / Külgazdaság Arab milliárdos vitte el a Belügyminisztériumot
Privátbankár.hu | 2025. október 25. 12:18
Rákosrendező helyett ez is jó lesz.
Makro / Külgazdaság Elhúztak a horvátok: 1000 euró fölé emelik a minimálbért
Privátbankár.hu | 2025. október 24. 16:35
A horvát kormány pénteken rendeletben határozta meg a 2026-ban érvényes minimálbér összegét: a jelenlegi bruttó 970 euró 8,25 százalékkal, 1050 euróra emelkedik (valamivel több mint 408 ezer forint) – közölte a horvát sajtó.  
Makro / Külgazdaság Már Japánban is elszálltak az élelmiszerárak
Privátbankár.hu | 2025. október 24. 14:57
Japánban a fogyasztói árak emelkedése 2,9 százalékra gyorsult szeptemberben éves szinten az augusztusi 2,7 százalékról – áll a belügy- és kommunikációs minisztérium pénteki közleményében.  
Makro / Külgazdaság Nem várt lazításról döntöttek Moszkvában
Privátbankár.hu | 2025. október 24. 14:22
Az orosz jegybank 50 bázisponttal, 17,0 százalékról 16,50 százalékra csökkentette az irányadó kamatot pénteken; szakértők a kamat szinten tartására számítottak.  
Makro / Külgazdaság Donald Trump úgy felhúzta magát egy reklámon, hogy befejezte Kanadával a tárgyalásokat
Privátbankár.hu | 2025. október 24. 13:56
Donald Trump amerikai elnök a Truth Social közösségi portálon helyi idő szerint csütörtökön közzétett üzenetében leállított minden kereskedelmi tárgyalást Kanadával egy szerinte félrevezető reklámkampányra hivatkozva, amelyben Ronald Reagan volt amerikai elnök kritikus véleményt fogalmaz meg a vámokról.  
Makro / Külgazdaság Már látszanak a repülőrajt jelei a gazdaságban
Privátbankár.hu | 2025. október 24. 12:35
Októberben közel két és fél éve a legjobb teljesítményt nyújtotta az euróövezet gazdasága az S&P Global Market Intelligence gazdaságkutató-intézet és a Hamburg Commercial Bank AG által közösen vezetett beszerzésimenedzser-index alapján.
Makro / Külgazdaság Elkészült az új ötéves terv Kínában: az egész világot érinteni fogják a változások
Privátbankár.hu | 2025. október 24. 12:18
Kína a következő, 2026 és 2030 közötti ötéves terv időszakában tovább kívánja bővíteni gazdasági nyitását, különösen a szolgáltatási szektorban.  
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG