|
| Donald Trump amerikai elnök. (Kép forrása: MTI/EPA/Jim Lo Scalzo) |
Az Oxford Economics szakértői Donald Trump amerikai elnök kereskedelempolitikai elképzeléseinek potenciális reálgazdasági hatásait modellező pénteki tanulmányukban kimutatták, hogy egyedül Mexikó 2015-ben 60 milliárd dollár értékben importált amerikai gépipari és elektromos berendezéseket. E termékcsoportok mexikói importja a két amerikai feldolgozóipari szektor teljes termelési értékének több mint 10 százalékát tette ki.
Ha az egyik nem kell, a másik sem
Az Oxford Economics londoni elemzői szerint ebből az következik, hogy ha az Egyesült Államok korlátozza például a személyautó-importot Mexikóból, az azonnal csökkentené a mexikói autógyárak működtetéséhez szükséges amerikai gépipari berendezések keresletét is.
A ház szerint függetlenül attól, hogy az amerikai kereskedelmi korlátozó intézkedésektől sújtott országok alkalmaznának-e megtorló lépéseket, az importköltségek emelkedése az amerikai feldolgozóipari szektor vállalatainak költség-versenyképességét is kikezdené, azzal arányosan, hogy e cégek a termelésükhöz használt részegységek mekkora hányadát szerzik be külföldről.
Várható lenne azonban, hogy az amerikai kereskedelmi büntetőintézkedésekkel célba vett országok maguk is hasonló ellenlépéseket tennének, és ez kétoldalú kereskedelmi háborúkhoz vezetne, amelyek a kereskedelemre intenzív mértékben ráutalt amerikai feldolgozóipari szektorokat érintenék a legsúlyosabban - áll az Oxford Economics pénteki elemzésében.
Nem olyan egyszerű, ahogy Trump gondolja
A ház szerint a negatív hatások ugyanakkor korántsem csak a kétoldalú kereskedelemben jelentkeznének. A cég londoni elemzői az iPhone okostelefon termelési modelljét hozzák fel példaként: e telefont Kínában szerelik össze, így kínai importnak minősül az amerikai kereskedelmi mérlegben. A tervezési tevékenység központja azonban az Egyesült Államok, a részegységek gyártása pedig szétterül egész Európában és Ázsiában.
| Trump mindjárt kirobbantja az amerikai-európai kereskedelmi háborút >>>> |
Ugyanez a modell érvényesül a legtöbb amerikai iparágban: a gépjárművektől az ipari berendezéseken át a vegyipari termékekig számtalan termékcsoport amerikai gyártója az egész világra kiterjedő beszállítói hálózatoktól szerzi be alapanyagait és részegységeit - áll az Oxford Economics tanulmányában.
Miért ez a két ország?
A ház szerint azonban a kereskedelmi adatokból kikövetkeztethető, hogy Trump miért Kínára és Mexikóra összpontosítja figyelmét. A cég kimutatása szerint az évi csaknem 2200 milliárd dolláros amerikai áruimport 21 százaléka - 463 milliárd dollár értékű termék - Kínából érkezik, Mexikó 294 milliárd dolláros tavalyi amerikai exportja pedig 13,4 százalékos részesedést jelentett a teljes amerikai importból.
Az esetleges amerikai-kínai kereskedelmi háború visszaható amerikai gazdasági kockázataira más nagy londoni házak is felhívták a figyelmet.
A Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő 2017-re szóló átfogó globális előrejelzésében felidézte, hogy Trump a mexikói importra 35, a kínai importra 45 százalékos vám kivetését helyezte kilátásba. Mivel azonban a teljes amerikai import csaknem 35 százaléka Kínából és Mexikóból érkezik, e büntetővámok valójában az amerikai fogyasztót terhelő adóként jelennének meg, felhajtva az inflációt, csökkentve ezáltal az amerikai reáljövedelmeket. Emellett Kína minden bizonnyal ellenlépéseket tenne, rontva az amerikai exportkilátásokat is - hangsúlyozták a Fitch Ratings londoni elemzői.
Tisza, Fidesz, Mi Hazánk Mozgalom a sorrend a kutatóintézet szerint. 
