4p
Ankarának egyre kevesebb a barátja és egyre kevesebb a pénze, valamint egyre komolyabb konfliktusba keveredik Washingtonnal, ezért a törökök most harmonizálni szeretnék a német viszonyt. 57 évvel az első török vendégmunkások megérkezése után az unokák integrációja sem tekinthető sikeresnek. Az imámok többsége nem tud németül sem, de többen kémkednek Ankarának.
Recep Tayyip Erdogan török államfő és felesége, Emine Erdogan egy autóban ül a berlini Tegel nemzetközi repülőtérre érkezésük után 2018. szeptember 27-én. (MTI/EPA/Clemens Bilan)

Erdogan elnök tegnap kezdte meg háromnapos hivatalos látogatását Németországban. Az önjelölt szultánnak nem lesz könnyű dolga a kétoldalú feszültségek enyhítésével: jelenleg öt német állampolgárt tartanak rács mögött politikai fogolyként török földön (további kettőt gesztusként a látogatás előestéjén szabadon engedtek) és egy éve az elnök még heves kampányt folytatott Merkel és a CDU ellen. De mivel Ankarának egyre kevesebb a barátja és egyre kevesebb a pénze, valamint egyre komolyabb konfliktusba keveredik Washingtonnal, a törökök most harmonizálni szeretnék a német viszonyt - nem utolsó sorban a gyors ütemben stagflációba süllyedő gazdaságuk megmentése céljából.

Menekül a fiatal török értelmiség

Egy török államcsőd és az ezzel járó politikai bizonytalanság Európa kapujában – megfejelve a török földön rekedt 3,5 millió szír menekülttel – nem érdeke Németországnak sem, így Berlin nyitottnak mutatkozik az előrelépésre. Márpedig Törökország negatív örvényben van, az országból menekül a fiatal értelmiség, 2017-ben 42.5 százalékkal haladta meg a számuk a 2016-os adatot. A kivándorlók 42 százaléka a 25-34 éves korosztályhoz tartozott és 57 százalékuk az öt legnagyobb török városból távozott sietve Nyugat felé.

A látogatás mélyen felkavarja a német politikai osztályt és a közvéleményt abban az országban, ahol 3,5 millió ember vezeti vissza gyökereit Törökországba. Erdogan látogatásának pedig éppen az egyik fő célja a közvetlen kapcsolattartás a jelentős létszámú AKP-szavazótáborral. A június 24-i török általános választásokon Erdogan iszlamista AKP pártja az összes szavazatok 52 százalékát kapta – de a németországi törökök 64,8 százaléka szavazott rá, a Ruhr-vidéki Essenben pedig egyenesen 76,3 százaléka. Mindenesetre a részvételi arány csupán 47 százalékos volt, amin lehetne javítani.

Az én vezetőm Erdogan!

Még a mostani látogatás bejelentése előtt Németországban komoly közéleti vitát szült az, hogy Erdogan korábban felszólította a németországi törököket: ne illeszkedjenek be a német társadalomba. Ez a feszültség pedig idén nyáron a katasztrofálisra sikeredett focivébé-szereplés során csúcsosodott ki, amikor a nemzeti válogatott két, török nemzetiségű tagja Erdogannal fényképezkedett. A Mesut Özil-sokkot követő politikai viharban világosodott meg csak a német közvélemény számára, hogy az országban több százezer olyan török származású német állampolgár él, akik Erdogant és nem Merkelt tekintik vezetőjüknek.

Ha pedig 57 évvel az első török vendégmunkások megérkezése után azok unokáinak integrációja sem tekinthető sikeresnek, akkor mi lesz azzal az egy millió közel-keletivel és afrikaival, akik 2015 óta árasztották el az országot? Azok és unokáik integrációja egyáltalán reális célként fogalmazható meg? A választ egyre többen kezdik sejteni Németországban, nem véletlenül második legerősebb párt már az AfD és nem véletlenül farolt ki a CDU frakciója a napokban Merkel mögül.

Imámok és kémek

Valóban, a Münsteri Egyetem 2016-os felmérése szerint a németországi törökök értékrendje igencsak elüt a többségtől. 47 százalékuk számára fontosabb az iszlám elveinek, mint a német törvényeknek a tiszteletben tartása. A megkérdezettek harmada egyenesen úgy véli, hogy a muszlimoknak vissza kellene térniük a Mohamed próféta korában létező társadalmi rendszerhez. Minden ötödik válaszadó úgy gondolja, hogy a Nyugat által az iszlámra jelentett veszély indokolja az erőszakot, 7 százalékuk pedig jogosnak tartja az erőszak alkalmazását az iszlám terjesztésének céljából.

Erdogan németországi látogatását Kölnben fejezi be, ahol stílszerűen egy mecsetet fog átadni, amelynek működtetését majd a Ditib nevű török állami vallási szervezet végzi. A kölni főpolgármester tüntetőleg távol marad az eseménytől. A 900 németországi török mecset és iszlamista szervezet imámjait a Ditib Törökországban képzi, többségük pedig nem ismeri a német kultúrát és a nyelvet sem. Többen közülük viszont Ankarának végeznek politikai hírszerző tevékenységet.

Káncz Csaba jegyzete

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Mégis, mi van most a forinttal?
Privátbankár.hu | 2024. március 29. 10:40
Erősödést ért el a forint a hétfőhöz képest, de azért még van mit ledolgozni. 
Makro / Külgazdaság Németország viheti rosszba a magyar gazdaságot, kritikát kapott a kormány
Privátbankár.hu | 2024. március 29. 09:29
Utólag úgy látszik, nem volt okos döntés az elmúlt másfél évtizedben az Orbán-kormányok részéről, hogy teljesen kiszolgálták a Magyarországon megtelepedett német autógyártókat.
Makro / Külgazdaság Magyarország kétségbeejtő helyzetbe kerülhet hamarosan az orosz energiafüggősége miatt?
Privátbankár.hu | 2024. március 29. 08:09
Az év második felében keményebbé válhat az Oroszországgal szembeni uniós szankciópolitika, mivel akkor már csak Magyarország lesz kiszolgáltatott az orosz energiahordozóknak  – véli Peter Zeihan amerikai geostratégiai szakértő.
Makro / Külgazdaság Jön az uniós pénz, több mint 155 milliárdra pályázhatnak a hazai kis cégek
Privátbankár.hu | 2024. március 28. 16:46
Megjelent és április végétől rendelkezésre áll a hazai mikro- és kkv-k részére az európai uniós forrású KKV Technológia Plusz Hitelprogram, amely nulla százalékos kamat mellett kínál kedvező finanszírozást új fejlesztésekre és értéknövelő beruházásokra – közölte a Magyar Fejlesztési Bank (MFB).
Makro / Külgazdaság Lenyűgöző videó került elő Varga Judit, Rogán Antal és Gulyás Gergely közös múltjából
Privátbankár.hu | 2024. március 28. 12:48
Magyar Péter vádjainak fényében a szereplők minden egyes arcrándulása egészen új értelmezést nyer.
Makro / Külgazdaság Valamit már mondott az ügyészségnek Varga Judit - kihallgatták a hangfelvétel ügyében
Privátbankár.hu | 2024. március 28. 10:56
Elárulta az ügyészség, hogy berendelték a volt igazságügyminisztert a Magyar Péter vádjai kapcsán indult eljárás során.
Makro / Külgazdaság Hszi Csin-ping nem hagyja magát
Privátbankár.hu | 2024. március 28. 09:06
És a kínai fejlődést sem engedi megállítani. Erről is beszélt a kínai vezető a holland miniszterelnökkel történt találkozója után.
Makro / Külgazdaság Végre egy jó hírt is kapott Orbán Viktor, itt vannak a friss adatok
Privátbankár.hu | 2024. március 28. 08:30
A bruttó átlagbér már 600 ezer forint felett jár, 14,6 százalékos növekedéssel.
Makro / Külgazdaság Kitalálja, milyen nevek nem hangzottak el Varga Judit közel kétórás interjújában?
Privátbankár.hu | 2024. március 28. 07:16
Sokat beszélt, de a lényegről kevesett mondott a volt miniszter.
Makro / Külgazdaság Orbán Viktor váratlanul felhívta Szijjártó Pétert, miközben interjút készítettünk a külügyminiszterrel
Csabai Károly - Wéber Balázs | 2024. március 27. 16:22
Nagyinterjút adott a Privátbankárnak a külgazdasági és külügyminiszter.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG