A vasútnál elmarad a sztrájk, a pedagógusokat engedményekkel elégítené ki a kormány, egyedül a Volán-társaságoknál van készülődés. Röviden március végén így néz ki a társadalmi elégedetlenség. Ugyanakkor a kormánynak nem sikerült minden konfliktusforrást ártalmatlanítania, de egyenlőre elkerülte egy nagyobb sztrájk lehetőségét.
 |
| Pedagógustüntetés a Kossuth térnél. MTI Fotó: Marjai János |
A Policy Agenda elemzése szerint február elején készített elemzésében még azt írta, „Időben a következő lépés a közlekedési ágazat lesz (MÁV, Volán), ahol ténylegesen letehetik a munkát a dolgozók (a sztrájktörvény adta kereteken belül), és megmérhetik, hogy mit képesek ezzel kikényszeríteni a cégből, és rajta keresztül a kormányból. Ha az ország életére kiható sztrájkot képesek szervezni a szakszervezetek, az nyilvánvalóan lökést ad a pedagógusoknak, a szociális szférában és az egészségügyben dolgozóknak is.
Azóta a kormánynak sikerült megállapodást elérni a legveszélyesebb területen a MÁV-nál. A 3 százalékos béremelést elfogadták a szakszervezetek, bár érezhetően magyarázkodásra kényszerítette őket a tagság. Ez a Policy Agenda szerint alapvetően kihatott a tiltakozások több szereplőjére is, akik megosztottá váltak abban, hogy a társadalmi szolidaritás meddig terjed ki.
|
társadalmi csoport mérete |
érintettek száma |
jelen állapot |
sztrájk valószínűsége (február eleje) |
sztrájk valószínűsége (március vége) |
|
közoktatásban dolgozók |
kb. 190 ezer közalkalmazott (ebből 130 ezer fő a KLIK alkalmazottainak száma) |
két sztrájkbizottság is működik, a nagyobbik szakszervezet megkezdte a sztrájk előkészítését |
közepes |
érdemi nem várható, csak vadsztrájk |
|
egészségügyben dolgozók |
kb. 100 ezer közalkalmazott |
nincsen sztrájkbizottság, kisebb demonstrációk vannak |
nem várható |
nem várható |
|
MÁV-csoport dolgozói |
kb. 38 ezer munkavállaló |
még nem alakult meg a sztrájkbizottság, február 20-ig adtak határidőt a szakszervezetek a megegyezésre
|
magas |
megállapodással zárult |
|
Volán-társaságok dolgozói |
kb. 18.5 ezer munkavállaló |
sztrájkbizottság alakult, február 28-ig adtak határidőt a megállapodásra |
magas |
magas |
|
szociális szféra |
kb. 60 ezer közalkalmazott |
sztrájkbizottság alakult tavaly ősszel |
alacsony |
nem várható |
|
Miskolci Városi Közlekedés Zrt. dolgozói |
kb. 800 munkavállaló |
sztrájk kezdődött |
folyamatban |
megállapodással zárult |
|
BKV dolgozói |
kb. 12 ezer munkavállaló |
sztrájkbizottságot alakított az egyik szakszervezet |
közepes |
nem várható |
|
vízügyi közszolgáltatásban dolgozók |
kb. 6 ezer munkavállaló |
nincsen sztrájkbizottság, március 22-re demonstrációt helyeztek kilátásba |
nem várható |
nem várható |
|
villamosenergia-ipar |
kb. 12 ezer munkavállaló (nagyobb cégeknél) |
nincsen sztrájkbizottság, a tárgyalások megakadtak |
- |
alacsony
|
A kormány utolsó pillanatban kapcsolt, és hatalmi szempontból komolyan vette a társadalmi elégedetlenséget, és próbálja kezelni a helyzetet. Jelen pillanatban nem látszik, hogy az egyes ágazatok követelései összeállhatnának egy mozgalomba. Az pedig elképzelhetetlen, hogy a pedagógusok vadsztrájkja mögé odaállnának a versenyszférában dolgozók.
Az ügy, amiben a kormány meghátrálásra kényszerült
Az elmúlt hónapok tiltakozásai megmutatták, hogy miképpen tudnak összekeveredni a szakpolitikai követelések, és az általános kormányellenes elégedetlenség. Éppen emiatt nem lehet meghatározni az elérhető minimális célokat, és emiatt szakadnak szét ezek a mozgalmak. A közoktatás terültén indult tiltakozás egyértelműen szakmai indíttatású volt, és a „mostani helyzet nem jó, változtassatok” karakterből indult ki.
Ehhez érezhetően komoly társadalmi támogatottságot is kapott, amelynek politikailag a kormányra nézve legkárosabb pontja a szülő-gyerek sztrájk volt (egy napra a tiltakozó szülők nem engedték iskolába a gyereküket). Ez ugyanis „bevitte” a politikát azokba a háztartásokba is, ahol amúgy nem követik nyomon a kormány-ellenzék ütésváltásokat. A szülők otthon mérlegelték, hogy tényleg jó-e a mostani oktatási rendszer, mernek e tiltakozni, vagy félnek a bosszútól. Ez pedig sokkal károsabb volt a kormányzat és a kormánypártok számára, mint egy 50 ezer fős tüntetés Budapesten.
A tiltakozás azóta érezhetően két mederben folytatódik tovább. A radikálisabb vonal vadsztrájkot szervez, a mérsékeltebbek (köztük a szakszervezetek) alternatívát ugyan nem nyújtva, de tompítani igyekeznek a feszültséget. Ezáltal gyengült az egész mozgalom ereje, miközben a kormány azt a képet sugározza magáról, hogy gesztusokat tesz, és jelentősen átalakítja a közoktatási rendszert.
A radikálisabb vonal olyan követeléseket fogalmazott meg, amelyek lehetetlenné teszik velük a megegyezést. Ezáltal az elégedetlenség lezárása részükről sikerrel nem lehetséges. Miközben a mérsékeltebb vonal fél a szakmai alapon való megegyezésről (árulónak tartanák őket), és emiatt nem tud beleállni teljes szívvel a tárgyalásokba sem. A kormány ezt az űrt kihasználva saját közegével egyeztet.
Sztrájkkal nem lehet semmit elérni?
A pedagógusok vadsztrájk kezdeményezése kapcsán megint felerősödöttek azok a követelések, hogy lazítani kell a sztrájktörvényen, amely lehetetlenné teszi az érdemi munkabeszüntetést. Valójában országosan egyetlen szakszervezet sem tesztelte a törvényt. Ahol helyi szinten került sor sztrájkra (Miskolcon a helyi tömegközlekedési társaságnál) ott végül megállapodással zárult a konfliktus.
Ezért félreértés lenne azt mondani, hogy a sztrájk hiányának oka csak a jogi környezet. Ennél talán sokkal fontosabb, hogy egy ágazati konfliktus hamar politikai konfliktussá válik (így akarja a kormány és az ellenzék is). Ezáltal már nem csak az adott szakmai kérdésről, területről van szó, hanem a kormány általános megítéléséről. A tiltakozók egy része pedig nem abban érdekelt, hogy lemondjon a kormány, hanem hogy változtasson az adott ügyben.
A szakszervezetek is éppen emiatt nem képesek megmozdítani akár szolidaritás alapon a tiltakozásukat, mert az átpolitizálódott helyzet nekik sem kezelhető a tagságuk politikai heterogenitása miatt. A kormánynak ebben a helyzetben azaz érdeke, hogy folyamatosan erősítse azt a benyomást, hogy nem szakmai a tiltakozás, hanem politikai céljai vannak.
Címlapon
Sosem látott árvíz jöhet Magyarországon – hogyan védjük meg értékeinket?
Szakértők szerint idén akár az elmúlt évek legnagyobb árvizére számíthatunk, a rekordmennyiségben felhalmozódott hó és az enyhe időjárás miatt felgyorsult olvadás következtében. Bár a szakértők óvatos feltételezésekbe bocsátkoznak csak, a biztosítók figyelmeztetik a lakosságot: érdemes még most átnézni és frissíteni a biztosítást, hogy badott esetben garantáltan fizessen a biztosító.
- Sosem látott árvíz jöhet Magyarországon – hogyan védjük meg értékeinket?
- Új híd épül a Dunán – elképesztően jól néz ki
- Van olyan autó-átalakítás, amiért azonnal jár a bírság
- Furán viselkedik a laptopod akkumulátora? Lehet, hogy neked is kicserélik
- Már nem Castro Kuba elnöke
- Nem várt hírrel robbantott az őrült diktátor: mégsem pusztul el a világ?
- Túlélni a tavaszt: biztos tippek a fáradtság ellen
- Tombol a tavasz – de mikor csap le a jégeső?
- Anglia a birodalmi múltba réved és légvárakba kapaszkodik
További cikkek
-
Nem várt hírrel robbantott az őrült diktátor: mégsem pusztul el a világ?
Egy ügyesen csomagolt bejelentést tett Kim Dzsongun: leállnak az észak-koreai atomkísérletekkel, még a kísérleti telepet is bezárják - a koreai diktátor határozott üzenetet küldött a közelgő csúcstalálkozók előtt. Nagyon régen volt már olyan, hogy távolodott a nukleáris háború réme, nem csoda, ha a fél nyugati világ reménykedve tapsol a bejelentésnek. Tovább
-
Komoly hiányosságok: szinte senki sem védi rendesen a dolgozóit?
Az NGM jelentése alapján a munkáltatók döntő többségénél találtak valamilyen hiányosságot. Tovább
-
A Facebook válságkezelést tanulhatna a Starbuckstól
A két ikonikus cég botrányba keveredett, az egyik lassan és bizonytalanul reagált, a másik gyorsan és határozottan intézkedik. Tovább
-
Csúcson az olajár és az amerikai hozamok
Tegnap újabb, közel négy éves csúcsra emelkedett az olajár, miközben az amerikai állampapírok hozama ugyancsak több éve nem látott szintre emelkedett. Tovább
-
Megvannak a tervek: akadálymentesítik a 3-as metrót
Pár év múlva szinte mindenhol ferdepályás felvonók lesznek. Tovább
-
Anglia a birodalmi múltba réved és légvárakba kapaszkodik
London erősíti az észak-európai biztonságpolitikai tengelyt, amely a brit szigetektől a Baltikumig húzódik. Tovább
-
Mikor kezdődik a Lánchíd felújítása? Mi lesz a városnéző buszokkal?
Ezekről a kérdésekről is tárgyal jövő héten a Fővárosi Közgyűlés. Tovább
-
Pozitívra javította Csehországot a Moody's
Pozitívra javította az eddigi stabilról Csehország államadós-besorolásának kilátását pénteken a Moody's Investors Service. Tovább
-
Már nem Castro Kuba elnöke
A rendszeralapító Fideltől öccse, Raul vette át a posztot, de most már ő is 86 éves lett, ideje volt egy ifjabb elnököt keresni. Tovább
-
Varga: ezt tervezi a kormány a következő években
A gazdaságpolitikai célok változatlanok maradnak, továbbra is fontos szempont a stabil gazdasági övekedés és a bankrendszer megerősítése. Tovább
-
Az orosz pilótákon állna bosszút Amerika?
A Kreml szerint szándékosan akadályozzák az orosz pilóták vízumigénylését, ami gondot okozhat a légi forgalomban a két ország között. Tovább
-
Váratlan fordulat: átneveztek egy országot
A dolog pikantériája, hogy Afrika utolsó abszolút monarchiáját nevezték át. Tovább
-
Nagy pókerjátszma Irakban - az oroszok elveszik Kurdisztánt?
Oroszország nemcsak Szíriában aktív, az iraki Kurdisztánban is megvetette a lábát, befolyásra tett szert olajipari szerződésekkel. Tovább
-
Esély sincs önálló oktatási minisztériumra?
A szakszervezet szerint szükség lenne rá. Tovább
-
Autónepperekre csaptak le: így csaltak el rengeteg pénzt
Akár 10 évet is kaphatnak. Tovább
-
Valami nagyon furcsa készül: mi köze a franciáknak a spanyol választáshoz?
Jó eséllyel barcelonai polgármester-jelölt lehet egy volt francia miniszterelnökből. Tovább
-
Padlógázzal a falnak - Törökország iszlamista állammá alakul
Erdogan még azelőtt be akarja söpörni az új mandátumot a szükségállapot árnyékában, mielőtt a túlhevült gazdaság rohamos lassulásnak nem indul. Tovább
-
Lázár János befejezi: nem akar miniszter lenni
Visszavonulására Hódmezővásárhelyre már Orbán is tett utalást pénteki rádióinterjújában. Tovább
-
Bombát találtak a berlini főpályaudvaron
Lezárták és kiürítették az épület környékét, amíg hatástalanítják a világháborús bombát. Tovább
-
Van még szufla a gazdaságban - ennyivel nőhet a fizetésünk
Az elemzők szerint van még tér a béremelésre. Tovább
Utánajártunk
Privátbankár Árkosár
Hírlevél
Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:
Exkluzív interjúk
-
Az önmegsemmisítő olajrali ellenére 37 százalék hozam egy év alatt – Hosszú Ferenc
-
Mindig feltűnnek különlegesen tehetséges alapkezelők – Boér Levente
-
Már ne a kötvények körében keressük a jó hozamokat – Kovács Mátyás
-
Megújuló energia: több százmilliárdos boom jöhet Magyarországon - Kovács Domonkos
-
Ne csak a hozamokat figyeljék, a kockázatokat is! - Schuszter Péter
-
Ázsiáig viszik a magyar kacsát, a céget talán a tőzsdéig – Szabó, Mihaletzky
-
Nem csak a bankok érdeke: rajtunk is múlik a felelős hitelezés - Szirmák Botond
