|
| Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök, Forrás: EPA |
A héten politikai szinten hozzák meg a végső döntést. A Reuters összefoglalta, hogy várhatóan milyen feltételeket támasztanak a hitelezők a segélyért cserébe.
Komoly elvárások
Egyebek mellett az elsődleges - az adósságszolgálat nélkül számított - költségvetésben többletet kell elérni 2016-tól. Idén még a hazai össztermék (GDP) 0,25 százaléka lehet a hiány. Jövőre viszont a GDP 0,5 százalékának, 2017-ben 1,75 százalékának, 2018-ban 3,5 százaléknak megfelelő többletet várnak el a hitelezők. A megállapodást arra alapozzák, hogy a görög gazdaság 2,1-2,3 százalékkal zsugorodik az idén, jövőre 0,5 százalékra lassul a visszaesés, 2017-ben pedig már 2,3 százalékkal nő a gazdaság.
Van, amit meg kell tenni
Viszont több intézkedést kell elfogadni azelőtt, hogy megkezdődhessen a hitelfolyósítás. Ezek között találhatóak valószínűleg a rossz banki hitelekkel kapcsolatos új törvények, a gázpiac liberalizálása, az 50 milliárd euró vagyont kezelő független vagyonkezelő alap felállítása, amely az összeg háromnegyedét a bankok feltőkésítésére és adósságcsökkentére fordítja.
További feltétel az adókedvezmény eltörlése azoknál a mezőgazdasági termelőknél, akik államilag támogatott áron szerzik be az üzemanyagot, illetve az adóbehajtás megszigorítása, valamint az évi 50 ezer és 100 euró közötti jövedelemmel rendelkezők esetében a "szolidaritási adó" 4 százalékról 6 százalékra történő emelése.
Határidőket is kapnak
A hitelmegállapodás várhatóan pontos időpontokat jelöl meg egyes intézkedések végrehajtására. Így például a nagyratörő nyugdíjreform, a boltok vasárnapi nyitvatartási szabályainak átalakítása, a tej és pékáru árusítás, továbbá a gyógyszertárak birtoklásának újraszabályozása esetén, illetve az elektromos hálózat privatizációja, a kollektív szerződéshez való jog, a sztrájkjog és a tömeges elbocsátások szabályainak felülvizsgálata területén.
„Szükség esetén minden országot be kell vonnunk ezen ernyő alá” – mondták a török vezetés. 
