Varga-csomag: bukhat a tanári fizetésemelés, veszélyben a stadionok
Magyarország újabb lépéseket tesz, hogy az Európai Bizottságot meggyőzze, 2014-ben is tartani tudja majd a 3% alatti hiányt, az ehhez szükséges lépéseket ma Varga Mihály, nemzetgazdasági miniszter jelentette be. A költségvetési zárolásnak a pedagógusi életpályamodell is áldozatául eshet, a presztízsberuházásokat csak a végső esetben állíthatják le, de jöhet akár a tranzakciós illeték emelése is. Így csomagol Varga Mihály - részletek és háttér.
Varga Mihály és Orbán Viktor: bő egy hét alatt kellett előkeríteni 150 milliárdot
A gazdasági miniszter szerint a Bizottság prognózisa "méltánytalan", de Magyarország ki akar kerülni a deficiteljárásból (EDP), ezért újabb lépésekre készek, hogy a hiány tartható legyen. A kormány továbbra sem bírálja felül előrejelzéseit. Varga szerint Brüsszel több elemet nem vett figyelembe előrejelzésénél, ezek:
a nominális ellátások szinten tartás (közszféra bérbefagyasztása, ez az NGM szerint 20 milliárddal javítja az egyenleget)
hatékony adóintézkedések (beszedés), csökken a szürke és fekete gazdaság
az elmúlt években több lépcsőben az önkormányzati szférában komoly eredményeket ért el a kormány, tavaly már nem is rontották az egyenleget az önkormányzatok például
Beindítja a fűnyírót Varga
"Nincs szükség"
"A további kiigazító lépések szükségtelenek" - mondta Giró-Szász András kormányszóvivő a sajtótájékoztató felvezetéseként.
Varga Mihály "három körben" javasol kiigazító lépéseket, hogy Brüsszelt meggyőzze.
Első körben a költségvetés alfejezeteit érintő 92,9 milliárdos zárolást rendelnek el 2013-2014-ben. A zárolás fűnyíróelv szerint minden egyes államigazgatási szervet, tehát minisztériumot, alkotmányos intézményt érint majd. Kivételt képez az EMMI alá tartozó 17, főleg szociális ügyekkel foglalkozó szerv, alapítvány. Varga szerint ez csak az igazgatási kiadásokat érinti, takarékosabb működésre ösztönzik az állami szerveket.
Amit Varga nem mondott ki: veszélyben a pedagógusok életpályamodellje
Varga Mihály
Veszélybe kerülhet így a pedagógusi életpályamodell bevezetése, vagyis a tanárok fizetésemelése. Ez ugyanis nem volt betervezve, ha jól ment volna költségvetésnek és nem kell felhasználni a tartalékot, akkor ebből finanszírozták volna, a mostani bejelentés egyértelműen azt jelezi, hogy csökkent az esélye a pedagógus életpályamodell bevezetésének.
Épülnek-e stadionok, miközben az államigazgatás spórol?
Privátbankár-elemzés a megszorításokról
Alig több mint fél évtized alatt több mint 3 ezer milliárd forinttal csökkent az állami kiadások reálértéke. Az egészségügy finanszírozása 500 milliárd forinttal, az oktatásé 600 milliárd forinttal zsugorodott, ami azt jelenti, hogy mindkét terület harmadával kevesebb pénzből gazdálkodhatott 2012-ben, mint 2006-ban. A megszorítások eredményeképpen közelebb kerültünk a régiós átlaghoz, sőt egyes számítások szerint a kamatfizetések nélkül már kevesebbet költ a magyar állam, mint szomszédjai - milyen árat fizettünk ezért? Tovább a cikkre >>>
Ha ez sem lenne elég, a kormány több, már futó beruházás költségvetési támogatását leállíthatja, ez azt jelenti, hogy vagy elzárják a pénzcsapokat és folyó kiadásokból nem fogják ezeket finanszírozni, vagy egyéb állami vagyontárgyak vagy vagyoni jogok értékesítéséből pénzelhetik ezeket. Ha a gazdasági kilátások nem javulnak, vagy leállhatnak a kormány presztízsberuházásai, a stadionfejlesztő-programok vagy a Kossuth tér átépítése is (erre amúgy épp most szavaztak meg újabb 7,2 milliárdot a már meglévő 20 milliárdos keret mellé), vagy más forrásból kell ezeket finanszírozni. Varga szerint ez leginkább 2014-ben kerülhet elő. A beruházások leállítása érintheti a Pest megyei Bíróság épületének rekonstrukcióját és a debreceni református oktatási intézmények felújítását is.
Üzenet: újra elővehetik a multikat és a bankokat
Varga szerint ez a két lépés önmagában 150 milliárdos egyenlegjavítást jelent. Mint mondta, reményei szerint csak a zárolás elegendő lehet ahhoz, hogy meggyőzze Brüsszelt. A kormány vészforgatókönyve a harmadik kör lehet, itt pedig teret kaphat az unortodoxia: emelhetik a tranzakciós illetéket (ez ebből remélt bevételhez képest az eddig befolyt összeg igen alacsony), az energiaszektorra és bankokra kirótt terheket is "újragondolhatják". Nem árt azonban megjegyezni, hogy az év végéhez közeledve adóemeléssel egyre kevésbé javíthatja az egyenleget a kormány.
A kiigazítás bruttó hatása (milliárd forintban). Forrás: NGM
Fokozatosan lépnek
A gazdasági miniszter szerint a lépéseket fokozatosan vezetik be, ha szükség van rájuk. A zárolást elrendelik már most, Varga reményei szerint így a többi lépésre nem is lesz majd szükség. Mint mondta, a brüsszeli prognózisból kiindulva idén a GDP 0,3%-át kitevő kiigazítást terveztek be, jövőre a legrosszabb esetben is 0,5%-os megszorításra lehet szükség, ami a felvázolt intézkedési tervvel elérhetőek. A kormány álláspontja továbbra is az ugyanakkor, hogy idén és jövőre is tartható a 3 százalék alatti hiány - plusz intézkedések nélkül is.
A kormány ma az Európai Bizottságot is értesíti ezekről, jövő hét kedden pedig az Ecofin-ülésen az európai pénzügyminiszterek is megismerkedhetnek a csomaggal. A tárca ennek részleteiről a Bankszövetségnek már beszámolt.
Magunk mellé kell állítani az előrejelzéseket is, a tények nem elegendőek - így jutottunk el az első Varga-csomagig
A tényszámok egyelőre Magyarország mellett, de ahhoz, hogy a deficit-eljárásból kikerüljünk, a brüsszeli prognózisoknak is mellettünk kell állnia - így foglalható össze az elmúlt bő egy hét, a tanulságot levonta a kormány is. Hiába a "bestseller-gyanús" konvergencia-program, május elején Olli Rehn, az EU pénzügyi biztosa azt mondta, Magyarországnak további lépéseket kell tennie, hogy kikerüljön a 9 éve tartó deficiteljárás alól.
Varga Mihály május 3-án még azt nyilatkozta az Európai Bizottság tavaszi prognózisa kapcsán, hogy a kormány felmérte a költségvetés negatív és pozitív kockázatait, nincs szükség újabb kiigazításra, legfeljebb olyan lépésekre, amit a kormány "saját hatáskörén belül" is meg tud hozni. A miniszter ezzel nyilván arra utalt, a tavaly októberihez hasonló megszorításokra nem lesz szükség. Tegnap a kormányfő mégis egy csomag összeállítására kérte fel Varga Mihályt.
Az EU nagyjából 30 milliárdos kiigazítást vár el saját előrejelzése alapján - hogy ezt a magyar kormány miként lépi meg, arra Brüsszel - a politikusi nyilatkozatok ellenére - nem adott sem ajánlást, sem konkrét ukázokat nem fogalmazott meg. A kormányfő ennél jóval nagyobb, egy 110-130 milliárdos kiigazító csomag összeállítását kérte miniszterétől.
A Bizottság negyedévvel korábbi prognózisát amúgy javította, mind a deficit, mint pedig a várható növekedést tekintetében, a vita a 2014-es hiányszámon van - ennek érdekében kell lépéseket tenni. Ebben az ügyben a legfontosabb, hogy a kormány lép, hiszen Budapest és Brüsszel ma már csak tizedszázalékokon vitatkozik.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
A vagyonvisszaszerzés lehetőségéről, az új Fidesz-frakció friss tagjairól és nagy hiányzóiról, a „poloskázás” miatti bocsánatkérésről, illetve az eddigi kormánypropaganda háttérbe szorulásáról is beszélgetett az ATV Egyenes Beszéd című műsorában kollégánk, Dobos Zoltán Rangos Katalinnal és Rónai Egonnal.
Az Egyesült Arab Emírségek kilép a Kőolajexportáló Országok Szervezetéből (OPEC), valamint az OPEC+ -ból is – közölte kedden az emírségek energiaügyi minisztere.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa a várakozásoknak megfelelően 6,25 százalékon hagyta az irányadó rátát a választások utáni első kamatdöntő ülésén. A 15 órakor kezdődő sajtótájékoztatón Varga Mihály jegybankelnök a monetáris politikai irányvonalai mellett számos kérdést kapott a legfontosabb aktuálpolitikai kérdésekkel és a Tisza gazdasági ígéreteivel kapcsolatban is.
A Tisza-kormány elkötelezett az euró bevezetését illetően, a leendő pénzügyminiszter, Kármán András szerint 2030-ra elérhetőek a csatlakozás feltételei. Hogy milyen hatása lehet a magyar gazdaságra ennek, arról munkatársunk, Király Béla beszélt az ATV Start műsorában. Az euróbevezetés mellett a Tisza agrárprogramjának központi eleme, a zöldségek és gyümölcsök áfacsökkentése is terítékre került.
Egységes tervvel állhat az Európai Parlament a tagállamok állam- és kormányfői elé: elfogadták az MFF-jelentést. Az ellentét azonban nem csak a Parlament és a Bizottság között éleződött ki, a pártcsaládok is eltérő irányba húznak.
Szlovákia pénteken beadta panaszát az Európai Unió bíróságához az orosz gáz importját tiltó és az orosz kőolaj behozatalának leállítására való felkészülést előirányzó, idén januárban hozott uniós döntés miatt – jelentette be Boris Susko szlovák igazságügy-miniszter közösségi médiaplatformján kedden.
Első kamatdöntő ülését tartotta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa az április 12-i választás és a Tisza Párt kétharmados győzelme óta. A jegybank a politikai változás ellenére nem módosított a 6,25 százalékon álló alapkamaton.
Az Európai Parlament azt szeretné, ha még ebben az évben véglegessé válna az Európai Unió 2028 és 2034 közötti költségvetése. A tervei azonban nagyságrendekkel többe kerülnének, mint az Európai Bizottságé. A legnagyobb különbség a mezőgazdasági támogatások és a felzárkóztatáshoz szükséges források területén van, amelyeket a Bizottság jelentősen visszavágna a versenyképességre hivatkozva.
2026 első negyedévében az előzetes adatok alapján 131 milliárd forint adózott eredményt jelentett a hitelintézeti szektor. 
