|
| A muszlim érdekeket védő Partiet Nyans vasárnapi alakuló gyűlésére hívják a svédeket a szórólapokkal. Forrás: Facebook |
Négy év telt el a nagy európai migráns- és menekültválság kitörése óta, és bár a téma lekerült a címlapokról, érdemes egy pillantást vetnünk a főbb érintett országokra. A francia elnök a napokban kifejtette azon szándékát, hogy a párizsi parlament vitassa meg a bevándorlás kényes kérdését, visszatérve kedvenc témájához: a haladó erők és a nacionalisták ellentétéhez. Macron azzal indokolja elhatározását, hogy végre szembe kell nézni a helyzettel, mert a jelenség nagy tömegeket sodort a szélsőjobb felé az eltelt időszakban. Bár az EU-ban napjainkban ötödére esett vissza a menekültek és migránsok száma 2015-höz képest, ám Franciaországban ugyanebben az időszakban kétszer annyian kértek menedéket.
Új iszlamista pártok
Zsidó szervezetek azonban már kongatják a vészharangot és szerintük Európában az antiszemitizmus új formáját képviselik a beáramló muszlim tömegek hátán újonnan létrejövő iszlamista pártok. A legnagyobb sikert eddig a hollandiai Denk nevezetű alakulat tudta felmutatni, amely 2017-ben bekerült a parlamentbe is. A Denk programjának az alapeleme, hogy nem fogadja el a holland kultúrát dominánsnak az országban.
Svédországban most vasárnap alakul meg az Árnyalat Párt (Partiet Nyans) a muszlim érdekek védelmére, amely az iszlamofóbiát bűncselekménynek nyilváníttatná és a svéd alkotmányban kisebbségi státuszt követel a muszlimok számára. Ez már az ország második iszlamista pártja lesz, hiszen az elsőt, a Jasin pártot éppen a napokban jegyezték be a svéd hatóságok. A pártokat kiváló időzítéssel alapítják, hiszen jelenleg a lakosság 8 százaléka muszlim, de az előrejelzések szerint húsz éven belül kisebbségbe fognak kerülni azok, akik nem bevándorló szülők gyermekei. Azt, hogy ez várhatóan milyen politikai földrengést fog előidézni az egykori vikingek földjén, jól mutatja, hogy a svéd muszlimok 52 százaléka szerint a saría (iszlám) törvénykezés felette áll a svéd törvényeknek.
Az utóbbi évtizedek nyitott ajtók politikája nemcsak a demográfiai, hanem egyben Svédország bűnügyi térképét is teljesen átrajzolta: a 2017-es rendőrségi jelentés 61 no-go zónát sorol fel, amelyben 200 bűnözői csoport működik, mintegy 5000 bűnözővel. Az elmúlt időszakban ezek a csoportok egyre gyakrabban használnak gránátokat bűncselekményeik elkövetéséhez – a nyáron Linköping városában, a múlt hétvégén pedig Lund-ban voltak nagyobb robbantások.
Stockholmban idén az év első nyolc hónapjában 70 lövöldözés történt és napi átlagban 5 nemi erőszakos cselekményt jelentenek be. 2012 és 2017 között a nemi erőszak vádjával elítéltek 58 százaléka külföldi születésű volt. A kontrollálatlan bevándorlás és a bűnözési hullám életre keltette az erőszakos szélsőjobboldali csoportokat is, ráadásul a neonáci Északi Ellenállási Mozgalom egyes tagjai katonai kiképzést kapnak Oroszországban.
Felhorgadó norvég és német szélsőjobboldali terror
A muszlim közösség létszáma robbanásszerűen nőtt Norvégiában is. Míg a muszlimok száma 1980-ban 1006 főt tett ki, addig napjainkra az 5,2 milliós ország lakosságának 5,7 százalékát teszik ki. A szélsőjobboldali terror itt is megjelent, a múlt hónapban egy 21 éves norvég rohant le egy mecsetet és nyitott tüzet, inspirálva a 2011-es Breivik-féle tömeggyilkosság által és a közelmúltbeli incidensektől Új-Zélandon és El Pasóban. A bevándorlás-ellenes norvég Haladás Párt megkérdőjelezi az integráció sikerességét és véres kardként mutatja föl azokat a statisztikákat, amelyek szerint a második generációs muszlimok az országban több bűntettet követnek el, mint a szüleik generációja.
|
| Káncz Csaba |
Németországban sem megy zökkenők nélkül a muszlim bevándorlók beilleszkedése a társadalomba, különösen, hogy a friss statisztikák szerint az integrációs kurzusok résztvevőinek több mint ötöde analfabéta. Az viszont már masszívan nemzetbiztonsági kérdés, hogy August Hanning, a német hírszerzés egykori vezetőjének friss közlése szerint jelenleg mintegy 300 ezer olyan menekült és migráns tartózkodik az országban, akinek a személyazonosságával kapcsolatban a hatóságoknak súlyos kételyeik vannak.
A muszlim bevándorlók erősítik az Izrael-ellenes hangulatot az országban, egy friss felmérés szerint a német állampolgársággal nem rendelkező berliniek 21 százaléka – akik nagy többsége muszlim országokból érkezett – részben vagy teljes mértékben egyetértett azzal, hogy „a zsidók a felelősek a világban zajló háborúkért és konfliktusokért”. A német szélsőjobboldali terror keretében júniusban lőttek le egy migráció-párti CDU-s politikust, míg a Willkommenskultur igazoltan hozzájárult az egykori NDK-s területek elidegenéséhez az egykori NSZK-tól - a két terület között három évtized után újra mély politikai szakadék keletkezett.
Ezzel több évre lezárják a foglalkoztatási kérdéseket. 
