Hirdetés
Hirdetés

Kiirthatatlan díjak, láthatatlan adók: hogyan veszi ki a pénzt a zsebünkből az állam?

2018. március 20., 09:01

Idén ismét eggyel csökkent a magyarországi adók száma, ezúttal 58 darabot számolhatunk. A csökkenés viszont csak technikai jellegű, miközben továbbra is velünk élnek olyan adók, mint a kiirthatatlannak tűnő, a háztartási alkalmazottak után fizetendő díj vagy az újonnan bevezetett plakátadó - összegzi a Jalsovszky Ügyvédi Iroda 3. alkalommal készített elemzésében.

Látszólag kevesebb

A jövedéki adó újraszabályozásának köszönhetően formálisan megszűnt az energiaadó, ezért idén ismét eggyel kevesebb, összesen 58 adó létezik hazánkban. Ezzel kijelenthető, hogy már a második évben csökken a magyarországi adók száma.

De azért van új adó is

Más kérdés, hogy – miként azt a jövedéki adó esete is mutatja – számos jogszabályban ma már több, egymástól eltérő jellegű adó is felfedezhető. Erre kiváló példa a helyi adókról szóló törvény idén január 1-től hatályos módosítása, amely az építményadó keretében bevezette a plakátadót. Ez a reklámhordozót mint új adótárgyat nevesíti és arra az önkormányzatoknak négyzetméterenként 12 000 forintos maximális adómértéket enged megállapítani. Mivel azonban ennek sem a tárgya (ingatlan) sem az alapja (terület) nem tér el jelentősen az építményadóétól, ezért külön adófajtának nem tekinthető.

Hirdetés

Miből mennyit szedett be az állam?

Áfa: nő a hatékonyság

A bevételi lista tetején nincs meglepetés: az áfából 2017-ben több mint 3 500 milliárd forint bevétele származott a költségvetésnek. Ez az adónem az előző évhez képest úgy produkált 7 %-os bevétel-növekedést, hogy közben folyamatosan bővül a kedvezményes termékek, szolgáltatások listája. Míg ennek részben oka lehet a növekvő fogyasztás és a lassanként beinduló infláció is, legalább ilyen fontos a hatékonyabb beszedés. Az online számlázás évközi bevezetése ráadásul újabb lökést adhat az áfabevételek növekedésének - írja a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.

Nem csak a számlázóprogramba, a számlatömbbe is belelát az állam

Július 1. után a számlázóprogrammal kiállított számlák esetén azonnali elektronikus adatszolgáltatás történik, ha az áthárított áfa összege eléri a 100 ezer forintot. De mi van azokkal, akik nem programot, hanem számlatömböt használnak? Ők sem ússzák meg: a 100 ezer fölötti áfatartalmú számláikat nekik is fel kell tölteniük egy erre a célra kialakított NAV-weboldalon. 100 és 500 ezer forintos áfa-összeg között 5 napon belül, 500 ezer forint felett naponta kell feltölteni a kibocsátott számlákat.

A mulasztási bírság számlánként (!) akár 500 ezer forint is lehet, itt már nem babra megy a játék.

Tao: kicsi a bors, de erős

2017-től a korábbi 10/19 százalékos sávos mértékről mindössze 9 százalékosra csökkent a társasági adó. Mindeközben az abból származó bevétel (kb. 625 milliárd forint) az előző évihez képest relatíve kismértékben, 8,5 százalékkal csökkent és messze fölötte van a 2015-ös bevételi adatoknak. Ránézésre tehát a kevesebb lehet több is. Ugyanakkor a 2018-as, 40 százalékkal alacsonyabb bevételi előirányzat (kb. 363 milliárd forint) azt jelzi, hogy az időszakos, vélhetően a növekedési adóhitelből származó tételek jelentősebben torzítják az adatokat.

A „növekedési adóhitel” valójában a GE által nagyságrendileg 500 milliárd forintért „igénybevett” adóoptimalizálási konstrukció. Ez nem Magyarországon megtermelt bevétel, hanem 2015-ben idehozott nyereség nagyon alacsony kulcsú leadózása. A konstrukció pénzügyileg 2017-ben ért véget, és emiatt önmagában 250 milliárd forinttal kisebb bevétel lesz a 2018-as költségvetésben ezen a soron a Policy Agenda korábbi összeállítása szerint.

Eva, kata, kiva: átrendeződés folyamatban

A kisadókat áttekintve szembetűnő, hogy tavaly először több bevétel (kb. 98 milliárd forint) származott katából mint evából (kb. 64 milliárd forint), miközben a kivából származó bevételek (kb. 22 milliárd forint) a megelőző évhez képest 65 százalékkal nőttek. Úgy tűnik, hogy az adókormányzat intenzív marketing-kampánya lassan beérik és az adózók megértik-megszeretik az új, egyszerűsített adónemeket. Ugyanakkor a 2003-ban bevezetett evából még annak ellenére is jóval több bevétel származik, mint a kivából, hogy kifejezett adómegtakarítás már nemigen érhető el vele a társasági adóhoz képest.

Láthatatlan mikroadók

Az adórendszer értékeléséhez továbbra is érdemes kiemelten figyelni a kisadók vagy akár értelmezhetetlenül kicsi bevételt hozó adók sorsát. Ebben a körben nincs változás, mert a háztartási alkalmazottak után fizetendő díj a 2017. év előzetes adatai alapján is hozta a negatív rekordot: ezúttal 29 millió forint bevételt termelt egy év alatt.

Jön a spekulációs adó és a lakatlansági díj?

A jövő akár izgalmasan is alakulhat az adófajták szempontjából. A választásra készülő egyes pártok ugyanis az adófajták csökkentését tűzték zászlajukra; miközben programjaikban legalább 9 új adónem ötlete is felmerül. Így nem kizárt, hogy jövőre olyan új adónemekkel találkozhatunk, mint a „spekulációs adó” vagy az „üvegházgáz-adó”, esetleg a „lakatlansági díj”.

A magyarországi adófajták számának felméréséhez természetesen nem mindegy, hogy mit minősítünk adónak.  A mindennapi tapasztalat, továbbá az adózási elmélet egyaránt egyértelműsítik, hogy nem minden, az állam irányában fennálló fizetési kötelezettség tekinthető adónak.

Egyrészt, vannak olyan befizetési kötelezettségek, amelyek közvetlenül meghatározott szolgáltatásokra vagy előnyökre jogosítanak – ezek nem adók. Így például egy eljárási díj nem minősülhet adónak, miként pl. az autópálya-használati díj sem.

Ugyanígy, a klasszikus társadalombiztosítási járulékok szintén nem adók, mert azok tipikusan maximáltak, vagyis mértékük elvben igazodik az értük kapott szolgáltatáshoz. Más kérdés, hogy ma Magyarországon a tb-járulékok már nem így működnek, így ezeket – egy kivételével – adónak tekintette a Jalsovszky ügyvédi iroda.

Végül, a bírságok, pótdíjak és egyéb szankciók szintén nem minősülhetnek adónak, bármennyire is ilyen érzése van az egyszeri befizetőnek.

Másik oldalról ugyanakkor adónak tekintettek bizonyos olyan befizetéseket, amelyek ugyan nem közvetlenül az államnak fizetendők, de mégis államilag kikényszerített olyan befizetésről van szó, amely ellenszolgáltatásra nem jogosít. Ennek tipikus példája jelenleg a kötelező kamarai regisztrációs díj (évi 5 ezer forint).

Adónemek 2018-ban

A forgalmazó és a befektetési alap különadója

Kisvállalati adó

A magánszemély egyes jövedelmeinek különadója

Környezetterhelési díj

Általános forgalmi adó

Környezetvédelmi termékdíj

Baleseti adó

Közművezetékek adója

Bányajáradék

Kulturális adó

Biztosítási adó

Magánszemélyek kommunális adója

Cégautó-adó

Munkaerő-piaci járulék

Ebrendészeti hozzájárulás

Népegészségügyi termékadó

Egészségügyi hozzájárulás

Nukleáris hozzájárulás

Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás

Nyugdíjjárulék

Egyszerűsített vállalkozói adó

Pénzbeni egészségbiztosítási járulék

Élelmiszerlánc-felügyeleti díj

Pénzügyi szervezetek különadója

Energiaellátók jövedelemadója

Pénzügyi tranzakciós illeték

Építményadó

Regisztrációs adó

Erdővédelmi járulék

Rehabilitációs hozzájárulás

Földvédelmi járulék

Reklámadó

Gépjárműadó

Szakképzési hozzájárulás

Gyógyszerforgalmazók különadói

Személyi jövedelemadó

Háztartási munka regisztrációs díja

Szerencsejáték-felügyeleti díj

Helyi iparűzési adó

Szociális hozzájárulási adó

Hitelintézetek különadója

Táppénz-hozzájárulás

Hulladéklerakási járulék

Társasági adó

Idegenforgalmi adó

Távközlési adó

Illeték

Telekadó

Innovációs járulék

Települési adó

Játékadó

Természetbeni egészségbiztosítási járulék

Jövedéki adó

Turizmusfejlesztési hozzájárulás

Kamarai hozzájárulás

Vám

Kisadózó vállalkozások tételes adója

Vízkészlet-járulék

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Kivándorlóink kérték – négy és félmillió forinttal több lehet a fizetésük

Kivándorlóink kérték – négy és félmillió forinttal több lehet a fizetésük

A fejlett társadalmak elöregedése azt eredményezheti, hogy nagyon nagy lesz a keletje a jól képzett munkaerőnek. Ez pedig azzal járhat, hogy a munkaadóknak sokkal többet kell ígérniük, nagyon megugorhatnak a fizetések. Németországban például fejenként 13 700 euróval. De jobban terjed majd a robotika is, például magyarországi gyárakban.

Hirdetés

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Videók

Utánajártunk

Powered by Saxo Bank

Privátbankár Árkosár

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Szavazás

Ön tud félretenni a nyugdíjas éveire?