Pelczné Gáll Ildikó szerint az eurózóna nem mehet tovább azon az úton, amelyen most van - túl nagyok a különbségek a tagállamok között, amivel senki sem törődik érdemben.
Pelczné Gáll Ildikó, az Európai Számvevőszék tagja, korábbi országgyűlési és európai parlamenti képviselő Mi lesz Veled, Eurózóna? Érvek és ellenérvek az euró bevezetésével kapcsolatban címmel tartott előadást az 56. Közgazdász-vándorgyűlés nemzetközi gazdasággal foglalkozó szekciójában. Arról beszélt: a téma rengetegszer előkerült az Európai Parlamentben, amikor a görög válság újabb és újabb fordulói történtek. Ekkor vált egyértelművé: az eurózónában nem mindenki egyforma.
Az euró sokkal több, mint fizetőeszköz: egy szimbóluma az együttműködésnek, az EU múltjának és jövőjének. A legnagyobb probléma vele az, hogy a pénzügyi és reálgazdasági ciklusokat sosem sikerült összehangolni – véli Pelczné. A másik gond, hogy az eurózóna 19 államának versenyképessége jelentősen eltér egymástól, és érdemben sosem tettek semmit annak érdekében, hogy ezeket az eltéréseket mérsékeljék. Ez a legfőbb oka, hogy a válság során Görögország és Németország illetve Franciaország között ilyen mély ellentétek alakulhattak ki. Harmadrészt a gazdasági ciklusok megfelelő kezelése érdekében valamilyen fiskális mozgástérre lenne szükség, ami viszont az eurózónában nincsen meg.
Van, ahol sikert hozott az euró, van, ahol egyáltalán nem
Ha az egy főre eső GDP-t vizsgáljuk az eurót az elsők között használatba vevő országokban, azt látjuk: Görögország, Portugália, Olaszország esetében egyértelmű visszaesés látszik, Spanyolország esetében is legfeljebb stagnálás. A 2005 után csatlakozó országok közül viszont Lettország, Észtország, Szlovákia esetében egyértelmű növekedés látszik az euró bevezetése óta, Málta esetében azonban csak számviteli okok vezettek fellendüléshez, egyébként stagnált az egy főre eső GDP, míg Ciprus egyértelműen veszített.
A mediterrán országok többségében a kezdeti nagyon gyors fellendülést jelentős lassulás követte; a fogyasztói árak 0,12 – 0,29 százalékkal emelkedtek. Ami biztos: nem lehet egyöntetűen kijelenteni a zóna országairól, hogy siker vagy bukás volt-e az euróbevezetés. Az is biztos: prudens szabályozásra, eszközökre van szükség – Pelczné emlékeztetett, hogy amikor Franciaország ellen túlzottdeficit-eljárást kellett volna indítani minden releváns adat alapján, valahogy ez mégiscsak elmaradt. Márpedig amíg ilyen rugalmasan kezelik a szabályokat, addig nem lesz rendben a közös fizetőeszköz.
Elbuktak a belépési kritériumok
A maastrichti kritériumrendszerről mostanra bebizonyosodott, hogy nem érte el a célját, főként azért, mert a kritériumrendszer csak önmagukban vizsgálja az országokat. Nem mérik az egyes országok pénzügyi ciklusainak harmonizáltságát, nem határozzák meg, mennyire kell közelíteni a gazdasági szerkezeteknek egymáshoz, hogy a közös monetáris politika megvalósításához. Nem foglalkozik a magánadósság mértékével és a bankszektor állapotával – mondta Pelczné. Ezek alapján semmit sem lehet megtudni arról, hogy az adott ország hogyan befolyásolja majd az eurózóna egészét.
Pelczné Gáll Ildikó elemzéseket idézve elmondta: a pénzügyi válság előtt a közgazdászok alapvetően pozitívan ítélték meg az euróövezeti csatlakozás várható hatásait, mostanra azonban sokat változott a kép – az euró bevezetéséből származó várható hasznok jelentős mértékben csökkentek. Így nincs idegeskednivalónk – összegzett Pelczné utalva arra, hogy Magyarországon még csak céldátuma sincs a közös pénz bevezetésének.
Mit kellene újragondolni az eurózónában?
Nem szabad tovább menni azon a úton, amelyen most az eurózóna halad. A feltételek alapján Bulgária is bevezethetné az eurót, de ettől a franciák és a németek nem véletlenül félnek: nem akarnak egy újabb Görögországot bevenni a klubba. A bankrendszer, a felügyelet átalakítása jó lépés volt, de mégis döcög a rendszer – hatékony szabályozói eszköztárra, a rendszerszintű kockázatok mérséklésére lenne szükség. Pelczné szerint nem kerülhető meg a versenyképességben meglévő különbségek jelenetős csökkentése a tagországok között. Kezdeni kell valamit azzal az – egyébként a közös pénz, az euró bevezetése ellen szóló – érvvel is, miszerint önálló monetáris politika hiányában egy válság esetén nem lehet a leértékelés eszközéhez nyúlni a krízis kezelése során – erre egyelőre nem született megfelelő válasz.
Címlapon
Hét éve volt utoljára ilyen drága az arany
A sárga nemesfém unciáját (1 uncia=31,1035 gramm) az a félelem hajtotta ma napközben a 2013 óta nem látott 1650 dollár közeli szintre, hogy a kínai koronavírus miatt a világgazdaság növekedése jócskán lelassul. Emiatt ugyanis a befektetők elővették a jó öreg menedékeszközt és a kockázatosabbnak vélt instrumentumokból abba csoportosítják át pénzeik egy részét.
- Nap képe: Orbán Viktor megfáradt miniszterelnökök között
- Kínán kívül terjed a járvány, bunkerek felé menekülnek a befektetők
- Putyin aláaknázza Britanniát – a KGB tegnap és ma
- Távozik az Állatkerttől Persányi Miklós
- A paranoid férfi, akinek sosem volt nője – ezt tudjuk a hanaui gyilkosról
- Olyan bankjegyet tesztelnek a svédek, ami sehol máshol nincs
- Dúskálhat az ajánlatokban, aki kórházban szeretne dolgozni
- Újabb kínai nagybank veszi be az országot
- Ezúttal Mikulás zacskókkal érkezett a pénz a médiakirályhoz
További cikkek
-
Nap képe: Orbán Viktor megfáradt miniszterelnökök között
Maratoni tárgyalások jellemzik a mostani EU-csúcsot, ahol a gyakran ellenérdekelt tagországok szeretnének minél jobb alkut kötni a következő költségvetés kapcsán. Tovább
-
Olyan bankjegyet tesztelnek a svédek, ami sehol máshol nincs
A svédországi központi bank bejelentette, hogy megkezdte a svéd korona digitális változata, az e-korona tesztelését, amivel a skandináv ország egy lépéssel közelebb került a világ első digitális jegybankpénzének kibocsátásához. Tovább
-
Hiába minden, vágtatnak a kórházi adósságok
Bár a kormány ezen a héten elkezdte kifizetni a kórházi beszállítóknak járó tavalyi kintlévőségüket, az egészségügyi intézmények összadóssága a Magyar Államkincstár honlapján megjelent friss tájékoztatás szerint 2020 első hónapjában tovább emelkedett. Tovább
-
Újabb hitelminősítő javította a magyar besorolást
A Standard & Poor's után most újabb intézet minősítette fel Magyarországot, a japán JCRA hitelminősítő javította a besorolásunkat. Tovább
-
A paranoid férfi, akinek sosem volt nője – ezt tudjuk a hanaui gyilkosról
Az ámokfutó-terrorista minden jel szerint súlyos pszichés betegségben szenvedett, tettét szélsőjobboldali nézetektől vezérelve követte el. Tovább
-
150 milliárddal csökkent az államháztartás központi alrendszerének többlete
De így is 90 milliárdos pluszban van. Tovább
-
Megkezdődött Brüsszelben a szkander, de hol van még a vége
Hosszú lesz a vita az Unió 2021 és 2027 közötti keretköltségvetésének az elfogadásáról. Tovább
-
Putyin aláaknázza Britanniát – a KGB tegnap és ma
Nyugat-Európa „balkanizálása” már az 1970-es évek elejétől elsőrangú célnak számít a Kreml számára. Legfrissebb fejleményként az önállósodásra törekvő Skóciában váltott ki belpolitikai vihart Moszkva növekvő figyelme. Káncz Csaba jegyzete. Tovább
-
Lemondott az ír miniszterelnök
Leo Varadkar pártja, a Fine Gael csak a harmadik helyre került a február 8-i parlamenti választásokon. Tovább
-
Putyin megint Trumpot akarja
Az amerikai hírszerzés szerint Moszkva a republikánus elnök újraválasztását támogatja, írja a New York Times. Tovább
-
Dúskálhat az ajánlatokban, aki kórházban szeretne dolgozni
A frissen végzett egészségügyi dolgozók csak harmada helyezkedik el a pályán, pedig az egészségügyi intézmények szakemberhiánya egyre kezelhetetlenebb szituációkat szül. Szúrópróba-szerűen megnéztük, hogy a kórházak hány üres pozíciót hírdetnek jelen pillanatban. Tovább
-
Lebénult a fél ország a vírus miatt, de van egy jó hírünk
Japánban is sorra kérik vagy utasítják a cégek alkalmazottaikat arra, hogy dolgozzanak otthonról a koronavírus miatt. Kínában, amelynek gazdasága szinte lebénult az elmúlt hetekben, ugyan kezd újraindulni a termelés, de csak korlátozott keretek között. Pozitívum ugyanakkor, hogy a gyárak leállása miatt csökkent a károsanyag-kibocsátás. Tovább
-
Hétfőtől le is lehet fotózni az iskolaérettségi szakvéleményeket
Megyei Pedagógiai Szakszolgálatokat faggattunk az Oktatási Hivataltól megkapott iskolaérettségi vizsgálatok miatti megnövekedett terhelésről. Tovább
-
Mentesíti a méhészeket az szja-fizetés alól a kormány
A méhészek támogatását a klímavédelmi intézkedések fontos alappillérének nevezte az agrárminiszter. Tovább
-
Több pénz lesz a nagysebességű vasutak fejlesztésére
A forgalmasabb, de rossz állapotban lévő vonalak helyett inkább a gigaprojektek kerete nő a 3,5 milliárddal. A friss Magyar Közlönyben megjelent határozattal növelték a jövőre felhasználható keretet. Tovább
-
Késik a zöld fordulat a magyar lakáspiacon, az ingatlanok többsége energiafaló
A környezetbarátabb lakások négyzetméterára persze magasabb is. Tovább
-
Orbán és szövetségesei – katonai megoldások felé sodródik a világ
Az új nacionalizmus - amelyet Trump képvisel az Egyesült Államokban, Orbán Magyarországon, Bolsonaro Brazíliában és Abascal Spanyolországban - fokozatosan emeli be a hadsereget a nagypolitikába. Tovább
-
Idéntől rendszeressé válik a paksi orosz hitelkeret megdézsmálása
Eddig 100 milliárd forint értékben fizetett ki számlákat az orosz félnek a magyar megrendelő, vagyis a kormány. Az egész projekt során összesen mintegy 110 számlát fog kiállítani a kivitelező. Tovább
-
Cser-Palkovics András szerint gazdasági zsákutca az iparűzési adó csökkentése
Székesfehérvár fideszes polgármestere újra kifakadt a módosítás ellen. Tovább
-
Elkészült a javaslat a 4 százalékos nyugdíjemelésre
A Demokratikus Koalíció képviselői márciusban emelnék a járandóságokat, egyben visszamenőleg kifizetve az elmaradt havi nyugdíjpénzeket és kamatokat. Tovább
Videók
Utánajártunk
Privátbankár Árkosár
Hírlevél
Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:
Exkluzív interjúk
-
Ahol a portfoliómenedzserek szabad kezet kapnak – Köves Benedek
-
Mit tegyen most az, aki lakásra szeretne spórolni? – Török Lajos
-
Ha nincs magyar reálkamat, fektessünk más devizába – Kovács Szilárd
-
Az orosz medvéből orosz bika lesz? – Pálfi György
-
2020-2021 vízválasztó lehet a hazai bankrendszerben – Jelasity Radován
-
Nem kell félni szembemenni a piaccal – Czifra Gábor
-
Nem sikervállalkozóból, hanem sikerbefektetőből van igazán kevés – Oszkó Péter
-
Száz vállalati bankot is elbírna a magyar piac – Kovács Levente
