Néhány napja még csak arról volt szó, hogy a Szíria északnyugati részén lévő Afrin tartományban, melyet eddig a kurdok ellenőriztek, logisztikai segítséget kapnak a kurdok Aszad kormányától a támadó törökök elleni harchoz. Ezzel még meg lehetett volna úszni, hogy közvetlen, országok közötti háborúvá fajuljon a konfliktus, de most úgy tűnik, Aszad harcoló erőket is küldene a kurdok megsegítésére.
A kisebbik rossz
Első körben már a korábbiakban is különös volt, hogy a kurdok korábbi elnyomójukkal, Aszaddal szűrik össze a levet, de az ellenségem ellensége a barátom alapon úgy dönthettek, hogy a kisebbik rosszat választják. Aszad most egy fokkal békésebb, mint régebben, részben orosz kontroll alatt is van, valószínűleg úgy gondolják a kurdok, hogy jobban járnak vele, mint a törökökkel, akik terroristának minősítik őket, pontosabban az YPG katonai szervezetet, amely egyébként döntő részt vállalt az Iszlám Állam leverésében.
Hétfőn a szíriai állami hírügynökség kiadott egy közleményt, hogy a szír hadsereg erői rövidesen megérkeznek Afrin tartományba, hogy úgymond támogassák a nép harcát a török támadás ellen. A kurdok azt nyilatkozták a Reutersnek, hogy határvédelmi feladatok ellátásra érkeznének a szír kormányerők, ami ebben az esetben ugyanazt jelenti, hisz az adott határszakaszon keresztül hatolnak be a török erők. Ebben az esetben a török erők és a szír kormányhadsereg állna egymással szemben, pontosabban háborúban.
Török reakciók
Törökország gyorsan reagált: figyelmeztette Aszadot, hogy meg ne próbálkozzon ezzel a lépéssel, mert akkor a török hadsereg ellenük is harcolni fog. A CNN török adása szerint Erdogan török elnök felhívta Putyint, és közölte vele, hogy a szír kormány komoly következményekkel fog szembe nézni, ha beavatkozik. Ez a fenyegetés nyilván kérés is volt, hogy Oroszország, Aszad fő támogatója beszélje le a szír elnököt terveiről.
A török beavatkozás
A szír kormány már 6 éve elvesztette ellenőrzését Afrin tartomány felett, az Iszlám Állam uralma alól már a kurd YPG szabadította fel a tartományt. Aszad korábban azt kommunikálta, hogy szeretné egész országát visszakapni, így azt a részt is, melyet a SDF kurd-arab szövetség ellenőriz amerikai támogatással, de erről a tervéről úgy tűnt, le kell mondani. Ugyanakkor Amerika szeretett volna kiképezni egy önálló határőrséget a SDF területén, és ez volt az, amire a törökök megorroltak, és rögtön támadást intéztek Afrin tartomány ellen.
A nagyhatalmak bajban vannak, mert Törökország egyrészt NATO-tag, tehát amerikai szövetséges, másrészt Oroszországgal is igyekszik a lehető legszorosabb viszonyt fenntartani. Ugyanakkor Amerika közvetlenül támogatja az YPG-t, vagyis a kurd fegyveres erőket, Oroszország pedig Aszad rendszerét. Így most mindkét szuperhatalom abban a helyzetben találja magát, hogy szövetségesei harcolnak egymás ellen. A török támadás jó kis patthelyzetet teremtett mindkettejük számára.
Minden szempontból tökéletes egyensúlyi árfolyam nem létezik
