|
| Török Áramlat gázvezeték. Forrás: turkstream.info |
A cikk a BALK és a Privátbankár.hu együttműködésében jelenik meg.
Szenet találtak
A csővezeték egy új, alternatív szállítási útvonal az egész Balkán számára, amely gázt szállít Bulgárián, Szerbián és Magyarországon keresztül Európába.
Dušan Bajatović, a Srbijagas igazgatója szerint Kelet-Európa ki van éhezve a gázvezetékre, amelyet politikailag nem szabad megakadályozni.
Átfúrtunk a Duna, a Tisza, a Morva és az összes csatorna alatt, és a csővezeték össze van kötve. Arra számítunk, hogy hamarosan befejezzük a munkát a mérőállomásokon is
– mondta Bajatović.
A Török Áramlat Szendrőnél (Smederevo) halad át a Duna alatt, majdnem másfél kilométer hosszan.
A legnagyobb és legjelentősebb földalatti szakasz a Duna alatt halad át 1402 kilométer hosszan. Problémák jelentkeztek a talaj összetétele miatt, mert szénrétegekbe ütköztünk. Ennek ellenére 32 nap alatt sikerült befejeznünk a munkát
– jelentette ki november végén Jevgenyij Ulrich, a kivitelező orosz cég műszaki vezetője.
Leágazási pontok
A Török Áramlat gázvezetéknek három leágazási pontja lesz Szerbiában Paraćinnál, Belgrádnál és Nagybecskerek közelében.
Bajatović szerint még hátra maradt a törzsudvarnoki (Banatski Dvor) kilépő állomás megépítése, amely az ottani gáztározóhoz vezető elágazás lesz.
A Szerbiai Gázművek igazgatója felhívta a figyelmet arra is, hogy az 550 millió köbméter gáz tárolására alkalmas törzsudvarnoki gáztározó kapacitásának bővítése mellett tervben van egy új, egymilliárd köbméter gáz tárolására alkalmas tározó kiépítése is Szerbittabénál (Srpski Itebej).
A teljes bulgáriai csővezetéknek és annak, amit a magyaroknak kell megcsinálniuk, 2020 végére be kell fejeződnie. Ha a bolgárok felgyorsítják a munkálatokat, akkor tarthatók lesznek a határidők
– jegyezte meg Bajatović, aki nem véletlenül utalt a bolgárokra.
Gázháború
Az amerikaik az utóbbi időben LNG-terminálokat igyekeznek a kelet-európai országokra erőltetni, és nagy erőkkel támogatják a Kolinda Grabar-Kitarović horvát elnöknek tulajdonított Három Tenger kezdeményezést.
Ennek az a célja, hogy “gázfolyosót” hozzanak létre, és kiszorítsák Oroszországot Kelet-Európából és a Balkánról, amihez korábban kitalálták az energiaforrások diverzifikálására vonatkozó politikai szólamot.
Rick Perry, amerikai energetikai miniszter a Három Tenger Kezdeményezés ljubljanai ülésén a nyáron azzal riogatott, hogy az érintett országok
vagy használják az LNG-technológiát, vagy kialszanak a fények.
Az amerikai miniszternek meggyőződése, hogy Európának az energia terén (is) Amerikára kell támaszkodnia. De nemcsak ő gondolja így.
December 20-án Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amelyben az USA szankcionálja azokat a nemzetközi cégeket, amelyek részt vesznek a “német-orosz koprodukcióban” készülő Északi Áramlat 2 projektben.
Aligha kétséges, hogy az amerikaiak kísérletet tesznek a Török Áramlat balkáni leágazásának aláaknázására is, mint ahogy az Európai Uniót, illetve a brüsszeli vezetést felhasználva korábban már meghiúsították a Déli Áramlat megépítését Bulgáriában.
A Déli Áramlat a Németországot orosz földgázzal Ukrajna megkerülésével ellátó Északi Áramlat “testvére”, megépítése a magyarok érdekét szolgálja, hiszen az ukrajnai helyzetből fakadó kockázatok kiiktatásával biztos földgázellátást jelent, és a forrásokat ugyan nem, de legalább a szállítási útvonalat diverzifikálja
– mondta még 2014-ben a magyar miniszterelnök.
Az USA akkor erős diplomácia nyomást gyakorolt Magyarországra és Orbán Viktor kormányára, mert az amerikaiak szerint Magyarország közös vállalkozása az oroszokkal megkerüli az EU és az USA által bevezetett szankciókat Oroszország ellen.
Miután az amerikaiak a december 20-i aláírással kinyírták a nagyobbik testvérnek tekinthető Északi Áramlat 2 gázvezetéket, jöhet a kisebbik testvér, a Török Áramlat – miután már a Déli Áramlatot korábban kicsinálták.
Gázvezeték a semmibe
Ezek után kijelenthető: semmi garancia nincs arra, hogy Bulgária megépíti a Török Áramlatot, és ezáltal Szerbia rácsatlakozhat az oroszok által szponzorált gázvezetékre.
Semmiféle garancia sincs arra, hogy Bulgária befejezi a vezeték megépítését a maga területén, mint ahogy annak idején az Egyesült Államok nyomásának engedve elállt a Déli Áramlat megépítésétől is
– mondta nemrégiben egy interjúban egy szerbiai energetikai szakértő.
Miloš Zdravković emlékeztetett arra, hogy Bulgária hasonló körülmények között mondott le a belenei atomerőmű bővítéséről is, ami miatt 600 millió euró kártérítést fizetett a Rosatomnak.
Srećko Đukić volt szerb diplomata szerint fennáll a veszélye annak, hogy miközben Szerbia befejezi a gázvezeték megépítését a maga területén, mint ahogy ez most meg is történt, nem lesz mire rácsatlakozni.
Bulgária nem kapott zöld fényt az Európai Uniótól, és Magyarország sem, ennek a két országnak azonban tiszteletben kell tartania annak a szövetségnek a szabályait, amelyhez tartoznak
– nyilatkozta nemrégiben egy külföldi tv-csatornának a volt szerb diplomata.
Az már csak hab a tortán, hogy az orosz elnök december elején kijelentette: Bulgária szándékosan akadályozza az Török Áramlat gázvezeték Európa felé tartó folytatásának építését.
Vlagyimir Putyin ezt éppen a Szocsiba látogató Aleksandar Vučić szerb elnöknek mondta. Hogy Belgrádot ne érje meglepetés.
Varga Szilveszter, a BALK főszerkesztőjének a cikke. Az eredeti írás itt érhető el.
A jobboldali ellenzék jelöltje Gordana Sziljanovszka-Davkova, szerezte meg a legtöbb szavazatot a szerdai északmacedón elnökválasztás első fordulójában. 
