A Brüsszel által kedden javasolt és a méltányos klímaátállást támogatni hivatott alap alig több mint 1 százaléka jutna Magyarországnak, ám a pénznél is nagyobb probléma, hogy az EU új zöld offenzívájában egyre kevesebb hely jut a földgáznak és a nukleáris energiának. A magyar kohéziós politikai források közel 30 százalékos megvágásának veszélye már csak hab a tortán. Gyévai Zoltán tudósítása Brüsszelből.
Kevesen vitatják azt, hogy a gazdaságilag fejletlenebb uniós tagországoknak GDP-jük arányában nagyságrendekkel több terhet jelent majd a korábbinál sokkal ambiciózusabb uniós klímacélok elérése 2030-ra és 2050-re. Az érintett közép- és kelet-európai országok egészen január 14-ig bízhattak is benne, hogy az EU megfelelő pénzügyi támogatással honorálja majd erőfeszítéseiket, különös tekintettel arra, hogy a 2021 és 2027 közötti hétéves keretköltségvetésre előterjesztett javaslat eléggé mostohán bánt a térség több tagállamával is.
Magyarország felzárkóztatásra fordítható forrásai például az aktuális javaslat értelmében közel 30 százalékkal csökkennének az előző időszakhoz képest. Ez jelen állás szerint 6 és fél milliárd eurós vágást eredményezne, jóllehet a hét évre megpántlikázott 17,2 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás is figyelemreméltó összeg.
Ehhez képest a magyar, a lengyel és több más kormányt arculcsapásként érhette a héten a Bizottság által decemberben bemutatott új európai zöld megállapodás finanszírozására hivatott 1000 milliárd eurós csomag.
Ez ugyanis mindössze 7,5 milliárd euró friss pénzt tartalmaz, a többi az MFF-javaslatban már szereplő költségvetési forrásokból, vagy EU-garanciákon alapuló pénzügyi konstrukciókból, illetve az Európai Beruházási Bank által nyújtandó kedvezményes hitelekből áll.
A méltányos átállási alapból az EU minden tagországában azok a szénbányászatból élő régiók és nagy CO2-kibocsátású iparágak juthatnak majd támogatáshoz, amelyeket különösen nagy erőpróba elé állítja majd a fosszilis tüzelőanyagokat száműző korszakváltás, és ahol emiatt munkahelyek ezrei szűnhetnek meg. Az alap tehát a várakozásokkal szemben nem a szegényebb keleti tagállamokat kompenzálná, hanem speciális helyzetben lévő régiókat EU-szerte.
Az ipari kibocsátását az elmúlt évtizedekben jelentősen csökkentő és mára csak egy ligniterőművet (a Mátrait) működtető Magyarországra a 7,5 milliárdos keret 1,1 százaléka, nagyjából 82 milliárd euró jutna, amit még ki kellene egészíteni a strukturális alapokból legalább 120 millió euróval, és tagállami önrészt is hozzá kell majd tenni.
Igazából azonban nem is az alacsony részesedés fájhat a kormánynak, hiszen az összeg a tortából a legnagyobb részt, 2 milliárdot kihasító Lengyelország számára is csak csepp a tengerben. Ennél sokkal érzékenyebben érintheti a magyar érdekeket az, hogy a Bizottság az amúgy is korlátozottan rendelkezésre álló kohéziós források kontójára vezetné be az új mechanizmust.
De talán még ennél is nyugtalanítóbb, hogy a méltányos átállási alap a klímasemlegességbe való átmenet finanszírozása helyett az átállás negatív hatásainak a kezelésére lesz hivatott.
A kedden bemutatott pénzügyi csomag ezen első pillére praktikusan támogathatja majd a Mátrai erőmű dolgozóinak és a környéken élő munkavállalóknak az átképzését és elhelyezkedését, de a nemrég az MVM-hez visszakerült széntüzelésű hőerőmű gáztüzelésűvé való átalakítását már nem. Annak ellenére sem, hogy a földgáz jóval kevésbé szennyező tüzelőanyag révén átmenetet képezhet az alacsony széndioxid-kibocsátású korszakba.
A Bizottságnak erre az a válasza, hogy a másik két bevezetendő pénzügyi alapból (InvestEU méltányos átállásra létrehozandó programja és az állami szektorokra irányuló EIB-hitelprogram) még mindig igénybe lehet majd venni kölcsönöket gázberuházásokra is. Arról azonban már kevesebb szó esik, hogy az EU különböző intézkedések – például a gazdasági tevékenységeket fenntarthatóként vagy nem fenntarthatóként definiáló taxonómia rendelet és az EIB hitelnyújtási politikájának drasztikus átalakítása – révén úgy alakítgatja a szabályokat, hogy azok a megújulók és a tiszta gázok (hidrogén) felé terelik a befektetéseket, és egyre kevésbé ösztönzik a beruházásokat a földgáz-infrastruktúrákba és a nukleáris energiába. Azaz éppen olyan technológiákba, amelyek a jelenlegi magyar kormány tervei szerint meghatározó szerepet játszanak majd az elkövetkező években hazánk energiaellátásában. A most bemutatott fenntartható európai beruházási tervből például teljesen ki van zárva az atomenergia, amely ugyanakkor tiszta energiaként számos országban fontos vagy elhagyhatatlan tényezője lehet a klímasemlegességre való átállásnak.
Kérdéses, hogy a magyar kormány ilyen körülmények között támogatni fogja-e a most bemutatott finanszírozási csomagot. Brüsszelben általában az a vélemény, hogy igen, mert a kormány szerintük érdekelt abban, hogy ne húzódjanak el túlságosan a pénzügyi keretről folyó tárgyalások, és minél hamarabb jöjjön a pénz.
Még valószínűbb, hogy Budapest arra próbálja majd felhasználni kedvezőtlen helyzetét, hogy a neki szántnál nagyobb kohéziós politikai pénzes boríték mellett érveljen a többéves keretköltségvetésről folyó tárgyalásokon. Legutóbb, a 2007 és 2013 közötti tárgyalásokon is hendikeppel indult a magyar kormány, ám az alkufolyamat végjátékában 4 milliárd euróval sikerült javítania a mérlegen.
A kedvezőtlen előjelek ellenére a most bemutatott zöld finanszírozási csomag sem feltétlenül veszett fejsze kell, hogy legyen Magyarország számára. Az alap fölé húzott ernyőként funkcionáló méltányos átállási mechanizmus ugyanis sokkal többről szól, mint pénzügyi támogatásokról. A Bizottság különböző szabályozói és adminisztratív intézkedések, így az állami támogatásokra vonatkozó szabályok rugalmasabbá tétele, majd a későbbiekben zöld közbeszerzés, a fiskális szabályok módosítása, és technikai segítségnyújtás révén is hozzájárulhat jelentős beruházási potenciálok felszabadításához. Brüsszelben legalábbis ebben bíznak, elismerve azt, hogy a megcélzott 1000 milliárd euró értékű zöldberuházás önmagában érdeskevés lesz a nagy klímacélok eléréséhez.
Címlapon
Kudarc az EU-csúcson: nem tudtak megegyezni a pénzekről az tagállamok
Kudarcot vallott a kétnapos rendkívüli csúcson az EU első kísérlete a 2021 és 2027 közötti keretköltségvetés elfogadására. A büdzsé fő nettó befizetőinek túl magas, a nettó kedvezményezetteknek még mindig túl alacsony volt az Európai Tanács elnöke által kidolgozott ajánlat. Charles Michel a következő napokban dönti el, mikor hívja össze újra a tagállamok vezetőit, hogy második nekifutásra megállapodjanak.
- Nap képe: Orbán Viktor megfáradt miniszterelnökök között
- Ezért nem jó ötlet ingyen rendelgetni egy webáruházból
- Szép béremelést alkudtak ki a BKV-sok - feszült a helyzet az állami cégeknél
- Ezúttal Mikulás zacskókkal érkezett a pénz a médiakirályhoz
- Kudarc az EU-csúcson: nem tudtak megegyezni a pénzekről az tagállamok
- Hét éve volt utoljára ilyen drága az arany
- Olyan bankjegyet tesztelnek a svédek, ami sehol máshol nincs
- Hogy működik a falusi csokos áfavisszatérítés?
- Csigatempóban faragja le a vonatkéséseket a MÁV
További cikkek
-
Az önkéntes öngondoskodásé a jövő?
Az MNB az önkéntes pénztárakból jóléti alapokat állítana fel, de a kormány addig nem tárgyal erről, amíg része az elképzelésnek a tagság kötelezővé tétele. Tovább
-
Hiába minden, vágtatnak a kórházi adósságok
Bár a kormány ezen a héten elkezdte kifizetni a kórházi beszállítóknak járó tavalyi kintlévőségüket, az egészségügyi intézmények összadóssága a Magyar Államkincstár honlapján megjelent friss tájékoztatás szerint 2020 első hónapjában tovább emelkedett. Tovább
-
Újabb hitelminősítő javította a magyar besorolást
A Standard & Poor's után most újabb intézet minősítette fel Magyarországot, a japán JCRA hitelminősítő javította a besorolásunkat. Tovább
-
150 milliárddal csökkent az államháztartás központi alrendszerének többlete
De így is 90 milliárdos pluszban van. Tovább
-
Megkezdődött Brüsszelben a szkander, de hol van még a vége
Hosszú lesz a vita az Unió 2021 és 2027 közötti keretköltségvetésének az elfogadásáról. Tovább
-
Lemondott az ír miniszterelnök
Leo Varadkar pártja, a Fine Gael csak a harmadik helyre került a február 8-i parlamenti választásokon. Tovább
-
Putyin megint Trumpot akarja
Az amerikai hírszerzés szerint Moszkva a republikánus elnök újraválasztását támogatja, írja a New York Times. Tovább
-
Hétfőtől le is lehet fotózni az iskolaérettségi szakvéleményeket
Megyei Pedagógiai Szakszolgálatokat faggattunk az Oktatási Hivataltól megkapott iskolaérettségi vizsgálatok miatti megnövekedett terhelésről. Tovább
-
Mentesíti a méhészeket az szja-fizetés alól a kormány
A méhészek támogatását a klímavédelmi intézkedések fontos alappillérének nevezte az agrárminiszter. Tovább
-
Több pénz lesz a nagysebességű vasutak fejlesztésére
A forgalmasabb, de rossz állapotban lévő vonalak helyett inkább a gigaprojektek kerete nő a 3,5 milliárddal. A friss Magyar Közlönyben megjelent határozattal növelték a jövőre felhasználható keretet. Tovább
-
Késik a zöld fordulat a magyar lakáspiacon, az ingatlanok többsége energiafaló
A környezetbarátabb lakások négyzetméterára persze magasabb is. Tovább
-
Idéntől rendszeressé válik a paksi orosz hitelkeret megdézsmálása
Eddig 100 milliárd forint értékben fizetett ki számlákat az orosz félnek a magyar megrendelő, vagyis a kormány. Az egész projekt során összesen mintegy 110 számlát fog kiállítani a kivitelező. Tovább
-
Cser-Palkovics András szerint gazdasági zsákutca az iparűzési adó csökkentése
Székesfehérvár fideszes polgármestere újra kifakadt a módosítás ellen. Tovább
-
Trump többfrontos támadása a Huawei ellen – pácban London
Washington a nagyhatalmi versengés szerves részeként most több fronton is támadást akar indítani a Huawei ellen. cKáncz Csaba jegyzete. Tovább
-
Áremelést hoz a benzinkutakra a péntek
A benzin drágul tovább, de a gázolaj most nem. Tovább
-
A Kommunista Párt előretolt ékének nyilvánítottak öt kínai médiumot az USA-ban
Nem független hírszolgáltatók, hanem a kínai kormány ellenőrzése alatt állnak, állapította meg Washington. Tovább
-
Angol nyelvtudás nélkül nem adnak munkát Nagy-Britanniában 2021-től
Állásajánlat, és megfelelő szakképesítés is kell majd. A szigorítással a brit kormány kimondott célja az alacsony szakképzettségű külföldi munkaerő kiszorítása. Tovább
-
Orbán felszámolná az illegális szeméthegyeket, de a legálissal sem tud mit kezdeni
Orbán Viktor kormányfő nagyszabású klímavédelmi akciótervet hirdetett, aminek egyik pontja az illegális szeméthegyek eltakarítása lenne. Tovább
-
A Huawei elleni verseny az EU-nak sem lenne ellenére
Néhány napja vetődött fel, hogy esetleg az Egyesült Államok felvásárolná a Huawei kínai telekommunikációs óriáscég konkurenseit. Tovább
-
Visszaeshet a magyar vendégmunkások száma, ha elmaradnak a turisták az Alpokban
Ausztria és Svájc idegenforgalmát még megviselheti a koronavírus ezekben a hónapokban. Tovább
Videók
Utánajártunk
Privátbankár Árkosár
Hírlevél
Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:
Exkluzív interjúk
-
Ahol a portfoliómenedzserek szabad kezet kapnak – Köves Benedek
-
Mit tegyen most az, aki lakásra szeretne spórolni? – Török Lajos
-
Ha nincs magyar reálkamat, fektessünk más devizába – Kovács Szilárd
-
Az orosz medvéből orosz bika lesz? – Pálfi György
-
2020-2021 vízválasztó lehet a hazai bankrendszerben – Jelasity Radován
-
Nem kell félni szembemenni a piaccal – Czifra Gábor
-
Nem sikervállalkozóból, hanem sikerbefektetőből van igazán kevés – Oszkó Péter
-
Száz vállalati bankot is elbírna a magyar piac – Kovács Levente
