Új tanulmány: támogatások nélkül is a megújuló energia éri meg a legjobban

Napelem panelek a sajóbábonyi napelemparkban az átadás napján, 2016. július 6-án. Forrás: MTI/Vajda János

Egyre jobban megéri fosszilis tüzelőanyagból származó energia helyett megújuló energiába fektetni, még úgy is, ha a megújulók nem kapnának állami támogatást, miközben a régi vágású energiaipar igen, állítja a Forbes által közölt friss felmérés.

Az Abu-Dzabi-i székhelyű Megújuló Energiák Nemzetközi Ügynöksége (International Renewable Energy Agency, IRENA) jelentése szerint ugyanis ma a zöldenergia az az energiaforrás, mely a leggyakrabban válik a világ legolcsóbb energia-generálási módjává. A lap által ismertetett dokumentum arra is rámutat, hogy a szükséges objektumok felépítésének és karbantartásának vaskosabb költségei is tartósan csökkenő pályára álltak - ezek jelentik a megújulók elterjedésének legfőbb gátját.

Az IRENA-jelentés főbb megállapításai:

• a szárazföldi szél- és naperőművekből származó villamos energia ma már támogatások nélkül is gyakran olcsóbb, mint bármely fosszilis-tüzelős opció
• az új szél- és naperőművek működési költsége egyre gyakrabban alatta marad a már meglévő szénerőművekének
• az alacsony és egyre csökkenő technológiai költségeknek köszönhetően a megújuló energiaforrások már versenyképes megoldásnak számítanak az energiapiac szénmentesítésében, mely döntő fontosságú a klímavédelemben
• ráadásul a szárazföldi szél- és naperőművek költségének alakulása minden új adatcsomag beérkezése után, minden egyes újraszámoláskor kedvezőbbre jön ki, mint a korábbi előrejelzésekkor

Kell a zöldítés, különben jön a világvége

Bár hatásait már évek óta szó szerint a bőrünkön érezzük, a nagyközönség igazán csak az ENSZ tavaly októberi, apokaliptikus klímajelentése után ébredt rá igazán a klímaváltozásra. Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület dokumentuma szerint mindössze tizenkét évünk maradt arra, hogy megmentsük a Földet. A jelenlegi emissziós értékek mellett ugyanis 2030-ig a globális felmelegedés szintje átlépi az iparosodás előtti korszakhoz képest a 1,5 Celsius fokot, ez pedig katasztrofális következményekkel fog járni: általános extrém szárazsággal, futótüzekkel, árvizekkel és olyan durva élelmiszerhiánnyal, ami már emberek százmillióit érinti.

A szükséges és radikális emissziócsökkentés azonban lehetetlen feladatnak látszik, mert egyszerűen túl sok minden függ a széntől ahhoz, hogy csak úgy leálljunk vele. Itt nem csak a fosszilis tüzelőkben érdekelt nagyvállalatok profitéhségére kell gondolni, melyek igyekeznek a lehető legnagyobbra növeszteni a szénpiacot, mielőtt tényleg végleg be kell zárni, hanem ott van egy egész kontinens is, mely egyelőre nem tudna meglenni a zöldenergiánál sokkal megbízhatóbb szénenergia nélkül. A világ népességének fele Ázsiában él, ezen a kontinensen ennek megfelelően óriási az energia-éhség. Indiában például egyelőre muszáj a szénágazathoz fordulni a stabil áramellátásért. Az indiai és más távol-keleti szénerőműveket pedig Kína építi, mely ország amellett, hogy maga a világ vezető szénfelhasználója, nagy hasznot húz a külföldi erőmű-beruházásokból is, ezért ezzel egyelőre nem is kíván leállni.

Ilyen körülmények között hiába mutatta ki egy felmérés az év elején, hogy megállíthatnánk a klímaváltozást, ha még most kivezetnénk a fosszilis tüzelőanyagokat.

Egyre jobban helyzetbe kerülnek a megújulók

A zöldenergia hívei azonban kezdhetnek bizakodni, mégpedig ezért:

Naperőművek telepítési költségei 2018-ban a költségek összetevői és ország szerint. A szürke árnyalatai az előzetes költségeket jelentik (pl. felmérések, tervezés), a zöld árnyalatok a szűken vett építési költségeket, a kék és barna árnyalatok a járulékos építési költségeket (például közművesítés) és a biztonsági költségeket jelölik. (Forrás: IRENA)

A finanszírozó szervezetek hosszú ideig kockázatosnak tartották a megújuló energiaforrásokat azok magas költségei miatt, ami magas hitelkamatot eredményezett az iparágban.

Amint azonban az IRENA jelentése is mutatja, a megújulók magas költségei a 2000-es évek eleje óta nagy ütemben csökkenni kezdtek. A napenergia átlagos költsége 26 százalékkal csökkent, a bioenergiáé 14-el, a napenergiáé, a geotermikus energiáé, a szárazföldi és tengeri szélenergiáé egyaránt 14-el, a vízenergiáé pedig 12 százalékkal lett kevesebb.

Egyre jobban megéri tehát zöldenergiába fektetni, és mint az IRENA-jelentés mutatja, ezt egyre több vállalat meg is teszi. A villamosenergia-beszerzési megállapodások száma nő, miközben már több mint 10 millió ember dolgozik a megújuló energiaiparban globálisan.

(Forbes)