Egy friss felmérés adatai szerint a zöldenergia előállítása egyre gyakrabban és egyre nagyobb léptékben számít költséghatékonyabbnak a fosszilis energiafajták előállításánál. Még akkor is, ha a megújulók nem kapnának állami támogatást, miközben a fosszilisak igen - és az újabb számítások szerint ez a trend a jövőben is folytatódni fog.
 |
| Napelem panelek a sajóbábonyi napelemparkban az átadás napján, 2016. július 6-án. Forrás: MTI/Vajda János |
Egyre jobban megéri fosszilis tüzelőanyagból származó energia helyett megújuló energiába fektetni, még úgy is, ha a megújulók nem kapnának állami támogatást, miközben a régi vágású energiaipar igen, állítja a Forbes által közölt friss felmérés.
Az Abu-Dzabi-i székhelyű Megújuló Energiák Nemzetközi Ügynöksége (International Renewable Energy Agency, IRENA) jelentése szerint ugyanis ma a zöldenergia az az energiaforrás, mely a leggyakrabban válik a világ legolcsóbb energia-generálási módjává. A lap által ismertetett dokumentum arra is rámutat, hogy a szükséges objektumok felépítésének és karbantartásának vaskosabb költségei is tartósan csökkenő pályára álltak - ezek jelentik a megújulók elterjedésének legfőbb gátját.
Az IRENA-jelentés főbb megállapításai:
- a szárazföldi szél- és naperőművekből származó villamos energia ma már támogatások nélkül is gyakran olcsóbb, mint bármely fosszilis-tüzelős opció
- az új szél- és naperőművek működési költsége egyre gyakrabban alatta marad a már meglévő szénerőművekének
- az alacsony és egyre csökkenő technológiai költségeknek köszönhetően a megújuló energiaforrások már versenyképes megoldásnak számítanak az energiapiac szénmentesítésében, mely döntő fontosságú a klímavédelemben
- ráadásul a szárazföldi szél- és naperőművek költségének alakulása minden új adatcsomag beérkezése után, minden egyes újraszámoláskor kedvezőbbre jön ki, mint a korábbi előrejelzésekkor
Kell a zöldítés, különben jön a világvége
Bár hatásait már évek óta szó szerint a bőrünkön érezzük, a nagyközönség igazán csak az ENSZ tavaly októberi, apokaliptikus klímajelentése után ébredt rá igazán a klímaváltozásra. Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület dokumentuma szerint mindössze tizenkét évünk maradt arra, hogy megmentsük a Földet. A jelenlegi emissziós értékek mellett ugyanis 2030-ig a globális felmelegedés szintje átlépi az iparosodás előtti korszakhoz képest a 1,5 Celsius fokot, ez pedig katasztrofális következményekkel fog járni: általános extrém szárazsággal, futótüzekkel, árvizekkel és olyan durva élelmiszerhiánnyal, ami már emberek százmillióit érinti.
A szükséges és radikális emissziócsökkentés azonban lehetetlen feladatnak látszik, mert egyszerűen túl sok minden függ a széntől ahhoz, hogy csak úgy leálljunk vele. Itt nem csak a fosszilis tüzelőkben érdekelt nagyvállalatok profitéhségére kell gondolni, melyek igyekeznek a lehető legnagyobbra növeszteni a szénpiacot, mielőtt tényleg végleg be kell zárni, hanem ott van egy egész kontinens is, mely egyelőre nem tudna meglenni a zöldenergiánál sokkal megbízhatóbb szénenergia nélkül. A világ népességének fele Ázsiában él, ezen a kontinensen ennek megfelelően óriási az energia-éhség. Indiában például egyelőre muszáj a szénágazathoz fordulni a stabil áramellátásért. Az indiai és más távol-keleti szénerőműveket pedig Kína építi, mely ország amellett, hogy maga a világ vezető szénfelhasználója, nagy hasznot húz a külföldi erőmű-beruházásokból is, ezért ezzel egyelőre nem is kíván leállni.
Ilyen körülmények között hiába mutatta ki egy felmérés az év elején, hogy megállíthatnánk a klímaváltozást, ha még most kivezetnénk a fosszilis tüzelőanyagokat.
Egyre jobban helyzetbe kerülnek a megújulók
A zöldenergia hívei azonban kezdhetnek bizakodni, mégpedig ezért:
 |
| Naperőművek telepítési költségei 2018-ban a költségek összetevői és ország szerint. A szürke árnyalatai az előzetes költségeket jelentik (pl. felmérések, tervezés), a zöld árnyalatok a szűken vett építési költségeket, a kék és barna árnyalatok a járulékos építési költségeket (például közművesítés) és a biztonsági költségeket jelölik. (Forrás: IRENA) |
A finanszírozó szervezetek hosszú ideig kockázatosnak tartották a megújuló energiaforrásokat azok magas költségei miatt, ami magas hitelkamatot eredményezett az iparágban.
Amint azonban az IRENA jelentése is mutatja, a megújulók magas költségei a 2000-es évek eleje óta nagy ütemben csökkenni kezdtek. A napenergia átlagos költsége 26 százalékkal csökkent, a bioenergiáé 14-el, a napenergiáé, a geotermikus energiáé, a szárazföldi és tengeri szélenergiáé egyaránt 14-el, a vízenergiáé pedig 12 százalékkal lett kevesebb.
Egyre jobban megéri tehát zöldenergiába fektetni, és mint az IRENA-jelentés mutatja, ezt egyre több vállalat meg is teszi. A villamosenergia-beszerzési megállapodások száma nő, miközben már több mint 10 millió ember dolgozik a megújuló energiaiparban globálisan.
(Forbes)
Címlapon
Egy rejtett sztori: Csúcson van, amit mindenki ekéz
Te is használod. A jegybankelnök, az alsóház, a felsőház, valamint az ország elnöke is ekézi, mégis emelkedik, mi az? Hát a Facebook részvénye. Elképesztő módon annak ellenére ért éves csúcspontra, hogy úgy nagyjából mindenki utálja.
- EP-szavazás: borotvaélen táncol Európa leendő nagyasszonya
- Túltolták a csokicső reklámját – lecsapott a GVH
- Rejtélyes rohamok: miért remeg a német kancellár?
- Nincs munkanélküliség itthon? Egekben az Ausztriában dolgozók száma
- Már a kanyarban van a magyar autóipar válsága?
- A nyugdíjak mentén is kettészakad az ország
- Egy rejtett sztori: Csúcson van, amit mindenki ekéz
- A nap képe: születésnapja előtt öklelte fel a bika a torreádort
- Index.hu: megvan az új vezérigazgató
További cikkek
-
Tovább lassulhat a kínai gazdaság
Komoly sebeket szerzett a kínai gazdaság az Amerikával folytatott kereskedelmi háborúban, szakértők arra számítanak, hogy a világ második legnagyobb gazdasága tovább gyengülhet. Tovább
-
Az állatok drágulása gyorsult, a zöldségeké lassult májusban
A mezőgazdasági termelői árak emelkedése összességében visszafogottabb lett a KSH statisztikái szerint. Tovább
-
100 ezerrel több alkalmi munkást jelentettek be, mint öt éve
Az idegenfogalmi idénymunkások száma megduplázódott, míg a mezőgazdaságban kevsebben dolgoztak ebben a foglalkoztatási formában. Tovább
-
Bíróságon fúrnák meg a no deal Brexitet
Bírósági úton akadályozná meg egy ismert civil aktivista, hogy a következő brit miniszterelnök a parlament beleszólása nélkül, rendezetlen módon léptethesse ki Nagy-Britanniát az Európai Unióból. Tovább
-
Egyre jobban aggódik Brüsszel az új orosz rakéták miatt
Veszélyben vannak a globális leszerelést biztosító megállapodások az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője szerint. Tovább
-
Önkéntes alapon osztaná el a menedékkérőket a német külügyminiszter
Tovább kell lépnünk azokkal a tagállamokkal, amelyek készek menedékkérőket befogadni - mondta Heiko Maas. Tovább
-
Adócsökkentést és béremelést is ígér 2020-ra a magyar kormány
A jövő évi költségvetés egyszerre segíti a bérek, a keresetek és beruházások növekedését, valamint a közterhek, az adók és az államadósság csökkentését. Tovább
-
Diplomáciai vandalizmus: újabb kényes távirat szivárgott ki Trumpról
Donald Trump amerikai elnök azért mondta fel az Iránnal kötött nukleáris alkut, mert azt Barack Obama írta alá. Tovább
-
Alig pár hónap, és lelépnek a britek az EU-ból?
Jeremy Hunt brit külügyminiszter szerint Nagy-Britannia "várhatóan karácsonyig" kilép az Európai Unióból. Tovább
-
Vészjósló vasárnap: sötét napra ébredhetnek holnap az illegális bevándorlók
Donald Trump azt ígérte, hogy vasárnap elindulnak az illegális bevándorlókat célzó razziák. Tovább
-
Élet a terrortámadás után: így gyűjti be a fegyvereket a kormány
Elindult az új-zélandi fegyver-visszavásárlási akció. Tovább
-
A nap videója: te milyennek gondolnád Orbán Viktor egy napját?
A miniszterelnök pénteken nagyon rápörgött a közösségi médiára - ebből mára egy összefoglaló videó is született. Te ilyennek gondoltad Orbán egy napját? Tovább
-
Fordulat jöhet az észak-koreai béketárgyalásokban?
Az amerikaiakkal folytatott közvetlen párbeszéd fontosságát hangsúlyozták észak-koreai propagandaoldalak. Tovább
-
Mindent a feje tetejére állított a panelek drágulása
Vannak olyan kerületek a fővárosban, ahol a panellakások átlagos négyzetméterára az ottani téglalakásokhoz képest csak pár százalékkal volt alacsonyabb az elmúlt tíz évben. Tovább
-
Magyar balsors: mennyire elégedettek az életükkel a magyarok?
Egy friss felmérés szerint nőtt a magyarok elégedettsége az elmúlt években. Persze nem mindegy, Magyarország mely pontján, egyedül vagy családban, iskolai végzettséggel rendelkezik valaki, és az is sokat nyom a latba, hogy fiatal vagy idős az illető. A Központi Statisztikai Hivatal most feltérképezte a magyarok szubjektív jólétét. Tovább
-
A jövőben rögzítik a résztvevők adatait a 25 ezer fősnél nagyobb fesztiválokon
Ezt is sikerült megszavaznia a parlamentnek. Tovább
-
Az alternatív iskolákat megfojtó törvényt is elfogadta a parlament
Egyetlen ponton változtattak az indítványban: továbbra is lehet majd jegy helyett szövegesen értékelni a diákok teljesítményét. Tovább
-
Parlament: elfogadták a 2020-as költségvetést, megszavazták jövő évi adócsomagot
Két siker egy nap Varga Mihály pénzügyminiszternek. Tovább
-
Áder aláírta az MTA-törvényt
Hiába volt minden tiltakozás. Tovább
-
Rettegés Kínától – atombombát állítanának hadrendbe
Egy ausztrál stratéga szerint hazájának meg kell fontolnia atombombák hadrendbe állítását. Káncz Csaba jegyzete. Tovább
Utánajártunk
Privátbankár Árkosár
Hírlevél
Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:
Exkluzív interjúk
-
Ahol a portfoliómenedzserek szabad kezet kapnak – Köves Benedek
-
Mit tegyen most az, aki lakásra szeretne spórolni? – Török Lajos
-
Ha nincs magyar reálkamat, fektessünk más devizába – Kovács Szilárd
-
Az orosz medvéből orosz bika lesz? – Pálfi György
-
2020-2021 vízválasztó lehet a hazai bankrendszerben – Jelasity Radován
-
Nem kell félni szembemenni a piaccal – Czifra Gábor
-
Nem sikervállalkozóból, hanem sikerbefektetőből van igazán kevés – Oszkó Péter
-
Száz vállalati bankot is elbírna a magyar piac – Kovács Levente
