Egy friss felmérés adatai szerint a zöldenergia előállítása egyre gyakrabban és egyre nagyobb léptékben számít költséghatékonyabbnak a fosszilis energiafajták előállításánál. Még akkor is, ha a megújulók nem kapnának állami támogatást, miközben a fosszilisak igen - és az újabb számítások szerint ez a trend a jövőben is folytatódni fog.
 |
| Napelem panelek a sajóbábonyi napelemparkban az átadás napján, 2016. július 6-án. Forrás: MTI/Vajda János |
Egyre jobban megéri fosszilis tüzelőanyagból származó energia helyett megújuló energiába fektetni, még úgy is, ha a megújulók nem kapnának állami támogatást, miközben a régi vágású energiaipar igen, állítja a Forbes által közölt friss felmérés.
Az Abu-Dzabi-i székhelyű Megújuló Energiák Nemzetközi Ügynöksége (International Renewable Energy Agency, IRENA) jelentése szerint ugyanis ma a zöldenergia az az energiaforrás, mely a leggyakrabban válik a világ legolcsóbb energia-generálási módjává. A lap által ismertetett dokumentum arra is rámutat, hogy a szükséges objektumok felépítésének és karbantartásának vaskosabb költségei is tartósan csökkenő pályára álltak - ezek jelentik a megújulók elterjedésének legfőbb gátját.
Az IRENA-jelentés főbb megállapításai:
- a szárazföldi szél- és naperőművekből származó villamos energia ma már támogatások nélkül is gyakran olcsóbb, mint bármely fosszilis-tüzelős opció
- az új szél- és naperőművek működési költsége egyre gyakrabban alatta marad a már meglévő szénerőművekének
- az alacsony és egyre csökkenő technológiai költségeknek köszönhetően a megújuló energiaforrások már versenyképes megoldásnak számítanak az energiapiac szénmentesítésében, mely döntő fontosságú a klímavédelemben
- ráadásul a szárazföldi szél- és naperőművek költségének alakulása minden új adatcsomag beérkezése után, minden egyes újraszámoláskor kedvezőbbre jön ki, mint a korábbi előrejelzésekkor
Kell a zöldítés, különben jön a világvége
Bár hatásait már évek óta szó szerint a bőrünkön érezzük, a nagyközönség igazán csak az ENSZ tavaly októberi, apokaliptikus klímajelentése után ébredt rá igazán a klímaváltozásra. Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület dokumentuma szerint mindössze tizenkét évünk maradt arra, hogy megmentsük a Földet. A jelenlegi emissziós értékek mellett ugyanis 2030-ig a globális felmelegedés szintje átlépi az iparosodás előtti korszakhoz képest a 1,5 Celsius fokot, ez pedig katasztrofális következményekkel fog járni: általános extrém szárazsággal, futótüzekkel, árvizekkel és olyan durva élelmiszerhiánnyal, ami már emberek százmillióit érinti.
A szükséges és radikális emissziócsökkentés azonban lehetetlen feladatnak látszik, mert egyszerűen túl sok minden függ a széntől ahhoz, hogy csak úgy leálljunk vele. Itt nem csak a fosszilis tüzelőkben érdekelt nagyvállalatok profitéhségére kell gondolni, melyek igyekeznek a lehető legnagyobbra növeszteni a szénpiacot, mielőtt tényleg végleg be kell zárni, hanem ott van egy egész kontinens is, mely egyelőre nem tudna meglenni a zöldenergiánál sokkal megbízhatóbb szénenergia nélkül. A világ népességének fele Ázsiában él, ezen a kontinensen ennek megfelelően óriási az energia-éhség. Indiában például egyelőre muszáj a szénágazathoz fordulni a stabil áramellátásért. Az indiai és más távol-keleti szénerőműveket pedig Kína építi, mely ország amellett, hogy maga a világ vezető szénfelhasználója, nagy hasznot húz a külföldi erőmű-beruházásokból is, ezért ezzel egyelőre nem is kíván leállni.
Ilyen körülmények között hiába mutatta ki egy felmérés az év elején, hogy megállíthatnánk a klímaváltozást, ha még most kivezetnénk a fosszilis tüzelőanyagokat.
Egyre jobban helyzetbe kerülnek a megújulók
A zöldenergia hívei azonban kezdhetnek bizakodni, mégpedig ezért:
 |
| Naperőművek telepítési költségei 2018-ban a költségek összetevői és ország szerint. A szürke árnyalatai az előzetes költségeket jelentik (pl. felmérések, tervezés), a zöld árnyalatok a szűken vett építési költségeket, a kék és barna árnyalatok a járulékos építési költségeket (például közművesítés) és a biztonsági költségeket jelölik. (Forrás: IRENA) |
A finanszírozó szervezetek hosszú ideig kockázatosnak tartották a megújuló energiaforrásokat azok magas költségei miatt, ami magas hitelkamatot eredményezett az iparágban.
Amint azonban az IRENA jelentése is mutatja, a megújulók magas költségei a 2000-es évek eleje óta nagy ütemben csökkenni kezdtek. A napenergia átlagos költsége 26 százalékkal csökkent, a bioenergiáé 14-el, a napenergiáé, a geotermikus energiáé, a szárazföldi és tengeri szélenergiáé egyaránt 14-el, a vízenergiáé pedig 12 százalékkal lett kevesebb.
Egyre jobban megéri tehát zöldenergiába fektetni, és mint az IRENA-jelentés mutatja, ezt egyre több vállalat meg is teszi. A villamosenergia-beszerzési megállapodások száma nő, miközben már több mint 10 millió ember dolgozik a megújuló energiaiparban globálisan.
(Forbes)
Címlapon
Orbán Viktor, a Néppárt és a Marslakók – A hét sztorija
A héten mutatta be a Bölcsek Tanácsa a Fideszről készült jelentését az Európai Néppárt elnökének, Donald Tusknak. De mi a Fidesz-Néppárt balhé lényege? Ki akar kirúgni kit és miért? Hihetünk-e a függő és független médiának? Mire gondol Soros György egy New York-i felhőkarcoló 13. emeletén? És hogy jönnek ide a Marslakók? Tíz kérdés, tíz válasz munkatársunk, Wéber Balázs kommentárjában.
- Orbán Viktor, a Néppárt és a Marslakók – A hét sztorija
- Börtönben az igazgató, mi lesz a Belgrád-Budapest gyorsvasúttal?
- Eldőlt a Rác fürdő sorsa? A tettek mezejére lép az új főpolgármester
- Forint: lehet még lejjebb
- IMF: sokat változott a helyzet tavaly ősz óta
- Béke van a szomszédban, jönni fog a gáz
- Mindent vittek az állampapírok
- Mellbevágó, mennyire elszakadt a forint a környékbeli devizáktól
- Megvan a pénz a környezetbarát buszokra
További cikkek
-
Forint: lehet még lejjebb
Legalábbis az elemzők úgy vélik, az euróval szemben rövid időn belül immár viszonylag a sokadik történelmi mélypontját elért hazai fizetőeszköz még a 337,50 forintnál is gyengébb szintre süllyedhet. Ilyenkor szokás a jegybank szándékait vizslatni, márpedig jövő kedden a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsának kamatdöntő ülése esedékes. Tovább
-
Eldőlt a Rác fürdő sorsa? A tettek mezejére lép az új főpolgármester
Január 29-én munkához lát a fővárosi közgyűlés, az ülésen rengeteg személyi változás mellett a Rác Fürdő sorsáról is döntés születhet majd. Tovább
-
IMF: sokat változott a helyzet tavaly ősz óta
A globális gazdaság kilátásai jelentősen javultak az elmúlt hónapokban - mondta a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezetője az 50. davosi Világgazdasági Forum pénteki zárónapján. Tovább
-
Béke van a szomszédban, jönni fog a gáz
Az orosz-ukrán gázszállítási megállapodás Magyarország ellátásbiztonságát is javítja, de a téli időszak gázszükségletét a tárolói kapacitások is fedeznék. Tovább
-
Börtönben az igazgató, mi lesz a Belgrád-Budapest gyorsvasúttal?
Január közepén őrizetbe vették Miroljub Jevtićet, a szerbiai vasúti infrastruktúra állami tulajdonú társaság igazgatóját. A hírt Nebojša Stefanović szerbiai belügyminiszter jelentette be. A szerb kormány azóta már leváltotta tisztségéről a vasúti vezetőt, aki egyebek között a Belgrád-Budapest nagysebességű vasúttal is foglalkozott. A szerb miniszterelnök már alá is írta a leváltását. Tovább
-
Megvan a pénz a környezetbarát buszokra
15,7 milliárd forint értékű beruházási hitel felvételéről kötött megállapodást a Volán Buszpark Kft. és az Európai Beruházási Bank. Tovább
-
11 milliárd forintért terveznek új kórházakat
Kásler Miklós, az EMMI vezetője pénteken azt közölte, hogy 11 milliárd forintot fordít a kormány kórházépületek tervezésére. Tovább
-
Az EU vezetői aláírták a Brexit megállapodást
Aláírta az Egyesült Királyság európai uniós tagságnak megszűnéséről (Brexit) szóló megállapodást Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, valamint Charles Michel, az Európai Tanács elnöke pénteken Brüsszelben. Tovább
-
Irán szövetségesei alakítottak kormányt Libanonban – ki fog nekik segíteni?
A libanoniak elvesztették hitüket a teljes politikai osztályban és az ország bankrendszerében, miközben a nemzetközi pénzpiacok elvesztették a hitüket Libanonban. Egyes libanoniak – beleértve a jegybank vezetőjét – most Katar felé fordítják figyelmüket. Káncz Csaba jegyzete. Tovább
-
Mellbevágó, mennyire elszakadt a forint a környékbeli devizáktól
Történelmi mélypontra került a forint, ami azért furcsa, mert a többi térségbeli deviza még erősödött is az utóbbi időben. Tovább
-
40 milliárddal ugrott meg az egészségügyi intézmények adóssága
Figyelmeztető jel, hogy a 2019 végi tartozásnak immár csaknem kétharmada 60 napon túli lejáratú. Tovább
-
Fontos segítséget kapnak a zöldség-és gyümölcstermesztők
Új, fontos ágazatot képviselő szakmaközi szervezettel kötött együttműködési megállapodást a Takarékbank az AgroMash Expón. A Takarékbank és a FruitVeB Magyar Zöldség- Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) a szerződés alapján nemcsak információ- és tapasztalatcserével, hanem tanácsadással, szakmai képzésekkel, piaci előrejelzésekkel is segíti a zöldség-gyümölcságazat hatékonyságának és versenyképességének javítását. Az ágazatban az átlagosnál alacsonyabb uniós támogatás miatt különösen fontos a banki szerepvállalás. Tovább
-
Tovább robog a magyar gazdaság
A külső körülmények kedvezőbbek lettek, és a működőtőke beáramlás is a további növekedés felé mutat. Tovább
-
Ingatlanvásárlás és alpolgármester-választás is terítékre kerül az önkormányzati üléseken
Egyelőre úgy tűnik, hogy elég lassan indul a 2020-as év, már ami a vidéki nagyvárosok önkormányzatainak munkáját illeti. A legtöbb városban még nem tudni, hogy mikorra tervezik összehívni a közgyűlést, viszont néhány testület már a héten megkezdi a munkát. Megnéztük, miről lesz szó az év első ülésein. Tovább
-
Magyarország nem tud kitörni a korrupció csapdájából
Idén 25. alkalommal készítette el a világ legátfogóbb korrupciós felmérését, a Korrupció Érzékelési Indexet a Transparency International Berlinben működő központja. Tovább
-
Helycserés támadás: a Rosznyefty vásárolná ki a MOL-t az INA-ból
A zágrábi Nacional exkluzív értesülései szerint Zoran Milanović elnökké választását követően fordulat következhet be a horvát kormány és a MOL közötti vitában. Tovább
-
Legnagyobb dobására készül a szülinapos IKEA
Így ünnepli a 30. születésnapját az IKEA Magyarország. Tovább
-
Erre az európai országra sújthat le elsőként Irán bosszúja
A NATO-tag és EU-tagjelölt Albánia az iszlám köztársaság célkeresztjébe került a napokban. Káncz Csaba jegyzete. Tovább
-
115 milliós bírsággal sújtották a BKK-t és a BKV-t
A Fővárosi Közgyűlés nem akarta 1 évnél hosszabb időre leosztani a lapokat. Tovább
-
Az agrárfinanszírozásban most a bankokon a sor
A mezőgazdaság 650-700 milliárd forintos jövedelmének fele-kétharmada ugyanis jelenleg támogatásokból származik. Tovább
Videók
Utánajártunk
Privátbankár Árkosár
Hírlevél
Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:
Exkluzív interjúk
-
Ahol a portfoliómenedzserek szabad kezet kapnak – Köves Benedek
-
Mit tegyen most az, aki lakásra szeretne spórolni? – Török Lajos
-
Ha nincs magyar reálkamat, fektessünk más devizába – Kovács Szilárd
-
Az orosz medvéből orosz bika lesz? – Pálfi György
-
2020-2021 vízválasztó lehet a hazai bankrendszerben – Jelasity Radován
-
Nem kell félni szembemenni a piaccal – Czifra Gábor
-
Nem sikervállalkozóból, hanem sikerbefektetőből van igazán kevés – Oszkó Péter
-
Száz vállalati bankot is elbírna a magyar piac – Kovács Levente
