Az amerikai kamatemelési ciklus már három éve elkezdődött, de az előző jegybankelnök, Janet Yellen csak igen visszafogottan merte megindítani a folyamatot. Utóda, Jerome Powell, akit egyébként már Trump nevezett ki, felgyorsította a folyamatot negyedévenkénti negyed százalékos (25 bázispontos) emelésekkel. A gazdaság robusztus növekedése, a munkanélküliség szinte teljes megszűnése és az infláció megnövekedése indokolta mindezt, de az elnök egyszer csak úgy döntött, hogy beleszól a dologba, noha Amerikában igen komolyan szokták venni a jegybanki függetlenséget.
Bizonyítás és elnöki cél
Trump már korábban is jelezte, hogy szerinte a kamat már túl magas, sőt a CNBC szerint azt is, hogy a Fed megőrült, most hétfőn pedig az közölte a Twitteren: hihetetlen, hogy miközben a dollár erős és szinte nincs is infláció, ráadásul Párizs lángokban és Kína lassul, a Fed még kamatemelésen gondolkozik (miközben az infláció 2 százalék, azaz a jegybanki cél fölött van). Egy ilyen mondat után természetesen egy független intézménynek akkor is kamatot kell emelnie, ha egyébként nem feltétlenül tenné meg, bizonyítandó befolyásolhatatlanságát.
Ezt azonban valószínűleg Donald Trump is tudta, ha viszont így van, felmerül a kérdés, hogy akkor miért tette ezt? Logikus magyarázat az lehet, hogy a jövő évi választási kampányban majd mindent a jegybankra foghat, és saját magára hivatkozhat, hogy ha nem lett volna kamatemelés, akkor minden tökéletes lenne. Így vélhetően a permanens kampány egy részét láthatjuk, mindenesetre a jegybank megtette tegnap, amit kellett: megemelte a kamatot, ami így a 2,25-2,50 százalék közti sávba került.
Előrejelzés
Annyi változás történt, hogy a döntést követő sajtótájékoztatóan Powell az eddigi tervezett három helyett két jövő évi kamatemelést valószínűsített, és még egyet 2020-ra. Így a kamatszint épp, hogy meghaladná a 3 százalékot, mikor véget érne az emelési ciklus, legalábbis a mai helyzet szerint. Természetesen ez a makrogazdasági adatok alapján változhat, ahogy most is változott, mindenesetre az látszik, hogy a Fed megpróbál egy tervezhető, de mindenkori helyzethez igazodó jövőképet kialakítani és kommunikálni döntéseit követően.
Piaci hatások
Sok piaci szereplő ennél nagyobb jövőbeni lassításra számított, miután a jegybankelnök nemrég azt közölte, hogy a kamatszint közelít az egyensúlyi szinthez. Így a döntés előtt egy százalékos pluszban álló tőzsdeindexek hirtelen lefordultak, majd az S&P 500 index másfél százalékos mínuszban zárt 2507 ponton, ami immár éves mélypont és ezúttal a Nasdaq Composite is alulmúlta februári mélypontját, mikor lenézett 6600 pontig.
|
| S&P 500 |
Az elmúlt két és fél hónap történései folyamán azonban egy olyan erős eső trend rajzolódik ki, amit önmagában aligha befolyásol egy-egy kamatdöntés. A túl magasra emelkedett, jegybanki eszközvásárlási programok által felfújt részvényárak visszaesése természetes folyamat, különösen most, hogy végleg elapadnak a jegybanki pénzek, miután az EKB is beszünteti néhány nap múlva a pénzszórást.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
