|
| Simonyi András (MTI Fotó: Bruzák Noémi) |
Trump elnök teljes vállszélességel támogatja a Brexitet, megemelt vámokat helyez kilátásba a francia élelmiszerekre, folyamatosan támadja a Merkel-kormányzatot, miközben fenyegetéseket küld, hogy az amerikai csapatokat áthelyezi Németországból Lengyelországba. Néha úgy tűnik, hogy Trump geopolitikai ellenséget lát az EU-ban, megkérdőjelezve annak elveit. A Fehér Ház támogatja-e még az EU-nak nevezett projektet és összességében Ön hogyan látja a transzatlanti kapcsolatok jövőjét?
Nos, Trump semmit nem támogat, ami nem illik bele a világfelfogásába. Márpedig a Brexit beleillik. Az Európai Uniót – helytelenül – ha nem is ellenségnek, de alapvetően Amerika-ellenesnek tartja. Trumpnak nincs történelmi emlékezete, ezért Európát nem azzal a szemmel nézi, ahogyan azt a második világháború óta minden elődje tette. Az európai szövetségeseket – szelektíven – fontosnak tartja, de az EU-t, mint intézményt sem nem érti, sem nem tartja fontosnak. Ezzel együtt nem lenne szerencsés az EU-val kapcsolatos fenntartásokat Trumpra leszűkiteni.
A Németországgal kapcsolatos kritikáinak nagy részével viszont én magam is egyetértek. A németek úgy tűnik, hogy mindenhol csak az előnyöket akarják élvezni - számukra Közép-Európa csak egy "puffer-zóna" - és valóban nem teljesitik azon korábbi vállalásukat, hogy a GDP 2 százalékát védelmi kiadásokra kell fordítani. Merkel ezt a napokban ráadásul kendőzetlenül ki is mondta! Különösen a szociáldemokrata koalíciós partner részéről érezhető, hogy Putyinhoz dörgölőznek, az Amerika-ellenesség tradicionálisan sajnos nem áll messze tőlük. Látni kell azonban azt is, hogy a zavaros trumpi megnyilvánulások ellenére az EU-USA együttműködés nagyon sok területen folyamatos és zavartalan.
Eközben arról érkeznek hírek, hogy lecserélik hazánk nagykövetét Washingtonban, mert a nagykövetségnek milliárdokért fogadott lobbistákkal sikerül csak érdemi találkozókat kiharcolnia az amerikai adminisztrációban. Ráadásul nagyon úgy tűnik, hogy a májusi 20 perces Trump-Orbán találkozó semmilyen kézzelfogható eredményt nem hozott. Ön szerint hogyan látják hazánkat a Fehér Házban, a Kongresszusban és mit szólnak Orbán különjátszmájához Putyinnal?
Amikor elhagytam a diplomáciai pályát, megfogadtam, hogy az utódaimat nem fogom minősiteni. De azt el kell mondanom, hogy véleményem szerint az Orbán-kormány Amerika-politikája zavaros, következetlen és meg merem kockáztatni, gerinctelen. Akkor tekinthető jónak egy diplomáciai kapcsolat, ha a legfelső szintű érintkezés csak a piramis csúcsa és csupán megerősítése a bizalomteli napi együttműködésnek. Ilyen például Norvégia, Hollandia vagy Dánia kapcsolata Amerikával. Hát erről most esetünkben szó sincs. A napi kapcsolatok szintje és főleg minősége elmarad attól, amit Orbán 2010-ben megörökölt a Bajnai-kormánytól. A Fehér Házban ugyan megoszlanak a vélemények Magyarországról, de nagyon erős az a vonal, amelyik határozottan úgy véli, hogy Orbán orosz befolyás alá került.
Ennél sokkal nagyobb a baj a Kongresszusban, ahol Magyarországot mindkét párt részéről súlyos kritika éri, már-már megkérdőjelezve szövetségesi megbízhatóságát. A magyar demokrácia helyzetét pedig egyenesen siralmasnak nevezik. Orbánnak is ajánlom figyelmébe azt az orosz mondást, hogy "Nem lehet a végtelenségig számítani a Fehér Ház inkompetenciájára". Talán kicsit túlzóan, cinikusan és ironikusan hangzik, de érdemes lehet megfontolni. Ami pedig a méregdrága lobbizást illeti, ezzel Magyarország egy csoportba került a legpitiánerebb kis diktatúrákkal. Ez ideig óráig elleplezheti a bajokat, de tartósan nem. Meg kell mondanom, ez bizony még tüneti kezelésnek is gyenge. Komoly jelzésnek tartom a kétoldalú kapcsolatok amerikai megítélése szempontjából, hogy Nancy Brinker volt budapesti amerikai nagykövet néhány hete súlyos kritikát írt a magyar miniszterelnökről, mégpedig Trump kedvenc sajtóorgánumában, a konzervativ Newsmax mediában. Itt fontos kiemelnem, hogy a Newsmax tulajdonosa, Chris Ruddy, bizony Trump legszűkebb köréhez tartozik.
Az Európai Parlament csütörtökön, strasbourgi plenáris ülésén megszavazott állásfoglalásában elítélte Irán Izrael ellen április közepén elkövetett drón- és rakétatámadását, a helyzet enyhítésére szólított fel, és szankciókat sürgetett Teheránnal szemben. 
