Az MNB korábbi elnöke komoly kritikával illette az utóbbi időben óriási népszerűségnek örvendő állampapírt, a MÁP+-ot, szerinte komoly károkat okozhat a jövőben.
Néhány napja az IMF dicsérő szavakkal illette a magyar gazdaságot, a Valutaalap szakértői a legkomolyabb kritikát a MÁP+ kapcsán fogalmazták meg. Az MNB korábbi elnöke, Surányi György szerdán, a Portfolión publikált elemzése „darabokra szedte” a szuperkötvényt, az elemzés rámutatott arra, hogy milyen károkat okozhat a jövőben a konstrukció.
A médiában szuperállampapírként emlegetett MÁP+ óriási népszerűségnek örvend a befektetők körében, rövid idő alatt rekordmennyiségű pénz áramlott ebbe a befektetési formába. A külső szemlélő számára ez az jelezheti, hogy egy jó konstrukcióról van szó, ami felszívja a felesleges likviditást, javítja az államadósság lejárati szerkezetét, enyhíti az inflációs nyomást, és még a lakosság pénzügyi tudatosságának fejlesztését is segíti.
A szakértő szerint viszont ez csak a látszat, a valóságban ugyanis számos probléma van a MÁP+-szal, ezeket Surányi György tételesen elemezte. Szerinte az egyik legfontosabb, hogy bár a kommunikációban 5 éves kötvényről van szó, a valóságban, miután bármikor visszaváltható, egy látra szóló instrumentumnak felel meg. Emiatt, ha bármilyen külső vagy belső probléma adódik, akkor tömeges visszaváltásra kerülhet sor, a keletkező nagy mennyiségű készpénz pedig akár tovább erősítheti a problémákat, például infláció esetén.
Surányi György szerint azzal, hogy azonos lejáratra 3,8 százalékpontos hozamkülönbséggel bocsássanak kis államkötvényt, sehol sem találkozunk. Ezzel viszont az állampapírpiac klasszikus szerepe felszámolódott, és így azt sem lehet tudni, hogy hol húzódik az állam finanszírozását törésmentesen biztosító hozamgörbe. Megjegyzi azt is, hogy állandó és erőltetett reálleértékelő politika - amellett, hogy kiárusítja az országot, rontja a versenyképességet - az egyébként jelenleg ultra olcsó devizafinanszírozást esetleg utólag drágává teheti. Vagyis a túlzott deviza finanszírozási arány természetesen roppant felelőtlen, de a nulla deviza arány viszont olyan szélsőség, ami sokba kerül.
Miután a MÁP+ alig növeli az államadósság futamidejét, megkérdőjelezhető az a jelentős költségtöbblet, ami ezeknek a kötvényeknek a forgalmazásához kapcsolódik. A többletköltségeket növeli, hogy sokkal többet bocsátottak ki a kötvényből, mint a lakossági stratégiában szereplő 1100 milliárd forint, ez pedig azt eredményezte, hogy más, alacsonyabb hozamot biztosító befektetési formákból került át pénz ebbe a konstrukcióba. Így öt év alatt összesen 110-125 milliárd forint lehet a felesleges költségvetési/adófizetői többletkiadás.
Surányi György szerint történelmi és pénzügyi okai is vannak, a relatív magas készpénzállománynak. Ennek csökkentése pedig költségekkel jár, hiszen míg a készpénz „nem kerül semmibe” az államnak, addig a MÁP+-ra 5 százalék kamatot fizet. Így, ha sikerült volna a készpénz állományát csökkenteni és nem csupán a növekedési ütemét visszafogni, az egyrészt igen sokba kerülne, a rendszer sérülékenységét alig mérsékelné, ráadásul valószínűsíthetően, a MÁP+- ból kiszoruló megtakarítás némileg csökkenő mértékben, de más, a készpénzhez hasonlóan likvid megtakarítási eszközökben jelennének meg.
Surányi György nem tudott elmenni amellett a felvetés mellett sem, hogy a MÁP+ költségeinek mérséklése érdekében a forgalmazást kizárólag az államkincstáron keresztül, a bankok mellőzésével kellene lebonyolítani. Szarkasztikusan megjegyzi, hogy ennél egyszerűbb lenne, ha az MNB vezetné a számlákat, esetleg visszaállítaná az egyszintű bankrendszert, hiszen az még kevesebb költséggel járna. Úgy látja, hogy a kedvező hatás, amely nagyjából kimerül abban, hogy a MÁP+ kamatkiadási többlete itthon marad, bizonyára eltörpül a piac- és intézményrombolás mögött.
Megjegyzi, hogy a kimutatható pénzügyi veszteségeken túl, ennél messze fontosabb a monetáris és a fiskális politika keretrendszerének, nehezen felépített intézményi hátterének erodálása és ennek csak nagyon lassú, hosszas erőfeszítéseket igénylő és drága helyreállítása.
Címlapon
Súlyos történelmi árny vetül a mai berlini konferenciára
A konferenciának sem a történelmi, sem a közelmúltbeli előzményei nem tölthetnek el bennünket pozitív várakozással. Számos jel szerint Berlin és az EU egy átfogó katonai beavatkozásra készül Líbiában és a térségben. Káncz Csaba jegyzete.
- Izzik a levegő, a törökök támogatásának 75 százalékát törölték
- Súlyos történelmi árny vetül a mai berlini konferenciára
- Veszélyben a világ több kedvenc üdülőhelye a meleg miatt
- Megakadályoznák a lerészegedést Európa egyik legnagyobb bulinegyedében
- Ezeket a horvát városokat kedvelték leginkább a magyarok tavaly
- Harry már csak maximum a Burger Kingnél lehet király
- Könnyebben mondtak búcsút munkahelyüknek tavaly a magyarok
- A kormány tíz év alatt nyolc százalékpkonttal több megújuló energiát vállalt
- 1800 fővel többen dolgoztak a magyar McDonald's-nél – de mennyiért?
További cikkek
-
Harry már csak maximum a Burger Kingnél lehet király
Lemondott királyi titulusáról Harry herceg és felesége, Meghan hercegnő, és a továbbiakban egyikük sem lát el hivatalos feladatokat a brit királyi családban. Tovább
-
Izzik a levegő, a törökök támogatásának 75 százalékát törölték
Az EU drasztikusan csökkentette a Törökországnak nyújtott csatlakozás-előkészítő támogatást ebben az évben. Ez azonban az EU által Törökországnak a menekültügyi megállapodás alapján fizetett kifizetéseit nem érinti. Közben izzik a levegő Líbia körül, holnap nagy emberek ülnek le tárgyalni róla. Tovább
-
A kormány tíz év alatt nyolc százalékpkonttal több megújuló energiát vállalt
Vállaljuk, hogy 2030-ra a jelenlegi 13 százalékról legalább 21 százalékra nő a megújuló energiaforrások aránya. Tovább
-
A nyugdíjasokat sújtja a legjobban az áremelkedés - a hét sztorija
A héten ismerhettük meg az adatot, melyből kiderült, mennyivel drágult az élet tavaly Magyarországon. Bár a főadat kedvező, az ördög ezúttal is a részletekben rejlik. Tovább
-
Orbán szerint Soros miatt árulta el a Fideszt az Európai Néppárt
A miniszterelnök Soros Györgyöt "a világ első számú oligarchájának" nevezte. Tovább
-
Orbán: egy centiméterre voltunk, hogy kilépjünk az Európai Néppártból
A miniszterelnök a Kossuth rádióban méricskélt. Tovább
-
A becsődölt elit most a környezetet védené – Davosban Trump és Greta is fellép
Az éves jelentés első alkalommal szögezi le, hogy a legfontosabb, hosszú távú rizikó faktorok mind a környezethez kapcsolódnak. Tovább
-
Elsöprő többséggel szavazták meg az USA új kereskedelmi egyezményét
89:10-re nyert az amerikai szenátusban az USMCA, mely a NAFTÁ-t váltja. Tovább
-
A politikusok nyertek, Amerika veszített
Szerdán az Egyesült Államok és Kína között aláírt megállapodás kapcsán a sajtóban jellemzően az amerikai álláspont köszön vissza, amely azt sugallja, hogy számukra kedvező megállapodást kötöttek, hiszen Peking több vállalást is tett, míg ők inkább csak szimbolikus dolgokban kötelezték el magukat. A helyzet viszont nem ilyen egyszerű. Tovább
-
Magyar buktatókkal érkezik az EU zöld offenzívája
A pénznél is nagyobb probléma, hogy az EU új zöld offenzívájában egyre kevesebb hely jut a földgáznak és a nukleáris energiának. Tovább
-
Orbán kimondta, mi nem tetszik neki Ausztriában
A prágai V4-csúcson vendégként részt vett Sebastian Kurz osztrák kancellár is. Tovább
-
Az Európai Parlament megszavazta a Magyarországot és Lengyelországot elmarasztaló állásfoglalását
Folytatódik a hetes cikkely szerinti eljárás. Tovább
-
Nagyon nem járnánk jól, ha úgy tömnénk a húst, ahogy a kormány szeretné
Ez ügyben inkább hallgassunk a kezelőorvosunkra. Tovább
-
Ki járt jól? Megvan a húsz éves kötvényeink első hozama
A magyar állam számára kedvezőnek tűnő, 3,01 százalékos átlaghozammal, jelentős túljegyzés mellett kelt el az új, húsz éves államkötvények első csomagja. Ezzel ugyanakkor többet fizetünk a befektetőknek, mint Görögország vagy Olaszország. Tovább
-
Elnéptelenedő térségünk – a magyar és orosz tinédzserek fele kivándorolna
A fiatal, tanult csoportok nagyarányú elvándorlása az uralkodó rezsimeknek esélyt kínál arra, hogy a hátramaradottakból egy újfajta népet gyúrjon ki. Oroszországban 10 éves csúcsra ugrott az országot elhagyni szándékozók száma, az ország népessége 2100-ra megfeleződhet. Káncz Csaba jegyzete. Tovább
-
Kinevezték a Főkert új vezetőjét
Mától Zakar András a cég vezérigazgatója. Tovább
-
Tarlós István elárulta, mivel foglalkozik mostanában
A korábbi főpolgármester most Orbán Viktor személyes főtanácsadója. Tovább
-
Fogynak a szekuscégek, de a bevételük nő
Több mint ezer biztonsági cég tűnt el 2016 óta. Tovább
-
Akinek volt pénze elutazott, a többiek meg ülhetnek otthon
A belföldi vendégéjszakák száma stagnált 2019 novemberében, ami részben abból is fakad, hogy az október végi, november elejei munkaszüneti napok kevésbé szerencsésen alakultak. A külföldi turisták viszont újra nagy lendülettel érkeztek Magyarországra. Tovább
-
Meg is van az új orosz miniszterelnök
Putyin jelölt, a kiválasztott pedig elfogadta a felkérést. Tovább
Videók
Utánajártunk
Privátbankár Árkosár
Hírlevél
Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:
Exkluzív interjúk
-
Ahol a portfoliómenedzserek szabad kezet kapnak – Köves Benedek
-
Mit tegyen most az, aki lakásra szeretne spórolni? – Török Lajos
-
Ha nincs magyar reálkamat, fektessünk más devizába – Kovács Szilárd
-
Az orosz medvéből orosz bika lesz? – Pálfi György
-
2020-2021 vízválasztó lehet a hazai bankrendszerben – Jelasity Radován
-
Nem kell félni szembemenni a piaccal – Czifra Gábor
-
Nem sikervállalkozóból, hanem sikerbefektetőből van igazán kevés – Oszkó Péter
-
Száz vállalati bankot is elbírna a magyar piac – Kovács Levente
