Családtagok búcsúznak Walter Lübckétől a kasseli St. Martin templomban 2019. június 13-án. A CDU-s politikus meggyilkolásával egy szélsőjobbos aktivistát gyanúsítanak. EPA/SEAN GALLUP / POOL

Az ARD-DeutschlandTrend friss felmérése szerint a "menekült- és bevándorláspolitika" területén a német polgárok csupán 24 százaléka bízik a centrista jobboldali pártok (CDU-CSU) problémamegoldó képességeiben, a szociáldemokrata SPD esetében ez a szám csupán 12 százalék.

2017-ben ugyanezek a mutatók még 38-, illetve 20 százalékon álltak. A polgárok szkepticizmusa a politikai centrum felé ezen a területen tehát érzékelhetően növekszik.

Elkenjük és elhallgatjuk

Márpedig egy friss felmérés szerint a kormányzat menekültpolitikája továbbra is a németek első számú aggodalma. Ezt még azért a polgárok szabadon bevallhatják, de egyben 57 százalékukat egyre jobban irritálja, hogy a kormányzat tabu-témának tekinti ezt a kérdéskört és erőteljes nyomást gyakorol a polgárokra „hogy mit mondjanak és hogyan viselkedjenek”.

De ha már nyilvánosan nem is beszélhetnek a menekültekről és a muszlimokról, egy tavalyi Bertelsmann-tanulmány anonim kutatása kimutatta, hogy minden második német polgár az iszlámot veszélyforrásként kezeli.

A dolgok kormányzati elkenése és elhallgatása viszont nem fog megoldást adni a kiszabadult démonok kezelésére. A közel-keleti és afrikai bevándorlás iránt továbbra is megértő álláspontot képviselő politikusok ugyanis már jó ideje rendszeresen kapják a halálos fenyegetéseket. Ezeket bizony nem lehet félvállról venni, hiszen tavaly júniusban már lelőttek egy vezető hesseni politikust.

A hatóságok eközben a kiutasításra váró külföldieket illetően nem igazán állnak a helyzet magaslatán. Két hete derült ki, hogy bár 248 ezer külföldi vár kiutasításra, csupán 577 kiutasítási központ működik, amelyek feladata lenne ezen személyek ügyeinek intézése.

Ráadásul August Hanning, a német hírszerzés egykori vezetőjének múlt szeptemberi közlése szerint jelenleg mintegy 300 ezer olyan menekült és migráns tartózkodik az országban, akinek a személyazonosságával kapcsolatban a hatóságoknak súlyos kételyeik vannak.

Felületi kezelést alkalmaznak

Berlin a nyílt politikai vita helyett a belügyi szervek megerősítésére helyezi a hangsúlyt. A Belügyminisztérium költségvetése idén 2019-hez képest 720 millió euróval 15,3 milliárd euróra ugrott.  A szövetségi bűnügyi hivatal (BKA) állománya 2013-hez képest csaknem 50 százalékkal (!) nőtt meg.  Horst Seehofer pedig egy múlt héten kiszivárgott tervezet szerint 134 német vasútállomáson és 14 reptéren automatikus arcfelismerő kamerákat szereltetne föl.

A szélsőjobb és a gyűlöletbeszéd elleni küzdelem jegyében a kormányzat múlt ősszel új intézkedéseket jelentett be. Ezek keretében szigorították a fegyverviselési engedélyek kiadását, és megerősítették a politikusok személyes védelmét. A közösségi médiában megjelenő bűncselekményre utaló tartalmat, illetve gyűlöletbeszédet pedig a szolgáltatóknak kötelező jelenteniük – egyben továbbítaniuk kell a hatóságok felé a felhasználó IP címét.

Zongoratanár is célkeresztben

Káncz Csaba

Erre bizony szükség is lehet, hiszen a belső kormányzati anyagok szerint tavaly harmadával ugrott meg a szélsőjobboldaliak száma, részben az AfD-hez kötődő csoportok újabb, részletekbe menő vizsgálatának eredményeképpen. Ezen hálózatok figyelésére és bűntetteik elhárítására idén 600 új belügyes állást létesítettek. Összességében az elhárítás jelenleg 12 700 erőszakra hajlamos szélsőjobboldalit tart nyilván az országban.

A radikálisok célkeresztjébe eközben nemcsak a muszlimok, hanem a németországi zsidók is bekerültek. Tavaly októberben két ember vesztette életét egy lövöldözésben a hallei zsinagógánál.  Rá egy hónapra pedig Igor Levit professzor, Németország többszörösen kitüntetett Beethoven interpretátora kapott halálos fenyegetést.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)