4p
Alig több mint egy évig húzta Európa első elitellenes-populista kormánya, az Öt Csillag és a Liga koalíciója. A két pártot a jelek szerint csak az establishment elutasítása kötötte össze, ami kevés volt a tartós kormányzáshoz. Most előrehozott választások jöhetnek – hacsak az Öt Csillag össze nem áll a régi politikai elit egyik jelképével, a Demokrata Párttal.
Amikor még szent volt a béke: Luigi Di Maio, az Öt Csillag és Matteo Salvini, a Liga vezetője az olasz parlamentben 2019. február 13-án. EPA/FABIO FRUSTACI

Rendkívüli, ami itt történik. Még soha nem volt egy valóban populista kormány a modern kori történelemben. Szeretnék ennek a része lenni

– így örvendezett Steve Bannon, Donald Trump amerikai elnök egykori főtanácsadója, amikor 2018 júniusában a választásokat megnyerő Liga és a második helyezett Öt Csillag Mozgalom közösen alakított kormányt Olaszországban. Ezzel gyakorlatilag megvalósult Bannon álma, hiszen egy establishment-ellenes, a baloldali-jobboldali megosztottságon felülemelkedő koalíció került hatalmi pozícióba.

Elitellenes kényszer-koalíció

Az új olasz kormány valójában már akkor egy fura szülemény volt, hiszen a Beppe Grillo humorista által alapított, baloldali-anarchista gyökerű, harsányan elitellenes Öt Csillag (sorozatunkat a párt történetéről itt olvashatják) fogott össze a jobboldali-populista-bevándorlásellenes Ligával, amely régebben maga is a politikai elit – például a negyedik Berlusconi-kormány – része volt. A kormány vezetője egy független jogászprofesszor, Giuseppe Conte lett.

A két párt tehát ideológiailag meglehetősen különböző platformokon állt, és inkább csak az EU-szkepticizmus, a hagyományos politikai elit elutasítása és az erre alapozott populizmus kötötte össze. Már akkor sejteni lehetett, hogy a koalíció nem feltétlenül fogja kitölteni idejét, és előbb-utóbb szétfeszíti majd az értékek és érdekek ellentéte.

Az Öt Csillag-Liga szövetség végül mindössze 14 hónapot tartott. Augusztus 9-én ugyanis a Liga bizalmatlansági indítványt kezdeményezett Conte ellen – az apropót a Torino és Lyon közötti vasútvonal építésével kapcsolatos koalíciós ellentét adta, de ez csak az utolsó csepp volt a pohárban –, a miniszterelnök pedig tegnap a parlamenti vita során bejelentette lemondását.

Conte: felelőtlen lépés

A kormányfő felszólalásában élesen kritizálta a Liga vezetőjét, Matteo Salvini belügyminisztert, aki szerinte saját érdekei által vezérelve okozott politikai krízist. A Liga első embere ugyanis gyakorlatilag előrehozott választásokat akar kikényszeríteni, hogy kamatoztassa pártja egyre növekvő népszerűségét.

Felelőtlen dolog kormányválságot kezdeményezni. Ez személyes és pártérdekekről árulkodik

– mondta Conte.

Salvini: döntsön a nép

Salvini azt válaszolta: miközben pártját fasizmussal vádolják, valójában ez az egyetlen politikai erő, amely demokratikus választásokat szeretne.

Biztonságosabbá tettem Olaszországot az elmúlt egy évben. (...) Nem félek az olaszok ítéletétől

– jelentette ki a belügyminiszter alighanem arra utalva, hogy az elmúlt egy évben minimálisra csökkent az Olaszországban partra szálló bevándorlók és menedékkérők száma.

Bár Salvini pártja valóban fölényesen vezet a közvélemény-kutatások szerint – a Liga a szavazatok 35-38 százalékára számíthat, a balközép Demokrata Párt 20-23 százalékra, az Öt Csillag kevesebb mint tízre –, egyedül valószínűleg nem lenne képes kormányt alakítani.

Új szövetség alakul?

Ráadásul korántsem biztos, hogy előrehozott választásokra kerül sor. Sergio Mattarella olasz államfő ugyanis a napokban még egyeztet a pártok vezetőivel egy új kormány felállításáról.

Sajtóhírek szerint a Luigi di Maio vezette Öt Csillag Mozgalom már tárgyal a Demokrata Párttal egy esetleges koalícióról. Ez szintén meglepetés lenne figyelembe véve azt, hogy az Öt Csillag korábban hevesen támadta az establishment részének tekintett pártot, di Maio pedig nemrég azt mondta, hogy senki sem akar egy asztalhoz ülni Renzivel. (Matteo Renzi volt miniszterelnök, a Demokrata Párt korábbi vezére a közelmúltban ismét visszatért a politika élvonalába – a szerk.) Mindemellett az is elképzelhető, hogy az államfő egy ideiglenes, szakértői kormány felállítását fogja javasolni.

Bármelyik forgatókönyv is valósul meg, az biztos, hogy a nagy kísérlet véget ért – a politikai, ideológiai és érdekellentétek hamar felmorzsolták az elitellenes kényszer-koalíciót.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Csütörtöktől megint drágul a tankolás
Privátbankár.hu | 2025. november 19. 12:02
Nem jöttek jó hírek.
Makro / Külgazdaság Kiderült, mit kért Ursula von der Leyen Orbán Viktortól
Privátbankár.hu | 2025. november 19. 07:43
Olyat, ami Orbán Viktor szerint nincs.
Makro / Külgazdaság Ursula von der Leyenék lerántják a leplet – és ennek aligha fogunk örülni
Csabai Károly | 2025. november 19. 05:44
Szerda délelőtt teszi közzé az Európai Bizottság statisztikai hivatala, az Eurostat a 27 uniós tagország októberi éves harmonizált fogyasztóiár-indexeit. Bár Magyarország neve mellett a négy hónapja stagnáló éves inflációs számnál – ha csak egytized százalékponttal is, de – alacsonyabb érték szerepel majd, a Privátbankár Európai Inflációs Körkép friss becslése szerint a szeptemberi rangsorhoz képest még így is két helyet rontottunk. Így már csak két EU-s államban magasabb az infláció, mint itthon: Észtországban és Romániában.
Makro / Külgazdaság Most az utolsó szalmaszálat is elveheti a magyar kormány Ukrajnától?
Litván Dániel | 2025. november 18. 19:24
Egy hónapja van átvágnia a gordiuszi csomót Ursula von der Leyennek, különben tényleg elfogyhat Ukrajna pénze. Orbán Viktor most tényleg célhoz érhet? Nagyító alatt ezúttal Ukrajna uniós támogatása.
Makro / Külgazdaság Még mindig kétszer nagyobb inflációt érzünk, mint amit a KSH mér
Imre Lőrinc | 2025. november 18. 17:41
Továbbra sem fűződik kamatcsökkentés Varga Mihály nevéhez, a Magyar Nemzeti Bank immár több mint egy éve 6,5 százalékon tartja az irányadó rátát. A jegybankelnök a döntés háttere mellett az amerikai védőpajzsról és a bankokat sújtó terhek megemeléséről is beszélt keddi sajtótájékoztatóján.
Makro / Külgazdaság Nem inogtak meg Varga Mihályék, a forint örömére
Imre Lőrinc | 2025. november 18. 14:01
Nem változtatott a Magyar Nemzeti Bank az immár több mint egy éve 6,5 százalékon álló alapkamaton.
Makro / Külgazdaság Nem vizsgálja a hatóság az Indexet és a Blikket
Privátbankár.hu | 2025. november 18. 11:34
Bár a médiapiac döntően átalakul, a versenyhivatalt ez nem igazán érdekli.
Makro / Külgazdaság Csökkent az átlag- és a mediánbér július és szeptember között
Privátbankár.hu | 2025. november 18. 08:37
Alacsonyabb a nettó átlag- és mediánkereset is a júliusinál: utóbbi akkor még 399 ezer forint volt. Igaz, az augusztusi és a tavaly szeptemberi számokhoz képest van emelkedés, amelyről részletesen ír a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Makro / Külgazdaság Zombi cégek, felpörgő kiva és új Nokia: így adóznak a vállalkozások a jövő évtől
Imre Lőrinc | 2025. november 17. 19:42
Több mint 200 ezer vállalkozást érint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, illetve a kormányzat megállapodásából létrejött, 11 pontból álló adócsökkentési csomag, ami jövőre 78-90 milliárd forintot vesz ki az államkasszából, és hagy ott a cégeknél. A sajtóeseményt követő háttérbeszélgetésen azt is megtudtuk, hogy terítéken van-e még a szocho 13-ról 12 százalékra csökkentése.
Makro / Külgazdaság Szijjártó Péter bekeményített: perelni akar a magyar kormány?
Privátbankár.hu | 2025. november 17. 18:19
Ha kikerülik az Európai Unióban a magyar vétót.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG