Az elkövetkező hetek a legtöbb cégnél az idei év lezárása mellett a jövő év tervezésével is telnek majd. Ez az az időszak, amikor a legtöbb vállalat számba veszi a pénzügyi gazdálkodásának eredményességét, humán erőforrásainak helyzetét, felméri üzleti környezetét és immáron a 2012-es adótörvények ismeretében megtervezi béren kívüli juttatási rendszerét. A fejlett nyugat-európai és angolszász országokban már évtizedes hagyományokkal rendelkező, hazánkban a QUAESTOR Foglalkoztatói Nyugdíjszolgáltató Zrt. által egyedüliként kínált foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatás motiváló és munkaerő megtartó képességén keresztül hatékony eleme lehet a juttatási rendszereknek.
| A kormány nyugdíjreform címén olyanra vállalkozott, amire senki sem volt eddig képes. A költségvetési háttér átalakítása egyelőre csak a tételek ide-oda tologatása, miközben a rendszerben 0 forint tartalék van - és kikerült abból 3000 milliárdnyi megtakarítás, aminek fele államadósság-csökkentésre ment el, hiába. Az egyéni számlák sehol, a rendszer kockázatai viszont ugyanazok, mint 20 évvel ezelőtt. Nagy gondban a nyugdíjrendszer. Részletek >>> |
Az év vége felé közeledve a legtöbb helyen ezekben a napokban zárul le az a jövő évre szóló tervezési folyamat, amelynek fontos része a cégek és vállalatok rövid,- és hosszú távú javadalmazási stratégiájának újragondolása, az esetleges szükséges módosítások elvégzése.
A cafeteria-rendszerek szükségszerű átalakítása jó alkalom arra, hogy a cégek beemeljék a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatást a béren kívüli juttatási rendszerükbe, amivel egy komplex, hozzáadott értéket képviselő, költséghatékony menedzsment eszközhöz juthatnak, míg a dolgozóikat pedig egy modern, valóban nyugdíj célú megtakarításként funkcionáló, értékes juttatásban részesíthetik.
A nagy előny: az adókedvezmény
A foglalkoztatói nyugdíjprogram lehetőséget teremt arra, hogy a munkáltató jelentős mértékű nyugdíjcélú megtakarítást képezzen dolgozói számára, ugyanakkor a juttatásra a munkavállaló csak akkor válik jogosulttá, ha az un. feltételes jogszerzési időtartam leteltéig, azaz a foglalkoztató által meghatározott 1-5 évig a vállalatnál marad - nem mellesleg a kulcsemberek, a vezetők és a törzsgárda tagok motivációja pedig növelhető a befizetés mértékének differenciálásán keresztül.
Mindezt pedig úgy, hogy a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatóba teljesített befizetéshez 2012-ben is a béren kívüli juttatásokra vonatkozó kedvező adókörnyezet társul, azaz azonos munkáltatói költség mellett a dolgozó juttatása 20-30%-kal magasabb, mint bérkifizetés esetén.
Sőt, a nyugdíjcélú előtakarékosságnak a kevesek közül ez az egyik alternatívája, amit az adórendszer is támogat. A lapunknak korábban nyilatkozó pénzügyi szolgáltatók rendre arra panaszkodnak, hogy a magyar adórendszer nem megtakarítási célt támogat. Éppen ezért nem lennénk meglepve, ha egyre több pénzintézet indítana hasonló szolgáltatást a jövőben.
| Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár magánszemély tagja a személyi jövedelemadó bevallásban tett nyilatkozata alapján rendelkezhet az összevont adóalapja adójának az adókedvezmények levonása után fennmaradó részéről, meghatározott összegek átutalásáról a következők szerint. Az önkéntes nyugdíjpénztár az adóévben az általa a tagi jogviszonyára tekintettel 2011. évben befizetett összeg, 20%-a, amely maximum évi 100 ezer forint, (nyugdíj és egészségpénztári tagság esetén együttesen maximum 120 ezer forint), illetve azon tagok esetében, akik 2020. január 1-je előtt érik el, vagy már elérték az öregségi nyugdíjkorhatárt, a felső határ évi 130 ezer forint (nyugdíj és egészségpénztári tagság esetén együttesen maximum 150 ezer forint). Azok, akik a magánnyugdíjpénzárból visszalépnek az állami nyugdíjrendszerbe, valamint reálhozamukat és/vagy tagdíj-kiegészítésüket önkéntes nyugdíjpénztárba kérik átutalni, az átutalt összeg 20%-a – legfeljebb 300 000 Ft – után adóvisszatérítést kapnak. |
A Nemzetgazdasági Minisztérium szóvivője szerint az IMF ihlette az úgynevezett Tisza-adót. 
