A bankrendszer tagjai sikerként könyvelik el a növekedési hitelprogramot és szeretnék folytatni - hangsúlyozta Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke kedden a Magyar Nemzeti Bankban tartott bankárreggeli után, ahol a hazai vezető kereskedelmi bankok első számú vezetői vettek részt.
A Magyar Nemzeti Bank vezetése a jegybankban rendszeresen megtartott bankár reggelik keretén belül ma ismét egyeztetést tartott a legnagyobb hazai pénzintézetek vezetőivel. A mai találkozón Matolcsy György jegybankelnök és vezető munkatársai Fabrizio Centrone vezérigazgatót (CIB Bank Zrt.), Csányi Sándor elnök-vezérigazgatót (OTP Bank Zrt.), Wiedner Heinz vezérigazgatót (Raiffeisen Bank Zrt.), Nagy Csaba vezérigazgatót (Magyar Fejlesztési Bank Zrt.), Patai Mihály elnök-vezérigazgató (Unicredit Bank Hungary Zrt.), Rik Scheerlinck vezérigazgatót (K&H Bank Zrt.), Simák Pál elnök-vezérigazgatót (MKB Bank Zrt.), Spéder Zoltán igazgatósági elnököt (FHB Jelzálogbank Nyrt.), Vojnits Tamás igazgatósági elnököt (Takarékbank Zrt.) és Zolnai György elnök-vezérigazgatót (Budapest Hitel- és Fejlesztési Bank Zrt.) látták vendégül - közölte a jegybank a Privátbankárral.
Devizahitel: a bankok nagyobb terhet vállalnak, mint a többi szereplő
Patai Mihály tájékoztatása szerint a megbeszélés célja a Növekedési Hitelprogram tapasztalatainak összegzése volt. Elmondta, a devizahitelekről nem volt szó, mindössze pár mondatot váltottak a témában, a jegybankelnök jelezte, hogy a kormány álláspontjának ismeretében fogja saját véleményét kialakítani.
|
| Patai Mihály Fotó: kormany.hu |
Kérdésre válaszolva Patai Mihály megismételte a bankszövetség álláspontját, amely szerint közösen kell állni a devizahitelesek megsegítésének költségeit, a bankok már eddig is vállalták, hogy arányosan nagyobb szerepet vállalnak, mint a másik két szereplő, az adósok és a kormány.
Az MNB nélkül nem megy
Hozzátette: a bankszövetség augusztus végén kétféle változatot tett le a kormány asztalára, amit most is tartanak, ugyanakkor dolgoznak egy harmadik változaton, jövő hétfőn pedig újra összeül a bankszövetség elnöksége, ahol végig gondolják ezt is. Patai Mihály kifejtette, hogy nem lehet több ezer milliárd forintot átváltani svájci frankra vagy euróra a nemzeti bank támogatása nélkül.
Példakánt említette, ha minden bank úgy döntene, hogy átváltja forintra a svájci frank hiteleket, akkor óriási kereslet keletkezne a svájci frank iránt. Szerinte 12 milliárd svájci frankra, többezer milliárd forintra lenne szükség ahhoz, hogy ezt programot végigcsinálják. Ezzel napokon belül szétvernék a forint árfolyamát, ez mindeninek rossz lenne, a forint árfolyama beláthatatlanul elromlana, ennek pedig direkt hatása lenne az árakra.
Ezért nem megy a bankoknak önállóan
Utalt arra, hogy a bankszövetségben hétfőn komoly vitát folytattak a devizahitelekkel kapcsolatban, és bár ismerik az erőviszonyokat, a november 1-jei ultimátumot a mostani formában nem tudják elfogadni, mert a bankrendszer, a bankok nem tudják a kormány támogatása nélkül a problémát megoldani.
Patai Mihály szerint naivitás, hogy a bankszektor önmagában meg tudná ezt oldani, az árfolyamot a gazdaságpolitika határozza meg, a pénz árát, a kamatlábat a jegybankban határozzák meg, amelyre még rájön az országfelár - ha jó a gazdaságpolitika, akkor ez olcsó, ha rossz, akkor drága -, vagyis a 3,8 százalékos alapkamatra rájön egy 3 százalékos országfelár, amire 1 százalékos ügyfélfelár adódik, és félszázalékos profit. Így jön ki a 8-9 százalékos kamatláb. Nem lehet gazdaságpolitika és kormány nélkül ezt a kérdést megoldani - mondta.
Megjegyezte: támogatás nélkül a jól alakuló hosszú távú inflációs célt el lehetne felejteni, hiszen a magyar gazdaság nyitott, s ezért makrogazdasági szükségszerűség, hogy a bankrendszer tagjai és a kormány közösen találja meg a megoldást.
A karbamidhiány áremelkedéshez vezethet. 
