Ahogy arról a Privátbankár beszámolt, a Magyar Bankszövetség két javaslatot dolgozott ki a devizaadósok megmentésére, ezek a forintosítás, a kamattámogatás és az árfolyamgát típusú védelem kombinációján alapulnak. A szövetség elnöke szerint a javaslatok jelentősen csökkentik az adósok törlesztőrészleteit, a több évre több százmilliárdos teher nagyobb részét a bankok állják.
Kisebb is lehet a bankok vesztesége
|
| Réczey Zoltán |
Réczey Zoltán, a Buda-Cash elemzője az MTI-nek kifejtette: konkrétumok továbbra sincsenek a csomagról, és már a bankszövetségi javaslatok előtt is hasonló irányú megoldások körvonalazódtak. A szakértő azt tartja a legvalószínűbbnek, hogy "kvázi" forintosítják a devizaalapú lakáshiteleket, vagyis valamilyen összegben fixálnák a törlesztési árfolyamokat. Az árfolyamgáttal ellentétben ugyanakkor nem halmozódna az árfolyam-különbözet egy számlán, amelyet aztán az adósnak később kell kellene megfizetnie, hanem a azt nagyrészt a bankszektor állná, amelynek így vesztesége keletkezne.
Ennek nagysága attól függ, hogy csak a lakáscélú vagy a szabad felhasználású devizahitelekre is kiterjed-e majd a mentőcsomag - mondta a szakértő. Réczey Zoltán szerint ha csak szűkebb körre terjed ki, akkor 50-60 milliárd forint lehet a bankszektor egészének vesztesége, amennyiben 180 forintos svájci frank árfolyamnak megfelelő szinten történik a rögzítés.
A költségvetés is állhatna néhány 10 milliárdot
Ha a mentőcsomag nem csak a lakáscélú devizahitelekre terjed majd ki, akkor körülbelül ennek duplája, vagyis 100-120 milliárd forint lehet a bankszektor vesztesége éves szinten, ami a hitelek teljes futamideje alatt több száz milliárd forintot jelent. Réczey Zoltán kiemelte: az árfolyamrögzítés mellett kamattámogatás, vagy a kamatfelár maximálása is szóba kerülhet a bankszövetség keddi bejelentése alapján.
A szakértő szerint az is lehetséges, hogy ténylegesen forintosítják az adósságot, valamilyen államilag támogatott kamatszint mellett. Réczey Zoltán szerint néhány 10 milliárd forintot rá lehetne áldozni erre a költségvetésből is, bár a kormánynak kiemelt célja a hiányszámok teljesítése, ezért "nagyon nehezen szán erre a kormány pénzt", leginkább a bankokra hárulnak majd a terhek. Az árfolyamszint meghatározásától függően az adósok is vállalhatnak át a terhekből, mivel valószínűleg nem a felvételkori devizaárfolyamon rögzítik az árfolyamokat - fűzte hozzá a szakértő.
Sok a kérdés
A szakértő szerint Patai Mihály szavai arra utalnak, hogy a devizahiteles mentőcsomag elnyújtott költséget fog jelenteni a bankszektor számára. Azt, hogy ez a kamatokon, vagy egy kedvezményes árfolyamon keresztül valósul meg, egyelőre nem lehet tudni - fűzte hozzá Balatoni András.
Egy részt el is engedhetnek?
Úgy vélte: arra lehet számítani, hogy a devizahiteleket nemcsak egyszerűen forintosítják, hanem várhatóan a tartozás egy részét el is engedik annak érdekében, hogy érdemben csökkenjen az érintett adósok törlesztőrészlete, és így megakadályozzák a további portfólióromlást. Balatoni András kifejtette: a nemfizetési ráta meredeken emelkedik, és ennek visszafordítása a bankoknak is érdeke.
A nem fizető hitelesek közül a szakértő szerint azokat érdemes megcéloznia a mentőcsomagnak, akik bizonyos átstrukturálásokkal, kamatengedményekkel, forintosítással, vagy a hitel egy részének elengedésével ismét "fizetővé tehetők".
Hasonló megoldásokat vetett fel hétfőn a Magyar Nemzeti Bank is cikksorozatának harmadik részében. Egyik megfontolásra javasolt megoldásuk szerint az árfolyamgátat kellene vonzóbbá tenni a törlesztőrészletek teljes - a kamaton és kezelési költségen túl a törlesztőrészlet tőkehányadának - forintosításával 180 forintos frankárfolyamon, ami az MNB számításai szerint a mostani árfolyammal számolva a jövőben évi 30-40 milliárd forint körüli költséget jelentene.
Túszejtés vagy pénzmosás? 
