Nem változtatott a kondíciókon az MNB kedden, és az erről kiadott közleményben sem volt újdonság, aminek nyomán kissé erősödött a forint. Az euró 335 forint feletti, az eddigi 336,50-es rekordhoz nagyon közel álló árszintről 333-333,50-re süllyedt vissza.
Az MNB továbbra is tartja laza, sőt sokak által ultra lazának nevezett monetáris politikáját, aminek következménye sok elemző szerint a forint további gyengülése lehet. Bár nagyobb forintgyengülést sem vár senki.
Hogy miért nem, arra az egyik gyakori magyarázat, hogy a világ nagy jegybankjai – főleg a Fed, az EKB – is lazábbak lettek az idén. Így az alacsony magyar kamatszint kevésbé üt el más országokétól. Egy másik magyarázat, hogy egy hirtelen vagy nagy mértékben gyengülő forint a feltételezések szerint már az MNB-t is zavarná, és valamilyen lépést tenne a folyamat fékezésére.
Nem egyenes az út, hanem hullámos
Ha pedig nem gyengül nagyon, akkor akár erősödhet is. Ahogy erre az utóbbi években is volt példa. Amint a grafikonon látszik, az utóbbi pár évben nemcsak új és új rekordok születtek, ezek között erősödő szakaszokat is találunk. Idén márciusban kicsivel 313 alatt, 2018-ban 310 környékén is előfordult az euró. De egyébként is, a piacok természete olyan, hogy ha nagyon sokan várják ugyanazt, könnyen bekövetkezhet az ellenkezője.
|
| Az euró/forint öt éve (Tradingview.com) |
A napokban arról írtunk, mit tehet valaki, ha forintgyengülésre számít. (Más néven “a forint ellen szeretne spekulálni.”) Vehet például eurós magyar államkötvényt, különböző kockázati kategóriájú devizás befektetési jegyeket. Esetleg komplexebb, kockázatosabb termékeket is, mint a certifikátok vagy a CFD-k. (A nagy dilemma: államkötvényt vegyek, vagy inkább eurót?)
Az államkötvény most jó ötlet
De aki úgy érzi, hogy a forint erősödésében bízik, vagyis “a forint mellett” szeretne spekulálni, az mit tehet? A legegyszerűbb, természetes módja ennek persze az, ha szimplán minél több forintmegtakarítást tart. Leginkább forintban jegyzett lakossági államkötvényeket vásárol (MÁP Plusz, esetleg inflációkövető PMÁK).
Amelyek kamata most nemzetközi összehasonlításban vagy a hazai inflációhoz, más forintkamatokhoz képest is kiemelkedően magas. (Lásd: Apu, tulajdonképpen mi az az állampapír?)
Forintból forintot vegyenek
Befektetési jegyek is szóba jöhetnek, de csak egy részük alkalmas erre. Olyan kellene ugyanis, amely forintban jegyzett és egyben forintban is fektet be. Ha ugyanis valamelyik alapot forintért vásároljuk, de amerikai részvényeket vesz dollárban, akkor az már devizakockázatokat, devizakitettséget is hordoz.
A csak magyar kötvényekbe fektető alapok hozama pedig alacsony lehet, mivel a normál (az intézményi befektetőknek, nem a lakosságnak árult) állampapírok hozama is alacsony. Teljes forintkitettséget ma már kevés alap ad.
Év végi adóoptimalizálás
Néhány kötvényalapon kívül leginkább a BUX indexet követő hazai részvényalapok és az ingatlanalapok egy része ilyen. A két utóbbinál viszont részvény– és ingatlanpiaci kockázatokat is vállalni kell.
Az idei adókedvezmények, pontosabban adó-visszatérítések kihasználása érdekében ilyenkor érdemes megfontolni, akarunk-e például önkéntes nyugdíjpénztárba, egészségpénztárba fektetni. Esetleg NYESZ-számlát nyitni vagy biztosítást kötni. Bár ezek a formák általában sok éves elköteleződést jelentenek, ami nem mindig jó.
Ami igazán kockázatos
Lehet, hogy ezen “adócsökkentő” megtakarítások hozama a kötvényalapok többségéhez hasonlóan alacsony lesz. De az adó-visszatérítés miatt, nem túl hosszú távra, megérheti.
Az államkötvényeknél vagy kötvényalapoknál, de még a részvényalapoknál is sokkal kockázatosabbak a különböző származékos termékek. Opciók, certifikátok, warrantok, határidős ügyletek, CFD-k. Ezek egy része annyira rizikós, hogy a befektetett tőkénél is többet lehet rajtuk elveszíteni (határidős, CFD).
Certifikát vagy warrant?
A többin, mint a certifikát, warrant vagy az opció vétele, “csak” a teljes befizetést lehet elbukni. A kisbefektetők emiatt és a tőkeáttétel miatt gyakran warrantokat választanak, melyeket tőzsdén, brókercégen keresztül lehet megvenni.
A certifikátokat és warrantokat, melyek működése lényegében megegyezik, néha ma is keverik vagy szinonimaként használják. De egy jogszabály-változás miatt ma elvileg a certifikát a tőkeáttétel nélküli, a warrant a tőkeáttételes terméket jelenti.
Tízszeres nyereség, tízszeres veszteség
A certifikát így egy az egyben, 100 százalékban követi valaminek az árfolyamát. A warrant pedig általában az árváltozás többszörösét produkálja. Például vegyünk egy olyan warrantot, amelynek tőkeáttétele tízszeres, és euró/forintra szól, valamint long (vételi).
|
| Certifikátok a BÉT-en (részlet) |
Ennek az euró/forint árfolyam emelkedése esetén nő az értéke. Ez egy százalékos forintgyengülés – azaz euró/forint áremelkedés – esetén elvileg tíz százalékkal drágul. Ha viszont a másik irányba mozdul az ár, akkor ugyanennyit fog esni is, és veszítünk.
Budapest vagy Frankfurt?
Aki pedig a forint erősödésére szeretne játszani, annak EURHUF short típusú certifikátot kell vásárolnia. Ilyet találhat a Budapesti Értéktőzsde forintszekciójában is forintban. (Valamint dollár/forintra, angol font/forintra és euró/dollárra szóló értékpapírokat is.)
Vannak ilyenek euróban, a frankfurti Xetra rendszerben is, sőt jóval több féle, 75 euró/forint terméket találtunk a warrant kategóriában. (Német névvel Optionsscheine, azaz opciós jegyek.) Itt a long verziót call, a short termékeket put névvel illetik. A magas kockázatok, a tőkeáttétel és az értékpapírokba épített költségek miatt azonban mindenképpen csak kockázattűrő, merész befektetőknek ajánlhatók.
|
| Certifikátok a Frankfurti Tőzsdén (részlet) |
A részvényenként 123 forintot fizet a bank, május 21-től. 
