Először tavaly év végén indultak heves emelkedésnek az európai és amerikai kötvényárfolyamok, azaz csökkentek a hozamok, amit legjobban a 10 éves államkötvényeknél lehetett észlelni. Amerikában korábban 3 százalék fölött is járt a 10 éves kötvény hozama, ami ott egész vonzónak tekinthető, sőt, egy ideig a magyar 10 éves hozamot is meghaladta.
Amerika
Decemberben aztán az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed megijedt egyrészt a részvénypiaci korrekciótól (azóta ismét csúcson a tőzsdék), másrészt attól, hogy az amerikai gazdaság tavalyi gyorsulása megakad. Így felmerült, hogy változni fog a korábban megindított kamatemelési ciklus: ez azóta be is igazolódott, a jegybank utolsó ülésén jelezték is, hogy szó sem lehet további kamatemelésről, legalábbis idén.
|
| Amerikai 10 éves államkötvény hozama |
A 10 éves hozam március végére le is zuhant 2,35 százalékig, ami lényegében megegyezik a jegybanki alapkamat értékével. Ez az árazás már azt jelentette, hogy piac a következő 10 évre sem számított a jelenleginél magasabb átlagos hozamra. Azóta ezen elgondolkoztak a befektetők, rájöttek, hogy ez egy igen valószínűtlen eset, és megkezdték a kötvények eladását, lejjebb nyomva az árfolyamot és emelve a hozamot. A hozam 2,6 százalékig emelkedett vissza, és ebben az is szerepet játszott, hogy kisebb lett a pesszimizmus a gazdasági kilátásokat illetően, különös tekintettel arra, hogy az amerikai-kínai kereskedelmi megegyezés is egyre közelebbinek és reálisabbnak tűnik.
Európa
Európa legfejlettebb országainak kötvénypiacán is hasonló folyamatok játszódtak le, azzal az eltéréssel, hogy a hozamok egészen különlegesen alacsony tartományban mozognak, sőt, ami ép ésszel felfoghatatlan: a német kötvény hozama egy darabig negatív is volt.
|
| Német 10 éves államkötvény hozama |
A folyamat kontinensünkön is decemberben indult és márciusban érte el a legpánikszerűbb részt a kötvényvásárlók részéről: a német 10 éves hozam mínusz 0,07 százalék volt, az osztrák, a holland, a finn és a francia pedig 0,1-0,2 százalék között mozgott.
Most ezeknél a kötvényeknél is zajlik a korrekció, persze még így is igen alacsonyak a hozamok. A német hozam visszakapaszkodott 0,1 százalékig, a többi említett pedig 0,3-0,4 százalékra.
Hazai hozam
Egyúttal két kötvénynél játszódig még viszonylag meglepő folyamat: az egyik a görög, a másik a magyar. A mi 10 éves hozamunk 3,32 százalékra emelkedett, ami talán inkább csak azzal magyarázható, hogy miután a lakossági állampapírokra jóval rövidebb lejáratra ennél lényegesen magasabb kamatot fizet az állam, így az intézmények sem hajlandók túl alacsony hozammal vásárolni hosszabb lejáratra.
Görög csoda
Ami igazán meglepő, az a görög hozam, ami lényegében ugyanerre a szintre ereszkedett, a görög állam 10 évre ugyanakkora kamatra kap most pénzt, mint a magyar, pedig 2012-ben, az első nagy görög válságban 40 százalék fölött is volt a hozam, 2015-ben a második fordulóban, amikor a Sziriza párt szerette volna elérni, hogy Európa mégiscsak fizesse a korlátlan görög költekezést, 20 százalék fölé került.
|
| Görög 10 éves államkötvény hozama |
Ciprasz miniszterelnök akkor végül belátta, hogy senki nem finanszírozza tovább országát, ha nem teszi rendbe a gazdaságot. Ezt megtette, azóta is példásan vezeti országát, és a fájdalmas stabilizáció után teljesen egyensúlyba került a görög gazdaság, sőt, a hosszú recesszió évei után most már élénk növekedést mutat. A bizalom így teljes mértékben visszatért, a befektetők már a magyar szinten veszik a görög kötvényeket.
A Vajdasági Magyar Szövetség is az események sűrűjében. 
