Ez pedig azonnal kiverte a biztosítékot Recep Tayyip Erdogan elnöknél, aki többször meg is fenyegette a kurdokat. Egyrészt azzal, hogy csapatai bevonulhatnak az iraki kurd területekre, ahogy tették ezt Szíriában is. „Egy reggel majd hirtelen ott leszünk” – mondta. Majd azzal, hogy elzárja a Törökországon átmenő olajvezetékek csapját. Kedden kora délután pedig már etnikai háborút emlegetett.
Nem viccel, mozgósít
Szavainak nyomatékot adott azzal, hogy a török és az iraki hadsereg ma reggel közös manőverbe kezdett a határon, amit gyakorlatnak titulálnak. A népszavazás eredményét nem ismerik el, semmisnek tekintik a törökök, a referendumot pedig illegálisnak.
Nem semmi olajkészletük van
Miután egyiknek sem kedvezne a kurd függetlenség, Törökország, Irak és Irán egyaránt ellenzi azt, sőt vélhetően Szíria is, csak most mással van elfoglalva. Az iraki kurdok azonban már így is félig függetlenek Szaddam Husszein megdöntése óta. A kurdok a szárazföld közepén élnek, egy csővezeték viszi az olajuk nagy részét egy törökországi kikötőbe a Földközi-tengerhez.
Így ennek az egy vezetéknek a lezárása az export nagy részét megbénítaná. A kurdok olajkészlete és termelése egyaránt jelentős (az OPEC második legnagyobb kitermelője, Irak termelésének 12 százaléka) , tehát nem csoda, hogy az olajárat is befolyásolni tudja.
Török-iráni barátság?
A Bloomberg szerint már Irán is hadgyakorlatokat tart a határ menti tartományokban. Ráadásul még a három kurd tartományon kívül egy negyedik, vitatott tartomány, a kirkuki is részt vett a szavazásban, ami az iraki kormányt aggasztja különösen.
Az állami török médiakonglomerátum oldala eléggé ijesztő, a vezető cikkek nagy része ezzel a konfliktussal foglalkozik. Erdogan elnököt iráni kollégájával, Haszan Ruhanival ábrázolják. Az egyik ország főleg szunnita, a másik síita muzulmán, sokban riválisai és ellenségei egymásnak, de félő, hogy ebben a kérdésben együtt fognak működni. Miközben Irán az USA ellensége, a napokban is kapott fenyegetéseket Donald Trump elnöktől, Törökország meg NATO-tagként elvileg a szövetségese kéne legyen.
Leromlottak a berendezések
Szaporodnak a figyelmeztetések, elemzések, hogy az olajellátásban zavarok támadhatnak, és ez az árakat felfelé lökheti. Ma a Trafigura Group és a Citigroup Inc. tett közzé ilyen figyelmeztetést. Ed Morse, a Citi elemzője 2018 elej vár szűkülő kínálatot, mert Líbia, Nigéria, Venezuela, Irán, Irak már most is a maximális kapacitásaik körül termelnek. Sok ország, főleg az említett öt, nem sokat költött korábban fejlesztésekre, beruházásokra, ez nemsokára éreztetheti a hatását. A másik cég 2019-re várja ezt.
Mi lesz, ha Trump kivonul?
Néhány hete az IEA nevű nemzetközi szervezet jelentette, hogy a várnál jobban nőtt a világ olajkereslete, és gyorsabban csökkentek a készletek. Ez is árnövelő tényező lehet. Közeledik az OPEC novemberi értekezlete is, ahol szintén tehetnek olyan lépéseket, amelyek az olaj árát növelik.
A legnagyobb veszélyt az olajpiacra, olajárra azonban az Iránnal elmérgesedő konfliktus jelentheti. Az olajra szakosodott Oilprice.com címoldalán tette fel ma a kérdést: mi lesz, ha Donald Trump elnök kivonul az Iránnal kötött megállapodásból? Ezt ugyanis három havonta kell meghosszabbítani, a következő határidő október 15-e. Korábban meghosszabbította ugyan az elnök a szerződést, de mintha a fogát húzták volna, és utalt rá, hogy talán utoljára.
Elég egy konfliktus
Ennek komoly következményei lennének a közel-keleti helyzetre és a globális piacokra is. Trump azt állítja, hogy Irán megszegte a megállapodást, de ezt más források, például a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség nem támasztják alá. Trump terrorizmussal és rakétatesztekkel is vádolja Iránt, aminek meg nincs köze a szóban forgó szerződéshez.
Ha Trump egyoldalúan felrúgná a megállapodást, valószínűleg nem számíthatna európai szövetségeseire. „Elég egy nukleáris konfliktus, nem kell még egy” – mondta az EU egyik illetékese (Koreára utalva).
Nemzetközi összefogás kell
Ha felmondanák a megállapodást, akkor lehetetlenné válna az iráni nukleáris tevékenység megfigyelése, monitorozása, ami pedig jelenleg szakértők szerint jól működik. Az előző, Irán elleni embargó azért volt hatékony, mert nemzetközi összefogásra épült, enélkül nem lehetne hasonlóan eredményes.
Az USA egymagában nem tudná az iráni olajexportot hatékonyan korlátozni. Sőt lehet, hogy egy ilyen egyoldalú lépés annyira lerombolná az USA nemzetközi tekintélyét is, hogy a jövőben a Korea elleni szankciókat, ENSZ-határozatokat is megtorpedózná.
Jön a háború, vegyél olajrészvényt
Az olajpiacon nyilván áremelkedést okozna egy ilyen lépés, de Irán jelenleg az olajexportja 60 százalékát Ázsiába, 40 százalékát Európába küldi. Még csak nem is minden európai ország követné az USA példáját, így hosszabb távon exportja szinten maradhat. Így nem valószínű az USA egyoldalú kilépése. Ha viszont fegyveres konfliktus törne ki Iránnal, akkor minden olajár-prognózist ki kell dobni az ablakon – véli az Oilprice.com szerzője.
Van, aki sokkal pesszimistább. „Jön az iráni háború, vegyél olajrészvényeket” – írja például a Seekingalpha egyik szerzője. Szerinte Szaúd-Arábia és Izrael koalíciót hozott létre Irán ellen, ennek része a Katarra nehezedő nyomás is. Mindez már egyfajta végjáték a fegyveres konfliktus előtt.
Kockázati prémium és kamattartalom
Oroszország majd kifogást fog találni, hogy kimaradhasson belőle, és élvezze az elszabaduló olajárak előnyeit. Persze az USA olajtermelői és olajipari szolgáltatói is profitálni fognak belőle. A szerző szerint az olajárak régóta nem tartalmaznak politikai kockázati prémiumot, de nemsokára visszatérhet ez a felár.
Az olajárak kérdéséhez még érdemes hozzátenni, hogy az amerikai olajkutak száma is stagnál, egy hosszú emelkedő periódus után. A Brent típusú olaj árában pedig végre backwardation (negatív kamattartalom) alakult ki, ami a vételi pozícióknak kedvez. (Erről a jelenségről korábban itt>>> és itt>>> írtunk.)
Két olyan nagyvállalat gyakorlatát vettük górcső alá, akik saját szektorukban meghatározó szereplőnek számítanak. 
