Bizalom
Amikor a bitcoint létrehozták, az volt az alapgondolat, hogy egy olyan, a bankrendszertől nem függő fizetési megoldás legyen, amelyben nincsenek banki kockázatok és gyorsan, azonnal bonyolíthatók a tranzakciók. Komoly érv volt még, hogy a bitcoinból, ha előállítják az összest, nem lesz több mint 20 millió, így inflálni sem lehet, mint a hagyományos valutákat.
Mindez a válság idején zajlott, amikor átmenetileg megrendült a bankrendszerbe vetett hit, de ez azóta helyreállt, sőt, át is esett a ló túlsó oldalára: az emberek negatív kamatra is odaadják a pénzüket (svájci frank), esetleg odaadják az államnak 10 évre, fél százalék kamatért (nálunk most épp 2-ért). Eközben a fizetés sebessége is folyamatosan nő: egyre gyorsabb átutalást biztosít a bankrendszer, rövidesen eljutunk az azonnali fizetésig.
Már nem csak egy fecske
A bizalom tehát korlátlan, a bitcoint azonban mégis felkapták. Ma már nem is azokat az érveket hangoztatják, mint kezdetben, hanem egyszerűen azért, mert emelkedik, és egyre többen próbálnak meg beszállni, pontosan úgy, mint amikor egy részvényben, áruban vagy az ingatlanpiacon fújnak lufit. Ha csak a bitcoin lenne az egyetlen ilyen termék, azt mondhatnánk, hogy ez addig tarthatna, amíg a világon fellelhető és befektethető pénz nem kis hányadát elnyelné, igaz, ebben az esetben valahonnan már nagyon hiányzana a pénz, amit észre is vennénk a hagyományos tőkepiacokon, esés formájában.
A helyzet azonban változni kezdett azáltal, hogy a bitcoin mintájára újabb kriptodevizákat találtak ki. Mára ezekből már egész sok van, és valószínűleg szinte bármennyit létre is lehet hozni. Ezzel meg is dől az a vélelem, hogy ez az instrumentum nem tud elinflálódni, hisz lehet, hogy egyféléből csak véges mennyiség van, de ha akárhány másik típust létre lehet hozni, az eredmény ugyanaz: végtelen lesz a kínálat.
Jönnek a többiek
Most az év első napjaiban a folyamat látványossá is vált: míg a bitcoin emelkedés megállt, a magasba szállt több másik instrumentum árfolyama, a lufit most azokban fújják. Napról napra azt érdemes már számolni, hogy az összes ilyen instrumentumnak mennyi az összértéke, és ez már igen csinos összeg: közelíti a világ legnagyobb cége, az Apple tőzsdei kapitalizációját.
A legtöbbet egyelőre még a bitcoin éri: összesen 250 milliárd dollárt, de hirtelen feljött a második helyre egy eddig keveset hallott versenyző, a ripple: 150 milliárd dollárt ér. Árfolyama csak egy nap alatt 36 százalékkal emelkedett, az elmúlt egy hónapban pedig a 15-szörösére. Ráadásul ugyanezt már tavaly is megtette, de akkor ugyanennyit vissza is esett, vagyis egy ilyen eszköz ára napok-hetek alatt a töredékérre tud esni, ami az inflálódó valutáknál sokkal lassabban zajlik, különösen az elején, így már meg is bukott ez az érv.
A listán a harmadik az ethereum, 100 milliárdos kapitalizációval, és ezt számtalan egyéb követi, nem is érdemes őket megnevezni, a lista megtekinthető itt. A lényeg, hogy a 10. helyig 10 milliárd dollár fölötti a kapitalizáció, a 36. helyig 1 milliárd dollár fölötti. Gondoljunk bele, milyen lufik ezek: míg a hagyományos vállalkozások közül igen kevés jut el az egymilliárd dolláros (250 milliárd forintos) értékig, addig egy ilyen számítógépes program megfelelő marketinggel hamar annyit érhet.
Újra a nagymama
A szituáció pont olyan, mint a dotcom lufi idején, amikor ahogy mondták, ha valaki a nagymamája mögé odaírta, hogy dot.com, és a nénit a tőzsdére vitte, már járulhatott is a kasszához. Akkor a lufi végül hamar kipukkadt, a tényleges értékkel nem bíró vállalkozások eltűntek, a jól működők, mint az Amazon, sok év után érték el akkori csúcsukat, majd emelkedtek sokkal magasabbra. A piac tehát megtisztult.
Hogy történhet ugyanez a kriptodevizáknál? Ha a lufi a jelenlegi ütemben nő (az összes kriptodeviza együttes értéke most 760 milliárd dollár), akkor olyan mennyiségű pénzt fog elnyelni, amelytől nem csak maga a lufi kell, hogy kipukkadjon, de a többi piacot is megviseli, hisz a pénz valahonnan átáramlik az új eszközökbe. A kérdés legfeljebb az lehet, hogy lesz-e egy-két kriptodeviza, amelyik tényleges értéket képvisel, így nem is omlik össze az árfolyam, vagy mindegyik a töredékére esik, ahogy 2000-ben a részvényekkel is történt. A legfontosabb kérdés persze az, hogy mindez mikor következik be: addig melyik „nagymama” hányszorosára emelkedik még?
Márciusban alig változtak, minimálisan emelkedtek a globális élelmiszerárak. 
