|
| Texasi olajkút (fotó: Pixabay) |
Állítólag 1991, azaz az Öböl-háború óta nem esett ekkorát az olaj árfolyama, mint ma reggelre. Miután a múlt héten csütörtökön és pénteken az olajexportáló országok szervezete, az OPEC nem tudott megegyezni a vele időnként együttműködő Oroszországgal, a sajtó a szervezet széteséséről és olajár-háborúról beszél. Szaúd Arábia azután a hétvégén bejelentette, hogy csökkenti a hivatalos eladási árait. Ráadásul a napi kitermelést is 10 millió hordó fölé emeli. Ez adott a reggel újabb lökést az áraknak lefelé.
A WTI típusú (amerikai) olaj reggel 30 dollár alá is benézett, a minimumárfolyama 27,34 volt, délben 32 dollár az ára. A Brent esetében 31,27 dollár volt az alja, délben 35,5 dollárnál tartott. Így is 22 körüli mínuszban volt mindkét fajta a nap közepéig. Ekkora fokú zuhanás, “fekete hétfő” tényleg csak óriási pánikban szokott előfordulni, mint például a részvénypiacon 2008 szeptemberében, a Lehman Brothers csődje utáni napon.
Az olajárakat kisebb-nagyobb mértékben követték az olajkitermelő vállalatok részvényei is. Az osztrák OMV csak 12, a British Petrol (BP) 18, a Royal Dutch Shell 15 százalékos mínuszban van. De nem kímélték az orosz energiacégeket sem, a Rosznyeft 21, a Gazprom 18 és fél százalékkal zuhant. A decemberben tőzsdére vitt szaúd-arábiai olajvállalat, az Aramco is a mélybe hullt, ezzel az IPO-ár (az elsődleges kibocsátási árfolyam) alá került a részvény.
Az olajon csúsztak el a tőzsdék
A helyzetet súlyosbítja, hogy a gázár is mélyrepülésbe kezdett, ha nem is akkorába, mint az olaj. Az amerikai típusú földgáz jegyzése öt százalék körüli mínuszban van. Mindez egyébként úgy, hogy már csütörtökön és pénteken is nagyot zuhantak az árak. Egy hét leforgása alatt 31 százalékkal esett az olaj és 7,5 százalékkal az amerikai földgáz.
|
| A WTI típusú olaj rövidebb távon. (Tradingview.com) |
Főleg az olajárak zuhanásával magyarázzák azt is, hogy ma tőzsdék szintén régen nem látott méretű zuhanást produkálnak A legtöbb nyugat-európai tőzsdemutató hét százalék körüli mínuszban jár, a hazai BUX index 5,7 százalékot hozott össze. A Mol húzza le leginkább 8,8 százalékkal, de az OTP és a Richter is öt százalék körüli esésben. (Délelőtti tőzsdetudósításunk itt látható.)
Megroppant a kereslet
A Goldman Sachs elemzése szerint könnyen a kettessel kezdődő tartományban, tehát 20 és 30 dollár között találhatja magát az olaj az árháború következtében. Azon sem csodálkoznának, ha a Brent árfolyama 20 dollárig süllyedne, ami már egyes termelők életben maradását veszélyezteti. Ez teljesen átalakíthatja az olaj- és benzinpiacot. A bankház egyébként a második és harmadik negyedévre 30 dollár körüli átlagos olajárat vár.
|
| A WTI típusú olaj hosszú távon. (Tradingview.com) |
Szerintük kétség sem férhet hozzá, hogy az OPEC és Oroszország árháborúba kezdett. Ilyen utoljára 2014 novemberében volt, de a kilátások most az akkorinál is sötétebbek. Mégpedig elsősorban azért, mert az árháború a koronavírus miatt megroppant kereslettel találkozik.
Nincs meg a három feltétel
A Bloomberg egyik véleménycikke szerint három feltételnek kell ahhoz teljesülni, hogy az OPEC befolyásolni tudja az árat. Egyrészt a világ keresletének is megfelelő szinten kell lennie. Másrészt az OPEC-tagok egyetértése szükséges hozzá. Harmadszor pedig csak csekély árnyomás érkezhet a külső szervezeten kívüli termelők részéről. Ám az amerikai kőzethasításos technikával termelő piaci szereplők és más nem-OPEC-tagok termelése miatt ez a harmadik feltétel egyre kevésbé teljesül. Ráadásul még a kartelltagok egy része is csalt a termelési plafon betartása során.
Így nem csoda, hogy Szaúd Arábia megelégelte azt a szerepelt, hogy ő játssza a mérleg nyelvét, ő legyen a kereslet-kínálat közötti kiegyenlítő szelep (“swing producer”). Eddig a kereslet és a kínálat közötti eltérést többnyire ők simították ki a termelés módosításával. Ugyanakkor szükségük van az olajbevételekre, miközben nagyon olcsón tudnak kitermelni. Most a kőolajtermelők elsősorban abban reménykedhetnek, hogy a koronavírus visszaszorul.
Putyin bosszúja?
Az olajár összeomlásáról és az olajháború kezdetéről beszél az OilPrice.com cikke is. Vlagyimir Putyin orosz elnök vasárnap kijelentette, hogy a jelenlegi olajárak megfelelő szintűek az orosz gazdaság számára. Már számos más elemző is 20 dollár körüli olajárakkal számol az év során. Vannak, akik úgy gondolják, hogy Oroszország ezen lépése valójában az amerikai palaolaj-kitermelők ellen irányul. Illetve az Egyesült Államok ellen, amely támadja a Nord Stream 2 gázvezetéket Oroszország és Németország között.
Az amerikai olajtermelés egyébként szépen lassan az utóbbi hónapokban is kúszott felfelé. Az olaj iránti kereslet viszont hatalmasat eshet az első negyedévben az előrejelzések szerint. A koronavírus gazdasági következményei mind ebbe az irányba mutatnak. A Morgan Stanley szerint például ebben az évben a koronavírus-fertőzés miatt Kínában nulla lesz az olaj kereslet növekedése. Más szervezetek eddig csökkenő, de szerényen pozitív növekedéssel számoltak.
Hosszabb távon?
Annak hatásairól, ha hosszú távon is nagyon alacsony marad az olajár, egyelőre nem láttunk elemzést. De néhány dolog borítékolható. Az alacsonyabb energiahordozó-árak általában alacsonyabb inflációt jelentenek, ez pedig még inkább megkönnyíti a jegybankok számára, hogy a kamatokat alacsonyan illetve negatíban tartsák. Erre valószínűleg szükség is lesz. Ha alacsony az olaj ára, az valószínűleg elhúzódó válságot, világjárványt, alacsony keresletet jelent.
A nyomott olajár tehát valamelyest segíthet a gazdaság fellendítésében. Ugyanakkor az energiacégeken keresztül lehúzza majd a tőzsdeindexeket. Például az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában, ahol a szektor súlya jelentős a mutatókban. Az alacsony olajárak viszont hosszabb távon komoly politikai válságot okozhatnak egy sor, gyenge lábakon álló feltörekvő országban. Most leginkább Venezuela, Nigéria, Brazília, Líbia, Irak jutott eszünkbe, de a lista biztosan nem teljes.
Főbb források: Bloomberg, Investing.com, Oilprice.com
|
Olajat szeretnél? Nem kapsz! Ha valaminek akkorát zuhan az ára, mint az olajnak, a legtöbb tőkeáttételes termék, turbó certifikát, warrant, kétszeres, háromszoros áttételű ETF megszűnik létezni. Kiütődnek, meghalnak, ahogy ma is. Ha pedig valaki bátor és az új áron, nagyon olcsón akar vásárolni, előfordul, hogy egyszerűen nem kap. Ma például alig találni olajra szóló long és VIX, VSTOXX indexekre (amerikai és európai volatilitásra) szóló short termékeket. Bár valószínűleg a kibocsátók ezt 1-2 nap alatt pótolják majd, ki tudja, akkor hol lesznek az árak. A részvényeket pedig rendszerint felfüggesztik a tőzsdéken 10, 15 vagy 20 százalékos áresés után, pár órára vagy egész napra. Ehhez még technikai nehézségek is társulnak. A Frankfurti Értéktőzsde certifikát-keresője lassan fél évtizede (legalább 2016 nyara óta) a használhatatlanság határán tántorog. Iszonyú lassú és nagyon nehéz kitapasztalni, hogyan lehet belőle hasznos információkat kinyerni. De végül kiderült, már vannak vadonatúj, ma kibocsátott certifikátok olajra, amelyekre elvileg lehetne üzletet kötni. Az egyik nagy brókercég rendszerében azonban képtelenségnek bizonyult ezek online felvétele az értékpapír-listára. Az ügyintéző szerint az újak felvétele manuálisan 24 órás átfutási időbe is beletelhet. (Bár a gyakorlatban, munkaidőben ez valószínűleg csak 1-2 óra.) Ajánlani sem ajánlanak helyette semmit, vélhetően jogszabályi tilalom miatt. A helyzetet súlyosbítja, hogy a Mifid 2 bevezetése óta sok amerikai ETF sem kapható nálunk. Így az egyszeri kisbefektető pont akkor nem tud valamit megvenni, amikor az extrém olcsó(nak látszik). 
képernyőfotó: A Frankfurti Értéktőzsde oldala. RoyalDutchShell certifikátok, árjegyzés nélkül |
