Ma reggel a forintot elemeztünk, nem sok reményt látva a tartós erősödésre. Mindenesetre ma napon belül összeszedte magát a hazai fizetőeszköz, és 10 napja a legerősebb értékre, eurónként 320 közelébe erősödött.
A török líra azonban a tavaly összeomlást követően ugyan átesett egy erős korrekción (eurónként 8 líra volt a leggyengébb érték, a korrekció után viszont elég volt csak 6 lírát adni a közös európai fizetőeszközért), most azonban úgy tűnik, kiújult a trendszerű gyengülés. A török jegybank az elmúlt időszakban próbálta a védeni az árfolyamot, de amikor ez a gazdasági fundamentumokkal szemben történik, sosem lehet sikeres.
A török gazdaság hosszú ideig nagy ütemben növekedett, az egy főre jutó GDP elérte a román szintet, de végül a gazdaság túlfűtött lett: túlzottam eladósodtak a cégek, főleg devizában, felborult a fizetési mérleg, jelentős hiány keletkezett benne, és ugyanez történt a költségvetéssel is. Az állam sokáig nem akart szembenézni ezzel a helyzettel, pedig ilyen helyzetben minél előbb indul meg a kiigazítás, avagy stabilizáció, annál kevésbé fájdalmas a folyamat.
|
| Euró/török líra, 3 hónap |
A líra tavaly nyári összeomlásának és a kamatok kényszerű magasba emelésének meglettek a következményei: elszállt az infláció, a gazdaság recesszióba került, magas a munkanélküliség. Az infláció 20 százalékos, a munkanélküliség a 15 százalékot közelíti, ugyanakkor már a tavalyi év utolsó két negyedévében is zsugorodott a gazdaság 1,1 illetve 2,4 százalékkal, és ez minden bizonnyal még az idei első negyedév adatára is érvényes lesz.
A török gazdaság válságból való kikecmergését nehezíti, hogy a politikai rendszer és persze az elnök megítélése vegyes. A most barátnak tekintet Oroszországgal 2015-ben nagyon megromlottak a gazdasági kapcsoltatok az orosz vadászgép Törökország általi lelövése után, és hiába a békülés, a gazdasági kapcsolatokban, különösen a turizmusban nem sikerült helyreállítani a korábbi viszonyokat.
Erre a névre neveznék át az M1-es metróvonal „Bajza utca” megállóját Kovács Gergelyék. 
