|
| Erbil |
Miközben Oroszország szíriai szerepvállalásáról nap mint nap érkeznek hírek, valójában a szomszédos Irakban is legalább annyira meg akarja vetni a lábát, csak más módszerekkel – derül ki a Reuters tudósításából. A hírügynökség szerint októberben Igor Szecsin, a Kreml-közeli Rosznyefty olajóriás vezetője levelet írt az iraki kormánynak, amelyben a dél-iraki olajlétesítmények modernizációjára tett üzleti ajánlatot. Az irakiak azonban erre nem voltak vevők.
Ám a Rosznyefty az északi Kurdisztáni Regionális Kormánnyal (KRG) erősen együttműködik, amelynek területén szintén hatalmas olajlelőhelyek vannak. A tartományban van az iraki olajkészletek mindegy harmada. (Emlékeztetnek rá, hogy tavaly volt egy népszavazás a kurd területeken a függetlenségről, amelyet az iraki kormány nem ismer el, és csapatokat küldött a területre.)
Már tavaly szeptemberben megszellőztették, majd október 20-án bejelentették, hogy a Rosznyefty a Kurdisztánból Törökországba vezető olajvezetékben 1,8 milliárd dollárért 60 százalékos részesedést szerzett a KRG-től. Ez számos cikk és kommentár szerint legalább annyira politikai, mint üzleti sakkhúzás, amelynek célja Oroszország befolyásának növelése, megszilárdítása a Közel-Keleten, Irakban, Szíriában.
A Kreml kinyújtott karja
Kurdisztántól Venezueláig, Indiáig Moszkva a Rosznyeftyet használja fel külpolitikája eszközeként – írja a Reuters. (Venezuelában hatmilliárd, Indiában 13 milliárd dollárt fektet be a gigavállalat.) Kurdisztán esetében azonban ez egy hatalmas fordulat, hiszen az ország a 2003-as Iraki Háború óta az USA szövetségesének számított.
Az cégek nem minden művelete politikai, de ha Putyin úgy kívánja, politikai tranzakciókat végeznek – írja a hírügynökség.
Elfoglalja Kurdisztánt?
A kurdok kitartanak amellett, hogy szuverén joguk van más államokkal szerződést kötni, az iraki kormány pedig ezt törvénytelennek tekinti. Ugyanakkor az Iszlám Állam elleni harcban kiürült az iraki kormány kasszája, és nincs pénzük olajpiaci beruházásokra. A kurdok szemében pedig pozitív, hogy szinte csak Oroszország nem ellenezte az őszi függetlenségi népszavazást a jelentősebb államok közül.
“Az energiaóriás, amely elfoglalja Kurdisztánt” címmel a Mol kereskedője és Oroszország-szakértő, Katona Viktor írt nemrég az Oilprice.com-on cikket. Szerinte az orosz-kurd együttműködésre rossz idők járnak, amióta a bagdadi kormány októberben visszafoglalta a kirkuki olajlétesítményeket.
Három nagy gond is van
Három komoly probléma vár megoldásra. Az egyik az orosz vállalat öt kitermelési koncessziója, a másik a félgőzzel működő kurdisztáni olajexport teljes körű újraindítása. A harmadik pedig, hogy a Rosznyefty folyamatosan nagy összegekkel előfinanszírozza a kurdisztáni kitermelést.
A bagdadi kormány nem ismeri el a koncessziók törvényességét. Ugyanakkor több területen hajlandó együttműködni a Rosznyefttyel, sőt időnként úgy tűnik, már az orosz cég közvetít a kurdok és a központi kormány között. Amiből egész szövevényes viszonyok bontakoznak ki, de egy biztos: a nagyvállalat az orosz külpolitikai kiterjesztett karjaként működik.
|
100 dollár felé – egyensúlyba került az olajpiac? Az OPEC célja, hogy a világ kőolajkészletei az öt éves átlag alá süllyedjenek, majdnem teljesült, már csak 12 millió hordóval vannak efelett – írja az Oilprice.com. A 2017 eleji átlag feletti plusz, amikor az OPEC a termelés-csökkentési megállapodásba belekezdett, még 340 millió hordó volt. Ezt állapította meg csütörtökön az OPEC technikai bizottságának (JTC) értekezlete. Ma az OPEC miniszterei tárgyalnak a követendő stratégiáról, bár nem biztos, hogy bármiféle ajánlás születik. A napokban a 100 dolláros olajat sűrűn emlegetik a piacon, mivel a Brent 74, a WTI 69 dollár környékére, három és fél éves csúcsra jutott. Állítólag Szaúd-Arábia ezen szint elérésére törekszik, részben az Aramco tervezett részvényeladása miatt. Oroszország viszont ellenkezőleg, a kvóták emelésének híve. Mások szerint ennyi áremelkedés és optimizmus után, miután erős vételi pozíciók épültek ki, éppen itt az ideje egy jelentősebb korrekciónak, ha csak átmeneti időre is. Az árfolyam tíz hónapja emelkedik, tavaly júniusban csak 42-43 dollár volt a WTI. |
Rábízná a pénzét a mesterséges intelligenciára? Van, ahol már ezt is megteheti
